Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Mérés-értékelés, tudásbeszámítás és az átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben elnevezésű projekt ismertetésén a kaposvári Dorottya-házban 2024. május 17-én
Hirdetés

Hankó Balázs a Mérésértékelés, tudásbeszámítás és átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben elnevezésű projekt indulásához kapcsolódó sajtóeseményen hangsúlyozta: a magyar diákok mind a tradicionális, mind a technikumhoz kapcsolódó képzések versenyében érmeket szereznek a szakmák Európa-bajnokságán, tudásukat a megújult szakképzésnek is köszönhetik.

A magyar szakképzés a duális, gyakorlatközpontú képzés eredményeként teljesít jól, a szakképzésben résztvevő diákok részben a szakképzési centrumban, részben az azokkal együttműködő gazdasági, ipari, piaci szereplőkénél tanulnak – jelezte.

Az államtitkár a szakképzés növekvő népszerűségéről elmondta, idei adatok szerint az általános iskola elvégzése után tízből hat tanuló választotta a szakképzést, amely egyszerre biztosít szakmát, utána érettségit, majd továbbtanulási lehetőséget a modern, megújult, flexibilis, versenyképes autonóm magyar felsőoktatásba.

Hankó Balázs kitért arra, programok zajlanak azért, hogy szinte minden fiatal szakmát, részszakmát szerezhessen, külön figyelmet fordítanak a felzárkózó településekről érkezőkre.

A lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás csökkent a szakképzésben az elmúlt években – mutatott rá.

Az államtitkár célként fogalmazta meg 2030-ra, hogy tízből hét továbbtanuló diák válassza a szakképzést, tízből kilenc vegyen részt a duális képzésben, hiszen a magyar gazdaságnak erre van szüksége, és legyen mindenkinek szakmája, részszakmája az egyre erőteljesebbé váló munkaerőpiaci versenyben.

Mindez elkötelezett szakképzési centrumokkal, elkötelezett oktatókkal és elkötelezett partnerszervezetekkel érhető el – fűzte hozzá.

Hankó Balázs beszédében történelminek nevezte a 24 ezer szakképzési oktatót érintő több mint 32 százalékos idei bérfejlesztést, amelyre 60 milliárd forintot biztosítottak.

Az államtitkár szólt arról, ahhoz, hogy a digitalizáció a szakképzésben is a mindennapok részévé váljon, immár 700 digitális tananyagot tettek elérhetővé, és a szakmai vizsgák meghatározó része is digitális alapon történik.

Hankó Balázs a szakképzést érintő infrastrukturális fejlesztésekről azt mondta: 96 milliárd forintból 31 iskola újulhat meg, 110 ezer négyzetméteren végeznek rekonstrukciókat.

Az államtitkár az intézményi együttműködésekről közölte, immár 100 egyetemi szakképzési, vagy technikumi kooperáció van Magyarországon, ezáltal 74 százalékkal emelkedett a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma.

Korábban írtuk

A Mérésértékelés, tudásbeszámítás és átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben elnevezésű projektről elmondta: ennek célja, hogy az egyedi tudásismerethez illeszthessék a fiatalok szakképzési oktatását, segítve a képzési szintek közötti átjárhatóságot, növelve a fiatalok sikerélményét, javítva a magyar gazdaság hajtóerejét.

Az eseményen kiosztott háttéranyag szerint a hét szakképzési centrumban induló projekt célja a szakképzés és a felnőttképzés átfogó, rendszerszintű fejlesztése, a digitális kompetenciafejlesztés szempontjainak beépülése, és az is, hogy a két képzési forma rugalmasabban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez.

Fontos, hogy a szakképzésből kikerülők minél inkább képesek legyenek a magas hozzáadott értékű munkahelyek betöltésére, a szakképzés törekedjen a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából hiányzó képességek pótlására – írták.

Gelencsér Attila, Kaposvár és a Zselic fideszes országgyűlési képviselője az orosz-ukrán háborúra utalva azt mondta, a háború az emberi életek szempontjából borzalmas, de egzisztenciális szempontból is hátrányos dolog. Ha nincs háború, még több pénz van a mostanihoz hasonló szakképzési fejlesztésekre – tette hozzá.

Pintér Rómeó (Fidesz-KDNP), Kaposvár alpolgármestere emlékeztetett arra: a városvezetés célként jelölte meg a városban dolgozók bérének emelését. Ehhez minél több magas hozzáadott értékű árut kell előállítani, így a kaposvári fiataloknak magas szintű tudásra kell szert tenniük, hogy ezen állások betöltéséhez a korosztályukban versenyképesek legyenek.

Weimann Gáborné, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy a centrum fennállása óta 8,6 milliárd forint pályázati forrást nyert el, amelyet a módszertani fejlesztésektől a tehetséggondozáson át az oktatói képzésekig és az infrastruktúra megújításig számos célra fordíthatott.