Fotó: MTI/Veres Nándor
Hirdetés

„1848 szabadságharcosai nem a múlt emlékei pusztán, hanem a jelen példaképei, akik nyomán ma is nemet mondunk minden, de minden olyan birodalmi követésnek, amely veszélyezteti a magyar családok életét, biztonságát és jövőjét” – szögezte le a politikus.

Úgy értékelte: ma forradalmárnak lenni egyet jelent azzal, hogy a magyar kormány a családok pártján áll és azt állítjuk, hogy a családok jövője jelenti a magyar nemzet szabadságát.

„A szabadságot szuverenitásunk tudja biztosítani. Rabság helyett szabadság, ideológiai gyarmatosítás helyett nemzeti szuverenitás, bevándorlási kvóta helyett: családpolitika. Amikor ezeket az értékeket támadás éri, az kihívást intéz mindannyiunk szívéhez, ami cselekvésre késztet, és annak kimondására, hogy eddig és ne tovább” – hangsúlyozta a miniszter.

A Vár téren összesereglett ünneplők előtt Hankó Balázs úgy fogalmazott: „különös kegy és egyben felelősség” számára, hogy március 15-én Erdélyben ünnepelhet.

Korábban írtuk

„Amikor a polgári magyar kormány következetesen mindent megtesz azért, hogy a külhoni magyar területeket és azokat a polgárait támogassa, akkor a 177 évvel ezelőtti követelést hajtja végre” – szögezte le a tárcavezető a márciusi ifjak 12 pontjában szereplő „Unió Erdéllyel” célkitűzésre utalva. Hozzátette: az Erdélybe és más külhoni magyarlakta területekre érkező segítség, amely a magyar iskolákat, közösségi létesítményeket, a bennük működő közösségeket, a templomokat és gyülekezeteket, a magyar vállalkozókat támogatja, valójában a márciusi ifjak követeléseinek valóra váltását jelenti.

A nemzeti összetartozás jelképerejű megnyilvánulásai közé sorolta a Kulturális és Innovációs Minisztérium azon kezdeményezését is, amelynek során a történelmi Magyarország 4166 kilométeres határkerületét szimbolizáló 4166 méter hosszú nemzetiszín szalagból készített kokárdákat osztottak szét magyarországi és külhoni városokban, és azt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban újranyitották az erdélyi körútján a román hatóságok által megakasztott és hazamenekített Fejedelmek aranya kiállítást, és a jegybevételek felét székelyföldi múzeumoknak adományozzák.

„Unió – kulturális unió – Erdéllyel. És tettük ezt akkor is, szinte sorsszerűen, de mindenképpen szimbolikusan a magyar uniós elnökség alatt, amikor megvalósult a Romániát érintő schengeni bővítés, amit együtt szorgalmaztunk” – fogalmazott Hankó Balázs.

Összegzésképpen leszögezte: amíg polgári, jobboldali, keresztény kormánya lesz Magyarországnak, addig a külhoni magyarok mindig számíthatnak az anyaország segítségére.

Csíkszeredában helyi idő szerint 17 órakor a székely zászló ünnepélyes felvonásával, Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu köztéri szobrának megkoszorúzásával kezdődött a többnapos ünnepségsorozat központi rendezvénye a Vár téren, ahol Korodi Attila polgármester köszöntötte az ünneplőket, a beszédek elhangzása után pedig a Gyimesvölgye Férfikórus, Szabó Enikő színművész, Sántha Zsuzsa és a Role zenekar, a Hargita Székely Néptáncszínház lépett fel.

Az ünnepségsorozat zárásaként a Guerilla című magyar történelmi drámát vetítik a Csíki Moziban.