Hankó Balázs: Identitásalkotó egyetemi közösségek kellenek
Identitásalkotó egyetemi közösségek kellenek, ezekből épül fel az erős nemzet – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Károli Szabadegyetem csütörtök esti előadásán Budapesten.Hankó Balázs úgy foglalta össze a magyar modell célját, hogy a nemzeti és a keresztény értékekhez ragaszkodva meg kell tudni védeni a kultúrát, a családpolitikát és a tudományos életben be kell mutatni a magyar géniuszt.
Hangsúlyozta, hogy a magyar tudományegyetemeknek tradicionális a fejlődésük, és az olyan szakegyetemek, mint a Semmelweis Egyetem vagy az Állatorvostudományi Egyetem, kiválóan teljesítenek. Kitért arra is, hogy az egyetemeknek térségi megtartó szerepük is van, példaként a Nyíregyházi Egyetemet emelte ki.
Kifejtette, hogy a magyar felsőoktatásban számos előrelépés történt, amit az idei felvételi eredmények is jeleznek. A hallgatók 50 százaléka vidéki egyetemre jelentkezett, minden második felvételiző mérnöki, informatikai, orvos-egészségügyi, agrár- vagy pedagógusképzésre akart bejutni – sorolta. Hozzátette, hogy húszezerrel nőtt a 30 év feletti hallgatók száma.
Véleménye szerint a felsőoktatásban nem mennyiségi vagy minőségi kérdésről kell beszélni, az egyetemeknek egyszerre kell teljesíteniük a gazdasági-társadalmi és a munkaerőpiaci elvárásokat, és a tehetséggondozást is.
A miniszter kitért a szakképzés helyzetére is. Mint mondta, sikeres a szakképzés átalakítása, Magyarország a világ élvonalában van mind a hároméves szakképzés, mind pedig az ötéves technikusi képzés tekintetében.
Magyarország nem összeszerelőüzem – jelentette ki Hankó Balázs. Azt mondta, hogy gyártási csúcstechnológiában az ország a világon az ötödik helyen áll, amihez az kellett, hogy a technológiák megjelenjenek a képzésben is.
A beszélgetést vezető Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az úgynevezett bolognai rendszerrel kapcsolatban azt vetette fel, hogy kevés hallgató marad mesterképzésre. Hankó Balázs válaszában azt mondta, hogy az egyetemeknek kell vonzóvá tenniük a mesterképzést, ehhez a kormány megalkotta a keretrendszert.
„Az európai diploma veszélye itt kopogtat” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a diploma attól lesz európai, hogy Brüsszelben mondják meg a képzési tartalmat.
Kiemelte, nem szabad engedni, hogy a képzési tartalomba a brüsszeli szabályozók belépjenek, mert az a nemzeti hatáskör megszűnéséhez vezethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a felsőoktatás az Európai Unióban nemzeti hatáskör.
Azt is megjegyezte, „igazságtalan, hogy Brüsszel mindenféle jogalap nélkül kivágta” az Erasmus és a Horizont programokból a magyar modellváltó egyetemeket. Jelezte, hogy hat egyetem emiatt pert is indított, amely másfél éve húzódik.
A miniszter azt mondta, „Európa hanyatlik, ezért át kell tudni kötni a kapcsolatokat”. Hozzátette, hogy a Pannónia-programban már több mint 4000 együttműködést kötöttek az egyetemek az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Japánban és Dél-Koreában.
A felvételi rendszer idei módosításával kapcsolatban Hankó Balázs közölte, az egyetemek nagyobb lehetőséget kaptak arra, hogy megválasszák a hallgatóikat, akikkel együtt akarnak dolgozni.
A mesterséges intelligencia (MI) és a felsőoktatás kapcsolatát firtató kérdésre a miniszter azt mondta, hogy meg kell tanítani a mesterséges intelligencia használatát a hallgatóknak.
