Hankó Balázs arról beszélt, hogy az elmúlt évek során sikeresen újult meg a magyar felsőoktatás, a magyar innováció. Egyetemeink lépnek előre a nemzetközi rangsorokban – mondta, hozzátéve: az innovációs ráfordítások az elmúlt 10 évben megduplázódtak, tavaly elérve az 1042 milliárd forintot.

Hirdetés

Elmondta: az elmúlt tíz év során 3000-ről 6500 főre emelkedett az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők száma a vállalati szektorban. Kiemelte: „egy jól működő Hun-Ren a magyar gazdaság és a magyar társadalom érdeke”. A kutatókkal mind azért dolgozunk, hogy egy olyan versenyképes nemzet, versenyképes ország jöjjön létre, amellyel el tudjuk érni azt, hogy minél erőteljesebbek, hatékonyabbak, tudomány- és innovációvezéreltek, a közös jövőnk iránt elkötelezettek legyünk – mondta, ígéretet téve arra, hogy ezekben a folyamatokban a megújuló HUN-REN partnere lesz.

Hankó Balázs később az MTI-nek elmondta: a magyar kutatási hálózat, a HUN-REN stratégiai workshopján olyan elemzések hangzottak el, amelyek megvizsgálták nemzetközi viszonyrendszerben, és az elmúlt évek hazai előre lépései esetében, hogy a HUN-REN kutatási kiválósága hogyan tudna tovább erősödni, hogyan tudná a magyar gazdaságot, a magyar társadalmat tovább erősíteni. Kiemelte: számtalan olyan javaslat fogalmazódott meg, amely a teljesítmény-finanszírozás bevezetése, a szabadabb gazdálkodási környezet, vagy a hatékonyabb működés irányába visz.

„Nyitottak vagyunk arra, hogy az elkövetkező időszakban mindezeket a javaslatokat megtárgyaljuk úgy, hogy a kiváló magyar kutatók, a kiváló magyar kutatási hálózat ereje még tovább növekedjen”

– mondta a miniszter.

Korábban írtuk

Gulyás Balázs, a hálózat elnöke a rendezvényen a kutatóhelyek vezetői és nemzetközi kutatók előtt elmondta: korszakhatárhoz érkeztek, lezajlott a kutatóhelyek átvilágítása, a kutatók bevonásával felállított és fél éve dolgozó munkacsoportok elkészültek a HUN-REN stratégiájának megalapozásával. Arról beszélt, hogy a hálózati és kutatóhelyi szinten feltárt strukturális problémák miatt alapvető változtatásra van szükség. A kutatóközpontok és intézetek nemzetközi értékelésének megállapításait összegezve elmondta: a tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében megfelelőnek, esetenként kiválóak, de a kutatóhálózat egészének szerkezete módosításra szorul. Kiemelte: a legtöbb kutatóhely nem rendelkezik stratégiával, a kutatási infrastruktúrákat nem menedzselik és azok nem eléggé elérhetők a kutatók számára. A kutatási spektrum sok kutatóhelyen túl széles, a kutatási portfóliók széttagoltak, a kutatóhelyek potenciálját jobban ki kell használni – mondta. Beszélt arról is, hogy kevés az együttműködés a kutatóközpontokon belül, a kutatóhálózat tagjai között és a külső szereplőkkel.

Felsorolta a HUN-REN jövőjének alappilléreit: hosszú távú, kiszámítható, értékkövető finanszírozási rendszer, szinergikus struktúra és működés, hazai és nemzetközi szinten versenyképes bérek, valódi kutatói életpálya és legalább másfélszeres forrásbővítés már a megújulás idején. Jakab Roland vezérigazgató a rendezvényen elmondta: a HUN-REN stratégiáján tematikus munkacsoportok dolgoznak, amelyek javaslatokat tettek egy hosszú távon versenyképes, stabil, a globális élvonalba tartozó kutatóintézeti hálózat létrehozására és fenntartására.

A legfontosabb tényezőként a finanszírozás megteremtése mellett többek között a vállalkozói és együttműködő szemlélet erősítését, a tudomány és az innováció összhangjának megteremtését, a teljesítményalapú, minőségi kritériumokat alkalmazó szemléletet, az adminisztratív és beszerzési folyamatok egyszerűsítését említette.

Jakab Roland szólt arról az átfogó programról, amelyet az AI használatának fejlesztésére hoztak létre a kutatási hálózatban. Az AI 4 Science Program keretében mesterséges intelligencia nagykövetek kezdik el a munkájukat minden kutató intézetükben, inspirálják a kutatókat a mesterséges intelligencia eszközként való használatára.