Harcolnak az életért

Az LMBT-szervezetek és a feministák már évtizedek óta lobbiznak az ENSZ döntéshozóinál. Rájöttünk, hogy nekünk is oda kell menni a döntéshozókhoz, hogy hallassuk a hangunkat – mondta a Demokratának Zaymus Eszter, a CitizenGO magyarországi kampányfelelőse, akivel a nemzetközi keresztény szervezet céljairól, sikereiről beszélgettünk.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Mi hívta életre a CitizenGO-t?

– 2001-ben alakult meg Spanyolországban a család- és életvédelemmel foglalkozó HazteOir, magyarul Hallasd a hangod! nevű szervezet, amely később felismerte, hogy szükség van egy országokon átívelő, konzervatív szemléletű közösségre. Azt tapasztalták, hogy a család- és életellenes folyamatok, az abortuszliberalizáció, az azonos neműek házasságának legalizálása nemcsak Spanyolországot érinti, ezért 2013-ban megalakították a CitizenGO-t, amely a nemzetközi szinten együttműködő liberális szervezetek, pártok és milliárdos érdekköreik cselekvő, aktív ellenpólusát képezi. A szervezet munkája jelenleg mintegy ötven országra terjed ki, a kampányaink tizenkét nyelven futnak.

– Mit jelent a család- és életvédelem?

– Mi a fogantatástól a természetes halálig minden emberi életet védelmezni kívánunk. Nem titkoljuk a keresztény értékek melletti kiállást, bár természetesen nemcsak keresztények írják alá a petícióinkat. Elkötelezett konzervatív emberekként először a kis közösségeinkben próbálunk változást elérni, viszont előfordul, hogy ott hiába teszünk meg mindent, mert a nemzetközi szervezetekben – ENSZ, EU – kitalált és felvetett ideológiák, eszmék a nemzeti kormányok által támogatva befolyásolják az emberek magánéletét, gondolkodását. Mint például amikor a nyugati világ olyan feltételekhez köti az afrikai országok támogatását, hogy az adott országban érvényesüljenek az LMBT-jogok és lega­lizálják az abortuszt. Az LMBT-szervezetek és a feministák már évtizedek óta lobbiznak az ENSZ döntéshozóinál. A genderideológiát 1995-ben, a pekingi női konferencián kezdték el népszerűsíteni. Rájöttünk, hogy nekünk is oda kell menni a döntéshozókhoz, hogy hallassuk a hangunkat. Idén New Yorkban, az ENSZ női konferenciáján beszélgettünk a görög ENSZ-nagykövettel, aki örült a jelenlétünknek, mert szerinte ez segíti őt abban, hogy elhárítsa az LMBT-lobbisták követeléseit.

– Miben rejlik a szervezet fő ereje?

– Fő eszközünk az online petíciókon keresztül a nyilvánosság ereje. Az oldalunkon bárki indíthat aláírásgyűjtést. A levelezőlistánkon világszerte több mint kilencmillióan vannak, Magyarországon jelenleg hatvanezer az aktív tagok száma. A petícióval együtt az aláíró egy levelet is küld a döntéshozó e-mail-címére. A szexuális jogokról szóló Estrella-jelentés elleni akciónk során lefagyott az EP e-mail-rendszere, mert több százezren írták alá a petíciót. Magyarországon többségben vannak a józan ésszel gondolkodók, akik a kommunizmus ideológiájának tapasztalataival felvértezve nem dőlnek be minden új eszmének. Viszont a médiából, a filmekből folyamatosan ránk zúduló életellenes ideológiát hallva sokan érezhetik úgy, hogy egyedül vannak. A CitizenGO remek eszköz arra, hogy megtapasztaljuk, sokan vagyunk, és a közös kiállás felerősíti a hangunkat.

– Melyek a legfontosabb sikereik?

– Mi hívtuk fel a figyelmet Petr Jašek cseh misszionáriusra, aki adományokat vitt Szudánba, és vallási meggyőződése miatt börtönbe került. Petr egy becsempészett mobiltelefonon követte, hányan írták alá a szabadon engedéséért indított petíciónkat. Később elmondta, milyen sokat jelentett neki, hogy világszerte mennyien küzdenek és imádkoznak érte. döntéshozóktól tudjuk, hogy az üldözött keresztények esetében nagy jelentőséggel bír egy figyelemfelhívó nemzetközi kampány, mert ha kellő nyilvánosságot kap, az országok és a nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlás céljából szankciókat is bevethetnek. A nyugati szervezetek éveken át hallgattak a napjainkban zajló keresztényüldözésről. Nekünk is van szerepünk abban, hogy ez a téma kezdi áttörni a hallgatás falát. Sikerként éljük meg, hogy Irakban megakadályoztuk, hogy már kilencéves lányokat férjhez adhassanak, valamint azt, hogy a tiltakozások hatására Marosvásárhely visszakapta a magyar katolikus iskolát. A kisgyerekek szexuális felvilágosítását célzó, ún. fütyis színező elleni petíciónkat három nap alatt sikerre vittük, a kiadó azonnal visszavonta a füzetet.

– Milyen verbális vagy fizikai támadások érik a szervezetet?

– Rendszeresen megkapjuk a homofób jelzőt, így például akkor is, amikor felszólaltunk az ellen, hogy a Jégvarázs című mese egyik szereplője leszbikus legyen. De hívtak már minket idegengyűlölőknek, transzfóboknak is. Ránk sütik, hogy mi vagyunk a gyűlölködők, és úgy gondolják, ezzel ők az erkölcsi nyertesek. A meleglobbi több spanyol nagyvárost árasztott el olyan hirdetéssel, amelyen meztelen kisgyermekek voltak láthatóak a nemüktől eltérő nemi szervvel. A képen ez a felirat volt olvasható: „Vannak lányok fütyivel, és fiúk puncival. Ez ilyen egyszerű.” A sokakat felháborító kampány ellen úgy tiltakoztunk, hogy narancssárga buszokat láttunk el az alábbi felirattal: „A fiúknak fütyijük van, a lányoknak meg puncijuk. Ne hagyd magad becsapni!” A madridi városvezetés kitiltotta a fővárosból a buszt, majd spanyol körútra indultunk, de több városba nem engedtek be minket. Amikor Hillary Clinton lánya megüzente az interneten, hogy eszünkbe ne jusson odavinni a buszt, mi csak azért is megjelentünk az Egyesült Államokban. New Yorkban baseballütőkkel támadtak ránk, a sofőrt úgy kellett kimenteni a járműből. Miközben ők állítanak be minket gyűlölködőknek, aközben ők azok, akik erőszakkal is megakadályozzák, hogy az ideológiájukkal ellentétes vélemény megjelenjen.

– Miért tartották fontosnak, hogy támogassák a genderképzés állami támogatásának megszüntetését?

– Mivel a genderlobbi nagyon aktív volt, fontosnak éreztük megmutatni, van társadalmi támogatottsága a gender szak megszüntetésének. Arról próbálták meggyőzni a közvéleményt, hogy a szaknak semmi köze nincs a világszerte tapasztalható túlkapásokhoz, aggasztó jelenségekhez. Mi azt mondjuk, nincs okunk feltételezni, hogy a magyarországi gender szakok szembemennének a nemzetközi trenddel, és kiszűrnék a radikális ideológiát a képzésből. A legtöbb helyen pont a hasonló egyetemi szakok termelik ki azokat az aktivistákat, akik a homoszexuálisok házasságáért vagy a nemváltoztatások előmozdításáért küzdenek egy-egy országban. Magyarországon 16 ezren írták alá a petíciónkat, aminek sikerén felbuzdulva Lengyelországban is indítottunk egyet a témában. Ott eddig harmincezren csatlakoztak a lengyel gender szak megszüntetéséért indított kampányhoz. Tiszteletben tartjuk a nemzeti szuverenitást, de vannak olyan nemzetközi ügyek, amelyekben közösen kell hallatnunk a hangunkat. 2018 decemberében ünnepeljük az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának hetvenedik évfordulóját, azonban a mai napig emberek millióinak sérülnek az alapvető jogai. Ezért sürgetünk minden nemzetet, hogy tartsák tiszteletben az élethez, a családhoz és a vallásszabadsághoz való alapvető jogokat, amint azokat az Egyetemes Nyilatkozat elismeri.

– Az abortuszpárti szervezetek célja, hogy az abortusz emberi jogként funkcionáljon. Eddig úgy tűnik, ők állnak nyerésre.

– Nagyon messzire kerültünk attól, amit az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is megfogalmaz, miszerint minden egyes emberi élet ugyanolyan értékes, és ez az érték az emberi méltóságból fakad. Semmilyen emberjogi alapelv nem állítja, hogy ez csak a születésétől kezdve illeti meg az embert. A DNS-ünk már a fogantatás pillanatában létrejön. Az emberek egészen a múlt századig természetes ösztöntől vezérelve tudták, hogy a magzat életének kioltása gyilkosság. Ahogyan ma már nem képezi vita tárgyát, hogy a fekete és a fehér ember életét is ugyanúgy védjük, az emberi életet is, annak minden szakaszában védeni kellene.

– Mi a célja az Összefogás az abortuszmentes Magyarországért elnevezésű petíciójuknak?

– Családbarát ország csak úgy jöhet létre, ha az állam minden megfogant életet véd. Magyarországon az abortuszok kilencvenhat százaléka azért történik, mert az anyát elhagyta a párja, vagy fél attól, hogy egzisztenciális problémát okoz a gyermek felnevelése. A krízishelyzetbe került anyát át kell segíteni a nehéz időszakon. Még nem találkoztam olyan anyával, aki – miután megszülte a babát – azt gondolta, jobb lett volna inkább elvetetni. A felmérések szerint a kismamák több mint kilencven százaléka örül, hogy átjutott a krízisidőszakon és megtartotta a babát. Aki aláírta a petíciónkat, egyben ígéretet tett arra, ha a közvetlen környezetében találkozik egy válságba jutott családdal, kismamával, mindent meg fog tenni, hogy segítsen rajtuk. Legalább 28 ezer 500 aláírást várunk, ugyanis ennyi abortusz történik egy évben. Szimbolikus üzenete lenne, ha legalább annyian támogatnák az ügyünket, mint ahány magzatot elvetetnek. Iowa államban bevezették az úgynevezett szívdobbanástörvényt, miszerint a magzat szívdobbanásának észlelésétől védik az életét. Vannak, akik azt szeretnék elérni Magyarországon, hogy minden anyuka hallgassa meg a magzat szívverését. Magyarország úttörő szerepet vállalt több esetben is, például amikor alkotmányba foglaltuk, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége. Bízunk abban, hogy hazánk az életvédelem terén is ugyanígy úttörő lehet.