Magyarország sikeres jövője a családokon nyugszik
Magyarország családbarát ország és nemzet, elkötelezett a hagyományos családmodell és a családok anyagi biztonságának garantálása mellett – mondta a kulturális és innovációs miniszter pénteken Budapesten, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) által szervezett rendezvényen.Hankó Balázs a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci részvételének előmozdításáról szóló nemzetközi tanácskozáson azt hangoztatta, hogy Magyarország sikeres jövője a kultúrán nyugvó erős identitáson, a versenyképes, innovatív oktatás-kutatáson, valamint a családokon nyugszik.
A családok anyagi biztonságának garantálásáért 2010 óta megnégyszerezték a családtámogatásokra fordított költségvetési összeget, jövőre már 3750 milliárd forint jut erre – emelte ki a miniszter.
A támogatások egyik legjelentősebb csoportját az adókedvezmények alkotják, a családi adókedvezmény – amelyet nemsokára két lépésben megdupláznak – bevezetése óta 3600 milliárd forinttal erősítette a családok anyagi biztonságát – mutatott rá Hankó Balázs.
Másik meghatározó elemként említette a miniszter az otthonteremtési támogatást: közlése szerint a csok eddig 250 ezer új otthon megteremtéséhez járult hozzá, az otthonfelújítási támogatásnak köszönhetően pedig 370 ezer otthon újult meg.
Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtését a szabad döntés támogatásával segíti a kormány, hiszen akkor is biztosítja a családtámogatási ellátásokat, ha az anya – akár hat hónappal a szülés után – visszatér a munkába, és akkor is, ha otthon marad a gyermek hároméves koráig.
„Mindennek köszönhető, hogy a 2010-es 66 százalékról mostanra 78 százalékra nőtt a dolgozó anyák aránya, amely az EU-ban a hetedik helyet jelent”
– hangsúlyozta a miniszter.
Hankó Balázs a kormány további terveiről szólva elmondta, hogy az Országgyűlés már tárgyalja azt a javaslatot, amely állami ösztöndíjat és egyéni tanrendet vagy halasztási lehetőséget biztosítana az egyetem alatt gyermeket vállaló nőknek, továbbá a kollégiumfejlesztéseknél is olyan helyeket alakítanának ki, amelyek az egyetemi évek alatti családalapítást is segítik.
A saját lakáshoz jutást pedig erősítheti az az új elem, amely az ötezernél kevesebb lakosú településeken a gyereket vállaló vagy nevelő családoknak hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást ad az otthonuk felújítására – tette hozzá a miniszter.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke azt mondta, kutatásaik szerint a munka és a család egyensúlya most sokkal jobban érvényesül, mint 10-15 évvel ezelőtt.
Beszámolt arról, hogy 2011 és 2021 között az Európai Unióban a legnagobb mértékben Magyarországon nőtt a hat év alatti gyereket nevelő nők foglalkoztatási rátája 53 százalékról 81 százalékra, és ezzel párhuzamosan a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta is emelkedett 1,23-ról 1,61-re.
Fűrész Tünde a tanácskozáson bemutatott angol nyelvű tanulmánykötetről – amelyet a tudományos közösségnek és a politikai döntéshozóknak készítettek – elmondta, 18 ország 25 szerzője osztotta meg gondolatait, javaslatait a munka és a magánélet összeegyeztetéséről, valamint a kisgyermekes szülők munkaerőpaci részvételéről.
„A kiadványban megvizsgálják és összehasonlítják, milyen családtámogatások, rugalmas családbarát intézkedések segítik a kisgyerekes szülőket a munkaerőpiacon, valamint milyen intézkedések támogatják a kisgyerekek napközbeni ellátását”
– közölte az elnök.
Sonnevend Pál, az ELTE ÁJK dékánja a kiadványt hiánypótlónak nevezte „még a témában rendelkezésre álló kiterjedt szakirodalom fényében is”.
„A naprakész kötet a tagállami megoldásokra összpontosít, gyakorlati ötleteket nyújt, így egyensúlyt teremt a tudományos elmélet és a gyakorlati hasznosság között”
– emelte ki a dékán.
