Hankó Balázs: Az elnökség egyik prioritása a kutatás és az innováció megerősítése
A magyar uniós elnökség egyik célja a kutatás és az innováció megerősítése az Európai Unió versenyképességének fokozása érdekében – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) rendkívüli ülésén.„Ha a versenyképesség fordulatát akarjuk elérni az EU-ban, nemcsak az innovációra és a kutatásra kell összpontosítanunk, hanem az oktatásra, a felsőoktatásra, a demográfiai mutatókra és az identitásra is, tehát holisztikus megközelítésre van szükség” – jelentette ki.
A tárcavezető figyelmeztetett, hogy az utóbbi három évtizedben csökkent az EU globális gazdaságban való részesedése, elmarad kutatási és innovációs teljesítménye, hátrányt szenved az uniós versenyképesség.
A beruházásokra kitérve kiemelte, hogy a globális kockázati tőke mintegy öt százaléka van az EU-ban, míg az Egyesült Államokban 52 százalék, Kínában pedig 40 százalék.
„Ez jól mutatja, hogy az átlagos kutatási és innovációs kiadás csak a GDP 2,3 százaléka az EU-ban, alacsonyabb, mint versenytársainké” – tette hozzá a miniszter, és rámutatott arra is, hogy az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az EU-ban.
Mint mondta, az elnökség ezért több kihívásra igyekszik választ adni, példaként az európai kutatási területek töredezettségének megszüntetését, valamint az EU és a globális versenytársak közötti innovációs szakadék csökkentését említette.
A finanszírozással kapcsolatban aláhúzta: el kell érni, hogy az uniós GDP három százalékát költsék kutatási és innovációs célokra. Hozzátette, nagyon fontos, hogy az innovátorok számára megkönnyítsék az adminisztrációt és megfelelő üzleti környezetet biztosítsanak, valamint olyan kutatásokat kell finanszírozni, amelyek mihamarabb eredményt tudnak felmutatni.
Emlékeztetett ezzel kapcsolatban arra, hogy a Horizont program tíz éve folyó kutatási programjaiból minden második még most sem zárult le, kiemelve: fordulatra van szükség ezen a téren is.
Emellett rámutatott a határokon átnyúló együttműködések fontosságára, példaként említve a nyugat-balkáni országokkal folytatott együttműködést, amelynek kapcsán kiemelte a szeptember 29-e és október 1-je között rendezett szkopjei konferenciát, ahol a többi között megvitatták a felsőoktatás modernizációját, a kutatást és a digitalizáció kérdéseit.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy még mindig jelentős különbségek vannak a tagállamok között a kutatásfinanszírozás mértékében, leszögezve, hogy a nyugat-európai tagállamok több uniós finanszírozásban részesülnek, mint közép-európai társaik.
„Nem lehet a tagállamok mintegy fele teljesítményére építeni; az összes tagállamban rejlő lehetőséget ki kell aknázni” – szögezte le, kiemelve: biztosítani kell az uniós finanszírozások egyenlő elosztását a tagállamok között.
„A 2004-ben csatlakozott tagállamok csak a töredékét kapják ezen finanszírozásnak, pedig az EU teljes népességének 24 százalékát teszik ki” – emlékeztetett a miniszter.
Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője azt kérdezte Hankó Balázstól, mikor vehetnek részt várhatóan a magyar egyetemisták újra az Erasmus, a magyar kutatók pedig a Horizont-programban, azt vetve a miniszter szemére, hogy „a magyar kormány által előterjesztett módosítások nem rendezik a helyzetet, nem felelnek meg az Európai Bizottság feltételeinek az egyetemi autonómia és a kuratóriumi összeférhetetlenség tekintetében”.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője Lakos Eszter kérdésére reagálva diszkriminatívnak és jogellenesnek nevezte a magyar kutatók és magyar egyetemisták kizárását ezen programokból, rámutatva arra, hogy a kizárásról szóló döntést követően a magyar kormány elkészítette a megfelelő jogszabálymódosításokat, amelyekre azonban az Európai Bizottság, mint mondta, azóta sem reagált.
Az ülést követő sajtótájékoztatóján Hankó Balázs szintén diszkriminatívnak nevezte a brüsszeli döntést, és azt vetette a Tisza Párt szemére, hogy képviselőik „még egy ilyen meghallgatáson is saját hazájukkal, saját egyetemistáikkal szemben lépnek fel”.
Az Erasmus és Horizont-program kapcsán kért törvénymódosításokkal kapcsolatban Hankó Balázs elmondta, a magyar kormány eleget tett Brüsszel feltételeinek, kivéve azon feltételnek, amelynek értelmében ki kellene zárni a magyar professzorokat és magyar rektorokat a kuratóriumokból, illetve azt sem engedik, „hogy nemzetközi szervezetek mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok”.
