Hankó Balázs: az erős Európa olyan, mint egy focicsapat

Hankó Balázs a lapnak azt mondta: az elmúlt két hónapban megtörtént a minisztérium működésének dinamizálása, ami azt jelenti, hogy négy pillérre helyezték a tárca működését: meghatározó lépés volt, hogy a felsőoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolták az eddig a családügyi területen lévő ifjúságügyet és a tehetséggondozást, hiszen ha több mint háromszázezer fiatal tanul a felsőoktatásban, háromszázezer fiatal pedig a szakképzésben, teljesen logikus, hogy az ifjúságügy és a tehetséggondozás ügye államtitkársági szinten is olvadjon össze ezzel.

Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásban sikeres felvételi időszakon vannak túl, hiszen több mint százezer fiatalt vettek fel, és elindították az új szakképzési tanévet is.

A másik meghatározó pillér a kultúra, amely a teljes nemzeti identitást magában foglalja, a miniszter itt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a színházbiztonság terén történt egy jelentős lépés, aminek eredményeképp a minisztérium által finanszírozott színházbiztonsági képzések indulnak ősztől.

A harmadik pillér a családügy, a negyedik pedig az innováció és a kutatás, a tudománypolitika – közölte Hankó Balázs. Kifejtette, hogy az elmúlt két hónapban a családok területén két fontos intézkedés született: az egyik a speciális adózók esetében a csok pluszhoz, a babaváróhoz, és a falusi csokhoz való hozzáférés könnyítése, valamint a babaváró támogatás határidejének meghosszabbítása két évvel azon családok esetében, amelyek a 2019 nyarát követő két évben vették fel a hitelt.

Eddig is sikeres volt a babaváró, hiszen a támogatásnak köszönhetően 150 ezer családban, 210 ezer gyermek született meg, és ezzel a határidő-módosítással reményeink szerint tovább bővül a „babavárós bölcsisek” száma – tette hozzá. Kérdésre válaszolva a miniszter az egyetemek modellváltását egyértelmű sikertörténetnek nevezve kijelentette: „azt mondhatjuk, hogy olyan új modellt hoztunk létre, amely a gazdaság és a térség szereplőivel kapcsolta össze a felsőoktatásunkat, mindeközben pedig versenyképes, kiszámítható, rugalmas és autonóm”.

Úgy folytatta, hogy öt éve hét, három éve kilenc, most tizenkét magyar egyetem van a világ élvonalában. A Semmelweis Egyetem pedig a világ legjobb egy százaléka közé került. Mindeközben hatezer fővel nőtt a gazdasági szempontból kiemelten fontos területen a diákok száma, 3500 fővel kevesebben morzsolódnak le, harminc százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk és tíz százalékkal a kiemelkedő nemzetközi publikációk száma – részletezte a tárcavezető. Szólt arról is, hogy tízből hatan az általános iskola elvégzése után a szakképzést választják, minden második diák duális képzésben tanul.

Elindították az ösztöndíjprogramokat, amelynek részeként a képzésben résztvevők nyolctól 59 ezer forintig terjedő havi összeget kaphatnak ösztöndíjként, sőt a duális képzésben tanulóknak 160-168 ezer forintos munkabért is adnak. Kiemelte, hogy hamarosan bevezetik a szakmunkáshitelt, amelynek részeként több millió forintot kapnak a végzett fiatalok, akiktől cserébe azt kérik, hogy itthon vállaljanak munkát, és a magyar gazdaságot erősítsék.

„A célunk, hogy tízből hét, majd tízből nyolc fiatal válassza a szakképzést, aztán szerezzenek szakmát, vagy, ha gondolják, menjenek egyetemre olyan szakokra, amelyek a magyar gazdaságot erősítik” – fogalmazott. A családpolitikáról szólva megjegyezte, hogy az két pilléren alapul: az egyik, hogy gyermeket vállalni, családot alapítani értékvállalást jelent.

A másik pillér pedig egy olyan támogatási rendszer erősítése és üzemeltetése, amely minden élethelyzetben segíti a családokat. „Ne felejtsük el, hogy évente 3300 milliárd forint értékben, harminc családpolitikai intézkedéssel segítjük a családalapítást és a gyermekvállalást. Mégis azt látjuk, hogy erősítenünk kell.

Meg kell néznünk azt, hogy melyek azok a támogatások, amelyekkel hamarabbra hozható az első gyermek vállalása, például, hogy lehet-e a csed folyósításának megkezdését még inkább a szülés előttre hozni, hogy a korán megjelenő anyagi terhek egy részét is levegyük a családok válláról” – mondta Hankó Balázs. Arra a kérdésre, hogy a mit jelent a politikusok és közéleti személyiségek által gyakran emlegetett kultúrharc, Hankó Balázs úgy válaszolt, hogy csak meg kell nézni a párizsi olimpia megnyitóját, ami bizonyítja, hogy Európában és számos nyugati országban lassan minden a normalitással szemben áll. „Éppen ezért fontos, hogy Magyarország megmaradjon az értékőrzés, az értékteremtés szigeteként.

Ez az elsődleges feladatunk. Az alapértékeink három pilléren nyugszanak. Ezek a zsidó-keresztény kultúra, a római jog és a görög filozófia. Nekünk ezen pilléreken állva kell megerősíteni a kultúránkat, éppen azért, mert a kultúra identitásképző”. Hangsúlyozta, hogy a magyar identitás a kultúránkban, nyelvünkben leledzik. „Múltunk és jövőnk pedig a kereszténységben van.

Mi ezt nem kirekesztően csináljuk, örülnénk annak, hogyha a németek, a franciák, és az összes többi nemzet ugyanúgy büszkén vállalná saját identitását, kultúráját. Mert meggyőződésünk, hogy erős Európa, versenyképes Európa csak erős nemzetekből származhat” – fogalmazott. Mint mondta, ez olyan, mint egy focicsapat, ami akkor jó, ha van jó kapus, hátvéd, jobbszélső, irányító és csatár is, ezek a szereplők pedig mind önálló karakterek, identitások. „Mi a saját magunk identitását őrizzük, védjük, próbáljuk vonzó módon bemutatni” – húzta alá Hankó Balázs.