Harc a települések lelkéért

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében hangsúlyozta a kistelepülések önvédelmi jogának fontosságát, szerinte a kistelepüléseknek joguk van megőrizni sajátos karakterüket és hagyományaikat. Ennek érdekében Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert kérte fel egy új törvény kidolgozására. A törvény-előkészítési folyamat első lépéseként a szakminiszter a múlt héten közösségi értékvédelmi konzultációsorozat indított, amelynek során polgármesterekkel és vármegyei közgyűlési elnökökkel egyeztetett a szabályozás részleteiről. Az országjárás célja az volt, hogy a polgármesterek ismerjék meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetet, és mondják el véleményüket.

Hármas egyensúly

A miniszter bejelentette, az Alaptörvényben alkotmányos alapjoggá tennék a helyi önazonosság védelmét, amelyet sarkalatos törvények szabályoznának. Ezek az eszközök korlátozhatják az ingatlanszerzést, a lakcímlétesítést, és helyi adózási szabályokat vezethetnek be. Mentességet kaphatnának az ott születettek, korábbi lakosok vagy állami közfeladatot ellátók. A cél a települések hagyományainak, szokásainak és népességi egyensúlyának megőrzése. A szabályozás nem kötelező, de lehetőséget ad a közösségi értékek védelmére. A miniszter szerint a beköltözők gyakran nem integrálódnak a helyi közösségekbe, ami feszültségeket okozhat. Navracsics Tibor kiemelte, a népesség belföldi vándorlása két fő irányt követett az elmúlt évtizedekben: a kevésbé fejlett térségekből a fejlettebbekbe, valamint a nagyvárosokból a környező településekre. Leginkább a budapesti agglomeráció, a nagyvárosi agglomerációk és a Balaton térsége érzi azt, hogy a betelepülések következtében teljesen átalakult a településszerkezet.

Neubauer Rudolf, Kismaros polgármestere is részt vett a miniszter konzultációs fórumán. A Dunakanyarban található település különösen érintett a betelepülés okozta változásokban. A térség vonzereje – festői tájak, kulturális örökség, nyugodt környezet Budapest közelségében – egyre több embert csábít ide. Ez azonban nemcsak lehetőségeket kínál, hanem kihívásokat is támaszt.

– A törvény három politikai célja – a helyi önazonosság védelme; a szokások és hagyományok; valamint a népesség egyensúlyának megőrzése – egyaránt reagál a Budapest és környéke népességváltozásából fakadó gondokra – mondta a Demokratának a település polgármestere. – Az elmúlt évtizedben Budapest lakossága jelentősen csökkent: a korábban kétmilliós városként emlegetett főváros népessége valamivel több mint 1,6 millió főre esett vissza. Ez a közel négyszázezer fős csökkenés nagyrészt a Dunakanyar, a budai agglomeráció, valamint Dél-Pest és Pest vármegye területeire irányuló kiköltözés eredménye. A népességmozgás pedig komoly hatással van a településekre. A Dunakanyarba költözők például gyakran városias igényeket támasztanak, miközben a helyi közösségek hagyományos életmódjára is hatással vannak. Az új törvény célja, hogy összhangot teremtsen a népességmozgás által gerjesztett változások között is – fejtette ki Kismaros polgármestere.

Hagyományok és modernitás

Neubauer Rudolf kiemelte, a törvény kínálta lehetőség a települések fejlődésének szabályozására különösen fontos Kismaros esetében. A meglévő intézményhálózat egyre növekvő nyomás alatt áll, mivel a népesség bővülése a közszolgáltatások kapacitásának bővítését teszi szükségessé. Az óvoda, bölcsőde és egészségház jelenlegi infrastruktúrája már közel maximális kihasználtsággal működik, az általános iskola pedig rég kinőtte magát.

– Az elmúlt húsz-huszonöt évben Kismaros lakossága exponenciálisan nőtt, ma már körülbelül kétezer-hétszáz főt számlál. Különösen sürgető probléma a gyermekek létszámának növekedése. Jelenleg a településen élő háromszázötven gyermekből negyven bölcsődés, százötven óvodás és hasonló számú iskolás korú. Ez azt jelenti, hogy a közösség tizenhét százaléka a tizennégy év alatti korcsoportba tartozik, ami kiemelkedően magas arány a lakossághoz viszonyítva – fejtette ki a polgármester. Hozzátette, a törvény célja az is, hogy megfelelő arány jöjjön létre a természetes és épített környezet között, megőrizve a települések vonzerejét, miközben lehetőséget biztosít a fejlődésre. A polgármester hangsúlyozta: fontos lépés lehet a helyi önrendelkezés jogának alaptörvénybe emelése.

A polgármester szerint a törvénytervezet egyúttal segíti a helyi közösségek alkalmazkodását a huszonegyedik századi kihívásokhoz.

– Az új szabályozás megakadályozná a lakóingatlanok túlzsúfolását azzal, hogy meghatározza, hány személyt lehet bejelenteni egy adott méretű ingatlanba. Jelenleg például egy hatvan négyzetméteres házba akár ötven fő is bejelentkezhet. Fontos elem, hogy bizonyos feltételekhez kötnék az új lakók bejelentkezését, beleértve a helyi élet szabályainak és hagyományainak elfogadását. Az új szabályok lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy bizonyos ingatlanokra elővásárlási jogot gyakoroljanak. Az új adózási keretek pedig elősegíthetik, hogy a települések anyagi forrásokat teremtsenek a szükséges fejlesztésekhez, például óvodák, bölcsődék és egészségházak bővítéséhez – fejtette ki Neubauer Rudolf. Mint elmondta, egy település infrastruktúrájának bővítését szoros tervezési folyamat és gondos prioritásmeghatározás kíséri, amelynek során a növekedés és a település jelenlegi életminőségének szempontjait egyaránt figyelembe kell venni.

Édes haza

Philipp Frigyes, Kismaros főépítésze szerint az új törvény nemcsak szükséges, hanem időszerű is, mert számos negatív társadalmi és kulturális jelenségre reagál.

– Az emberek először a házat építik meg, majd a ház körül létrehoznak egy olyan teret, amely életet teremt. Az urbanisták azonban másképp gondolkodnak: számukra az élet az elsődleges szempont, ebből következnek a terek, majd végül a házak. Márpedig a fordított megközelítés hatékonyabb. Ezért míg a korábbi építési jogszabályok főként a házakra és a terekre koncentráltak, az új törvény az új építési törvénnyel együtt először az életre helyezi a hangsúlyt – fejtette ki lapunknak a főépítész. Az építészet eredetileg nemcsak a fizikai struktúrákról, hanem az otthonokról és a közösségekről szól. Philipp Frigyes szerint az új törvény célja a szellem és a lélek harmóniájának megteremtése.

– Az édes haza ugyanolyan lényeges fogalom, mint az édesanya vagy édesapa. Az ide költözőknek meg kell érteniük és tiszteletben kell tartaniuk a helyi hagyományokat, például hogy itt mindenki köszön a másiknak, és a környezet rendben tartása alapvető, akár van róla jogszabály, akár nincs – mondta a települési főépítész, hozzátéve: őseink nemcsak házakat, hanem valódi otthonokat építettek, és fontos, hogy a települések népessége természetes, szerves módon növekedjen, ami egészséges fejlődést eredményezhet. Az építési törvény kapcsán elmondta, a mostani szabályozás már megnehezítette az új fejlesztési területek kijelölését, mivel ezekhez többek között az országos főépítész jóváhagyása is szükséges, és arra figyelmeztetett, hogy a nagy fejlesztési területek kijelölése veszélyes lehet, ezért a belső tartalékok feltárását javasolja. Például a telkek méretének rugalmasabb szabályozásával és az épületmagasságok emelésével jelentős tartalékok szabadíthatók fel.

– Az új építési szabályozás a zöldmezős beruházások helyett a barnaterületeket részesíti előnyben, és az új törvény szociális aspektusokat is kezel, amelyeket az építési jog nem fedhet le. Az új szabályozás életközpontú megközelítésével egészíti ki az építési törvény által már lefektetett alapokat, továbbfejlesztve őket. Az állam pedig jelentős segítséget nyújthat az önkormányzatoknak többek között a meglévő struktúrák fejlesztésében, különösen az infrastruktúra és közműépítések területén, ahol sok település eddig magára maradt.

Az Országgyűlés ezen a héten tárgyalja a törvényjavaslatot, amely tehát lehetővé tenné a közösségek számára a beköltözők korlátozását, ha szükségesnek érzik. A miniszter tagadta, hogy bármely népcsoport kizárása lenne a szándék, a helyi lakosok pedig mentesülnek a korlátozások alól. Van olyan javaslat, amely csak a kistelepüléseket érintené, de olyan is, amely Budapestet és a megyei jogú városokat is bevonná, ezért még várják a főpolgármester és a kerületi polgármesterek véleményét.