Hankó Balázs a felsőoktatási és kutatási miniszterek részvételével zajlott informális találkozó előtt elmondta, hogy nyolc százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben az Európai Unió tudományos eredményessége, és a közösség lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.

Hirdetés

„Mindemellett azt is látjuk, hogy az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az Európai Unióban, és a kockázati tőke aránya is 5 százalékos” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez az arány az Egyesült Államokban 50 százalék.

Kifejtette, hogy a versenyképességi fordulathoz csökkenteni kell a kutatási hálózatok széttöredezettségét.

Szólt arról is, hogy miközben az unió lakosságának 24 százaléka él Közép-Európában, a kutatási forrásoknak csupán a nyolc százaléka jut el ebbe a régióba, tehát csökkenteni kell az unió régiói közötti különbségeket a források tekintetében.

Hozzátette, hogy a magyar felsőoktatási modellben megduplázódott a doktori hallgatók, valamint a kutató-fejlesztők száma, megháromszorozódott az innovációs források mennyisége. „Azaz a magyar modellt ajánljuk ma is az Európai Unió figyelmébe” – hangsúlyozta.

Korábban írtuk

A tanácskozások előadást tartott Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus, aki elsősorban arról beszélt, hogy a betegségek korai stádiumban történő kimutatásával nemcsak az emberi élettartamot lehet megnövelni, hanem ezáltal több ember vonható be a termelésbe, ami a versenyképességet erősíti.

„A kutatás és az innováció területe alapvetően meghatározza az Európai Unió gazdaságát és versenyképességét, ami a jólét alapja”

– hangsúlyozta a magyar professzor.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus az emberi egészség kérdését, a hatékonyabb gyógyítást a 21. század egyik legfontosabb feladatának nevezte. „Minden évben 17 millió ember hal meg 70 éves kor előtt, elsősorban fertőző betegségek, valamint rák, cukorbetegség és érrendszeri betegségek következtében. 86 százalékuk a közepes, illetve kis jövedelmű országokban él, itt tíz-húsz évvel alacsonyabb a várható élettartam. Ez több mint 3 milliárd embert érint”.

Mint mondta, kötelességünk fellépni annak érdekében, hogy az emberiség hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz ne különbözzön radikálisan a Föld különböző részein, mert ez jelenti az emberi faj fennmaradását. Kitért arra is, hogy a fejlett gazdaságokban is sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nagyon sokba kerül az egészségügyi ellátás.

„Az EU évente több mint 100 millió eurót költ egészégügyre, egy személyre lebontva 2500 eurót. Az alacsony jövedelmű országokban a GDP rendkívül kis százalékát tudják csak az egészségügyre fordítani, ha ez másként lenne, a társadalom értékes szereplői nem esnének ki a termelésből. Olcsóbb, költséghatékonyabb egészségügyi ellátásra van szükség”.

A tudós elmondta, hogy az egészségügyi ellátást a fejlett országokban is hatásosabbá és költséghatékonyabbá lehetne tenni, ezzel több emberéletet megmenteni, ami a versenyképességet és a prosperitást is előre mozdítaná.

Friss kutatási eredményekkel szemléltetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkutatások komoly mértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a rák, a daganatos betegségek gyógyítása terén számottevő módon javulást lehessen elérni. „Több mint egymillió ember szenved Európában negyedik szakaszba lépett tüdőráktól, ahol egy évnél kevesebb az életben maradásra fennmaradó idő. Amennyiben időben sikerül eltávolítani a daganatot, jelentősen nőhet a várható élettartam. Több milliárd dollárt fektettek a tüdőrák kutatásába, a biomarkerek azonosításába, beavatkozva a beteg molekulákba” – mondta a fizikus.

Krausz Ferenc kitért arra, hogy a molekuláris referencia ujjlenyomat meghatározásával számos egyéb betegséget, érrendszeri és szívbetegséget, fertőző betegségeket is diagnosztizálni lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy rendszeresen adjunk vért.

„Ezért is hoztuk létre 2019-ben Budapesten a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot (CMF), amelyet egy egész országot átfogó felméréssel, a adatgyűjtéssel alapoztunk meg, amely tizenötezer embert érintett. A vérből nyerhető molekuláris ujjlenyomatokkal a leggazdaságosabb egészségügyi adatgyűjtést tudjuk elvégezni, emellett átfogó és megbízható információt tudunk nyerni a szűréshez, így csírájában lehet elfolytatni a problémákat”

– hangsúlyozta Krausz Ferenc.

Fontosnak nevezte, hogy Európa ösztönözze legjobb tudósait és kutatóintézeteit arra, segítsenek ezeket az erőfeszítéseket sikerre vinni, hogy ez hasznára váljon a jövő európai generációi és az egész világ számára.