Hankó Balázs: Sikeres a magyar tudomány és a magyar felsőoktatás

Nem kétséges, hogy a magyar kutatók nemzetközi szinten is híresek, a nemzetközi erőtérben is kiválóan teljesítenek; kevés nemzetnek adatik meg, hogy egy hétre két Nobel-díjasa jusson – utalt az államtitkár Karikó Katalinra és Krausz Ferencre.

Hankó Balázs hangsúlyozta: a magyar tudomány nemzetközi hírű, és a magyar innováció is lépett egyet előre a friss globális index alapján. A nyáron megjelent európai innovációs rangsorban pedig a „mérsékelt innovátorokból” az „európai innovátorok” kategóriájába jutottunk fel – mondta.

Azaz jó az irány, reálisan elérhető cél, hogy 2030-ra a tíz legjobb európai innovátor és a huszonöt legjobb világinnovátor közé kerüljön Magyarország – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban rendezett eseményen.

Az innováció és a felsőoktatás kéz a kézben jár, és a magyar jövőképességet viszi előre; ezért örömteli, hogy míg négy éve hét, immár tizenkét felsőoktatási intézményünk van a világ legjobb öt százalékában, vagyis „hasít az elit ligában” – mondta Hankó Balázs.

Hozzáfűzte: reális cél az is, hogy 2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között legyen egy magyar, és legyen legalább három magyar intézmény az Európai Unió legjobb száz egyeteme között.

„Egyetlen bökkenő van: Brüsszel. Történelmi tapasztalat, hogy a magyar nemzet sikerében nem mindenki érdekelt” – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette: igazságtalan kettős mérce alapján egy tavaly decemberben, az Európai Bizottság által javasolt határozattal a magyar nemzetköziesítési programokat megpróbálják háttérbe szorítani. Az Erasmus+ programban 2024 nyarát követően a modellváltott intézmények nem vehetnének részt, és a magyar kutatókat is próbálják kizárni a közvetlen uniós programokból, mint a Horizont – jelezte Hankó Balázs.

Leszögezte: „ezt nem hagyhatjuk!” Az Erasmusnál 2024. június 30-ig minden nemzetköziesítési program biztosított. A Tempus Közalapítvány 1,8 milliárd forintot biztosít a nemzetközi csereprogramok folytatására, a forrás ott van az egyetemeknél – mondta.

A Tempus minden modellváltott intézmény nemzetköziesítési programját pozitívan bírálja el, várva, hogy az Európai Bizottság „jobb belátásra tér”, és elismeri: szüksége van Európának a magyar diákokra – tette hozzá az államtitkár.

Kitért arra, hogy a Horizont pályázatok tekintetében jogsegélyszolgálatot indított a kutatók számára az NKFIH, emellett ötmilliárd forintos önerőalapra pályázhat minden modellváltott intézmény. Ebből két és félmilliárd forintra már beérkeztek a támogatható pályázatok, és ha az ötmilliárd nem elég, lesz plusz forrás – hangsúlyozta.

Hankó Balázs beszélt arról is, hogy erősítik „az egész világra kiterjedő, kiváló” nemzetközi kapcsolatokat, egyetemi együttműködéseket készítenek elő, további sikeres pályázatokat indítanak.

Nobel-díjasaink példát mutatnak, a magyar felsőoktatás megújítása, a modellváltás jó irányba megy – hangoztatta az államtitkár.

Legfőbb célunk az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása, ezt szolgálja a modellváltás és a Neumann János Program is – közölte Hankó Balázs. Megjegyezte: még több szabadalom, még több kutató kell, mert a verseny erősödik. Hozzátette, eközben az innovátor vállalkozások erejét is növelik, amelyben stratégiai szövetséges a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Nemcsak ötlet kell, ki kell lépni a piacra – mondta. Olyan kutatásokra van szükség, amelyek a magyar társadalom, a magyar gazdaság érdekeit szolgálják – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a digitalizáció, az egészséges élet és a zöldátállás van a fókuszban, a forrásokat ebbe az irányba „viszik”.