Hankó Balázs: Brüsszellel szemben kellene jogállamisági eljárást indítani
Brüsszellel szemben lenne indokolt jogállamisági eljárást indítani, mert az Európai Bizottság „jogalap nélkül, politikai bosszúból” zárja ki a magyar egyetemistákat és kutatókat az Erasmus+ és a Horizon programokból – jelentette ki Hankó Balázs innovációs és kultúráért felelős miniszter a strasbourgi székhelyű Európa Tanács akadémiai szabadságról szóló konferenciáját követő sajtónyilatkozatában.A miniszter szerint ma a legnagyobb akadémiai szabadságjog-sérelem nem más, mint hogy 240 ezer magyar és nem magyar egyetemista és kutató nem fér hozzá Erasmus és a Horizon programok finanszírozásaihoz.
Hankó hangsúlyozta: előadásában világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak „nem volt joga kizárni az Erasmusból és Horizonból az egyetemistákat és a kutatókat, mert a felsőoktatás és az oktatás nemzeti hatáskör”. Mint mondta: „az autonómia az, amikor az egyetemek szenátusai döntenek arról, hogyan szeretnék szervezni az egyetemek jövőjét. Ez történt meg Magyarországon a 21 egyetem esetében. A szenátusi tagok 87 százaléka támogatta a változást.”
A miniszter kijelentette: „Brüsszel politikai indíttatásból, a magyar szövetségeseivel, mint a TISZA, meg a DK, valamint azokkal a besúgókkal, akik még a kommunizmus idejéből maradtak itt politikai bosszút áll az egyetemistákkal és kutatókkal szemben”.
Hankó úgy fogalmazott: „ ennek sem jogi alapja sem megalapozottsága nincs. Nemzeti hatáskör az egyetemek működtetése. Azaz a legnagyobb autonómiabitorlást Brüsszel végzi. Ismerjük ezt a komcsi dolgot, azzal vádolnak, amit ők tesznek. Az autonómia jegyében vonják el a magyar egyetemek autonómiáját, vonják kétségbe a magyar egyetemi szenátusok döntését.”
A miniszter szerint az Európai Bizottság, nem kereste meg a magyar egyetemek vezetőit, miközben „hallgatnak mindenféle besúgókra” és minden döntését előzetes hatásvizsgálat nélkül hozta meg.
Előadásában nemzetközi példákat is felsorolt, rámutatva: Magyarországon a 105 egyetemi kuratóriumi tag közül mindössze 13 politikus volt – akik le is mondtak – míg például Ausztriában a fenntartó tanácsok minden második tagját a kormányzat jelöli. Kiemelte: Magyarországon a rektorjelölést a szenátus teszi, míg Svédországban „a kormány által kijelölt testület nevezi ki a rektort”.
Hangsúlyozta: több európai országban a fenntartó a költségvetést az egyetemekkel együtt határozza meg, és a magánegyetemekre vonatkozó részletező szabály sehol nincs Európában. A miniszter szerint valótlan az az értékelés, amely szerint a magyar egyetemek rosszul teljesítettek az akadémiai autonómiát rangsoroló indexen, mivel „nem végezték el a magyar egyetemeken a vizsgálatot”.
„Hazugság, politikai motiváció: ez az, amivel a magyar egyetemisták, a magyar egyetemek nézenk szembe” – fogalmazott. Hozzátette: azt kérte az Európa Tanácsban, hogy a jelentés első pontja „szólítsa fel az Európai Bizottságot: adják vissza a jogos jussát a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, adják vissza az Erasmust, adják vissza a Horizont”.
„Ma az Európai Bizottság, ma Brüsszel az, amely leginkább az akadémiai szabadságot lábbal tiporja. Nekünk a magyar egyetemistákért és kutatókért kell harcolnunk az ő alapvető jogaikért” – tette hozzá.
