Fotó: MTI/Purger Tamás
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (b) és Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság emberekért, készségekért és felkészültségért felelős kijelölt ügyvezető alelnöke az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács brüsszeli ülése után tartott sajtótájékoztatón 2024. december 2-án
Hirdetés

A tárcavezető Roxana Minzatuval, az emberekért, a készségekért és a felkészültségért felelős uniós biztossal az ülés után közösen megtartott sajtótájékoztatóján Hankó Balázs kiemelte, hogy a magyar elnökség két fontos, „minden területet átfogó” prioritása a demográfiai kihívások kezelése és az Európai Unió versenyképességének erősítése, a mai ülésen pedig ezekkel kapcsolatban a családügyi kérdések is fókuszba kerültek.

Kiemelte: versenyképes és demográfiailag is erős Európára van szükség, „mert erős nemzetekből lehet erős Európa”.

„A demográfiai tél elérkezett Európába” – figyelmeztetett a miniszter, rámutatva arra, hogy a magyar modell, illetve a magyar javaslatok éppen arról szólnak, hogy „miként lehet ezt a telet enyhíteni”.

Mint mondta, „mélyről kell indulni”, ugyanis az EU történetében először a magyar uniós elnökség során került sor arra, hogy a családokkal és a gyermekek jövőjével horizontálisan foglalkozzanak.

Kiemelte: a családok ügyét – a versenyképesség mellett – a magyar elnökség állította fókuszba.

Elmondta, hogy a hétfői ülésen több eredményt is elértek, a többi között a miniszterek vitát folytattak a demográfia fontosságáról, és számos ország elfogadta, hogy nagyobb figyelmet kell fordítania a családok támogatására.

Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs a magyarországi példát említette, ahol, mint mondta, jövőre 754 milliárd forintot fordítanak a családok támogatására, mintegy 400 milliárd forinttal többet, mint az előző évben.

Korábban írtuk

Tájékozatott, hogy az ülésen következtetést fogadtak el a nők és az édesanyák mentális egészségének fontosságáról is, valamint a család és a munka közötti egyensúlyról. Ezzel kapcsolatban Hankó Balázs ismét a magyarországi modellt emelte ki, ahol a kisgyerekeket (3 éves korig) nevelő édesanyák foglalkoztatottsága az egyik legmagasabb uniós viszonylatban, azonban az édesanyák ebben az időszakban is kapnak támogatást, mégpedig alapesetben három évben keresztül.

A migrációra kitérve a miniszter azt mondta: egyre több tagállam érzi úgy, hogy a demográfiai kihívásokat nem a bevándorlással kell megoldani, amit alátámaszt például az, hogy több ország már bevezette a saját határai ellenőrzését, noha a schengeni övezeten belül van, vagy fontolgatja ezt.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot ugyanezért az intézkedésért „elítélték, és naponta egymillió euró bírság megfizetésére kötelezték”.

Aláhúzta viszont, hogy még mindig a tagállamok többsége a bevándorlást erőlteti a családtámogatás központba helyezése helyett.

Elmondta továbbá, hogy az ülésen megvitatták a képzett munkaerő hiányát és a készségfejlesztés fontosságát. A gyorsan változó világban rendkívül fontos a dolgozók hatékony átképzése és az uniós állampolgárokban rejlő lehetőségek kiaknázása, ez ugyanis a munkaerőpiacon is ellenállóbbá teszi az embereket.

„Minden generáció képességét ki kell aknázni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban megvitatták a készséghiányokra adott lehetséges válaszokat, elsősorban az élethosszig tartó tanulás és a szakképzés szempontjából.