Harc a virtuális cenzúra ellen

Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég a Sziget Fesztiválon, ahol EU és a Facebook-társadalom – kihívások és megoldások címmel tartott előadást.

A miniszter asszony által felvetett probléma az egész világot foglalkoztatja, ám a techóriások megrendszabályozása olyan sokrétű feladat, hogy szinte lehetetlen feladat rendet vágni benne. Varga Judit szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy a formálódó magyar szabályozás olyan kérdésekkel is foglalkozik majd, amelyekkel a nyugat-európai kormányok nem: azzal a gyakorlattal, hogy a szóban forgó platformok a balliberális világképet erőltetik felhasználóikra, az ettől eltérő véleményeket pedig egyre hatékonyabban cenzúrázzák, azaz, ahogy Varga Judit fogalmazott, ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban.

Szigorítás jobbra és balra

A szabályozás megalkotása érdekében egy önálló munkacsoport alakult az Igazságügyi Minisztériumban, tagjai egyebek mellett olyan kérdésekkel foglalkoznak, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, hol és hogyan fizetnek adót, milyen lépéseket tesznek az adatvédelem terén. Utóbbi témák más országokban is nagy hangsúlyt kapnak, hiszen az elavult állami mechanizmusok sehol nem találtak még hatékony választ a Facebook és társai által gyakorolt adóoptimalizálási manőverekre, az adatvédelmi kételyekre, mint ahogy az sem nyilvános, milyen algoritmusok szerint kerülnek az egyes tartalmak a felhasználók elé. Ám a magyar munkacsoport a probléma gyökerénél kezdené a kezelést, így azt is vizsgálják, joga van-e a Facebooknak egyebek mellett ahhoz, hogy cenzúrázza a migrációval kapcsolatos tartalmakat. Ahogy a tárcavezető fogalmazott: alapvető fontosságú, miként képes az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseit.

Hazánkban jelenleg több mint ötmillióan használják a Facebookot, közel kétmillióan az Instagramot, vagyis az itt élők aktívan jelen vannak a digitalizációs térben. S ahogy arról korábban lapunkban is beszámoltunk, a Facebook balra húzó, gyakran a Soros-hálózat által pénzelt szervezetekhez szervezi ki a cenzúrázást (Demokrata, 2019/15.).

Formálódik az európai uniós szabályozás is. Az új EB-elnök, Ursula von der Leyen a fair share szükségességéről beszélt, ami elsőre egy újabb gumiszabálynak tűnik, az Európai Tanácsban pedig mérsékelt lendülettel folyik a vita a digitális szolgáltatások adózásáról. Tavasszal derült ki, hogy Franciaországban egy független államigazgatási hatóság feladata lesz a közösségi hálózatok felügyelete, amely biztosítaná az állami szereplők és a közösségi oldalak szakértőinek együttműködését. Ez a hatóság szabja majd ki a különböző büntetéseket és pénzbírságokat is. A kezdeményezést a Facebook elnök-vezérigazgatója is üdvözölte. Mark Zuckerberg egy Emmanuel Macronnal folytatott eszmecsere után úgy nyilatkozott, reméli, hogy ebből minta lehet, nemcsak Franciaországban, hanem uniós szinten is. Nem sokkal később a francia parlament alsóháza jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely arra kötelezné a közösségi oldalakat, hogy a bejelentést követő huszonnégy órán belül távolítsák el a „gyűlölködő” tartalmakat. Hasonlít ez a korábban megalkotott német szabályozáshoz, amely úgyszintén súlyos, eurómilliókban mérhető büntetést helyez kilátásba, ha a közösségi oldalak nem törlik időben a gyűlöletkeltőnek ítélt tartalmakat. Az oldalaknak emellett meg kell jelölniük egy helyet is, ahol jelenteni lehet a felhasználók által gyűlöletkeltőnek tartott tartalmakat. Csakhogy éppen a németországi példa mutatta meg, hogyan is működik ez a rendszer, amely lehetőséget adott a migrációt bíráló vagy más szempontok szerint politikailag nem korrekt tartalmak eltüntetéséhez, ráadásul a rövid törlési határidő miatt a felhasználóknak esélyük sem volt fellebbezni. A francia törvénytervezet ennél is tovább megy, célkitűzései között szerepel ugyanis az internetes „gyűlöletbeszéd” elleni fellépéssel foglalkozó külön ügyészség, bíróság felállítása. Emellett előírja az egyszerűbb és egyértelműbb bejelentési rendszert a felhasználók számára, azaz támogatja az egyébként is szép számban tenyésző, házmesterlelkű feljelentgetőket.

Tiltás Trump híveinek

Az Egyesült Államokban érdekes politikai színezetet kapott a techcégek szabályozása. A Fehér Ház ugyanis éppen egy elnöki rendeletet készít elő, amely véget vetne a közösségimédia-cégek konzervatívok elleni elfogultságának. Ezt Trump elnök már korábban beharangozta, és nem ok nélkül, hiszen ő igazán a saját bőrén tapasztalja meg nap mint nap a közösségi média balliberális ellenszelét. Donald Trump nyár elején, egy közösségi médiáról szóló konferencián kijelentette: „Borzasztó elfogultsággal nézünk szembe. Olyan cenzúra van itt, amiről sokan nem is tudnak, és amit nem is hinnének el.” Hangsúlyozta, hogy a techcégek tisztességtelen eszközöktől sem riadnak vissza, például vannak olyan felhasználók, akik számára blokkolják az elnök fiókját, márpedig jól tudjuk, hogy milyen fontos kommunikációs csatorna ez neki, hiszen korábban éppen ennek a segítségével tudta megkerülni a vele szembe szintén ellenséges hagyományos médiát. A cégek viszont bebújtak az ilyenkor hangoztatott panelek mögé, vagyis hogy ők csak a gyűlöletbeszéd ellen próbálnak tenni.

Donald Trump hívei és számos mértékadó republikánus már jó ideje kongatja a vészharangot a kiegyenlítetlen médiaviszonyok miatt. Gyűlöletbeszédre hivatkozva a Facebook, a Twitter és a YouTube tömegesen tiltja le a Trump-támogatókat, nagy visszhangot keltett például, amikor az InfoWars-alapító Alex Jonest küldték padlóra. Kérdéses ugyanakkor, mennyiben tud majd segíteni ezen egy elnöki rendelet, hiszen a központi kormányzatnak kongresszusi határozatra is szüksége lenne ahhoz, hogy érdemi lépéseket tehessen a magánkézben lévő cégek ellen.

A Fehér Ház mindenesetre készülődik. „Ha az internetet egyenrangú platformként mutatjuk be, de a Twitter nagy része egy méreggel teli liberális pöcegödör, akkor legalább az elnök is szeretne egy kis tisztességet a rendszerben” – nyilatkozta nemrég az egyik tisztségviselőjük.

Profitéhes megalkuvások

Nyilvánvalóan a magyar szabályozás inkább küzdene a balra húzó virtuális cenzúra ellen. Hogy a polkorrekt digitális platformok mekkora mozgásteret adnak majd ehhez, erősen kérdéses. Noha az internet szabályozásában egyelőre van nemzeti mozgástér, a magyar szabályozásba vélhetően Brüsszel is beleszól majd, a közös uniós törvényeken keresztül.

Most viszont még van mozgástere az Igazságügyi Minisztériumnak. Bőven akadt példa rá az elmúlt években, hogy egyes techóriások a várható profit reményében elfogadták a nemzeti kormányok feltételeit. A legkirívóbb ilyen eset az volt, amikor tavaly a Google vissza akart térni a nyolc évvel korábban elhagyott Kínába. Peking komoly árat kért a 750 millió felhasználóval kecsegtető piacért, a techcég pedig belement: titokban elkészítették az Android Kína-specifikus változatát, amely megfelel a rendkívül szigorú szabályoknak, például nem lehet a kínai kormány által tiltólistára tett szavakra, kifejezésekre rákeresni. És bár a Google baloldali beállítottságú alkalmazottai alighanem a szívükhöz kaptak, amiért ezek között az emberi jogok, a demokrácia és a demonstráció is szerepelnek, azért az alkalmazás elkészült.

Emellett a Facebook éppen a napokban futott bele egy újabb botrányba, amikor nyilvánosságra került, hogy lehallgatják, sőt rögzítik és elemzik a Messenger-hívásokat. Ez világszerte előtérbe helyezte a törvényi keretek szükségességét. Nálunk megszólalt az ügyben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is, jelezve, hogy írásbeli garanciát várnak a cégtől, hogy a hanganyagokat nem továbbítják harmadik félnek. Sőt azt sem zárta ki, hogy ha hivatala nem találja megnyugtatónak a Facebook válaszát, akkor kész élni a GDPR adta lehetőséggel, és Magyarország területén megtiltja a cégnek az adatkezelést.