Harmincéves a Demokrata – Rendezvényeink: Történelem, Fő utcától a Békemenetig

Történelem, Fő utca

Túlzás nélkül politikaformáló hatása volt a több tucat állomásból álló Történelem, Fő utca országjáró közéleti rendezvénysorozatnak. A fellépők a 2002-es kormányváltás után, a polgári körök mozgalmán belül négy éven át, kultúrházakban és sportcsarnokokban alkalmanként ezerötszáz-háromezer ember előtt képviselték tovább a nemzeti eszmét.

Ismert művészek mellett rendszerint megszólaltak a Fidesz és a KDNP helyi és országos politikusai, politikai elemzők, és gyakran sor került a Sajtóklub nyilvános előadására is. Az elveszített választások után ezek a találkozások egyfajta terápiaként is működtek a jobboldal számára, ahol a résztvevők egymásnak adtak erőt. A legnagyobb rendezvényen, a debreceni Főnix Csarnokban Orbán Viktor közel tízezer résztvevő előtt szólalt fel.

Demokrata-liget

Szintén a kritikus 2002–2006-os időszakra estek a Demokrata-liget egész napos családi eseményei a budapesti Gesztenyés-kertben. A rendezvények célja itt is egyértelmű volt: jókedvű alkalmat teremteni a jobboldali keresztény közösségnek a találkozásra.

A vásári forgataghoz hasonló rendezvényeken egyenként körülbelül harmincezer ember fordult meg és vett részt valamelyik programon. Sokan böngészték a kirakodóvásár portékáit, indultak az íjász-, a póznamászó vagy a lepényevő versenyen, fogyasztottak a lacikonyhákban, meghallgatták a fellépő zenekarokat és a Sajtóklub nyilvános előadását.

Demokrata-gála

2002 szeptemberében rendeztünk először gálát a Budapesti Kongresszusi Központban abból az alkalomból, hogy lapunk nyomtatott példányszáma elérte a 75 ezret, eladott példányszáma pedig a 60 ezret.

A rendezvény iránt akkora volt az érdeklődés, hogy decemberben meg kellett ismételni. A 2003-as Demokrata-gála emlékezetes momentuma volt, hogy azon részt vett Bara Margit, illetve színpadra lépett a súlyos betegségéből felépült Madaras József.

DVTV

Manapság furcsa belegondolni, hogy alig két évtizeddel ezelőtt milyen óriási volt a baloldali-liberális médiatúlsúly. Ezért is fogadta kitörő lelkesedés 2005 nyarán, lapunk tizenegyedik születésnapja alkalmából, a Demokrata-ligetben Bencsik András bejelentését, miszerint „markánsan és töretlenül jobboldali értékrendű televízió indul DVTV néven, amelynek határozott célja, hogy hatékonyan közreműködjön a választások sikerében”.

Egy olyan ellenzéki műhelynek, mint a Demokrata, természetesen 2005-ben, a Gyurcsány-kormány idején esélye sem volt kábelcsatornát indítani – sem anyagi, sem politikai okokból. A szélessávúinternet-lefedettség pedig akkoriban még jóval kisebb volt, mint manapság. A DVTV ezért DVD-korongon jutott el a nézőkhöz – később emellett kisebb, bátor kábelcsatornák is sugározták egy-egy műsorunkat. Minden héten nagyjából háromórányi adás készült. A stúdiót az egykori Magyar Ház Klub helyiségében, a VI. kerületi Lovag utcában rendeztük be.

Az első korong a 2005. október 20-i Demokrata hetilap mellékleteként jelent meg, ezután nagyobb újságosoknál, illetve előfizetéssel, külön kiadványként lehetett hozzájutni.

„A DVTV […] azon kényszer hatására született meg, hogy tizenöt évvel a formális rendszerváltozás után be kellett ismerni, a szellemi és morális megigazulás, a kiegyensúlyozott szólásszabadság a média területén csak egészen minimális mértékben valósult meg. S ami még fájdalmasabb, a markánsan nemzeti, őszintén jobboldali, azaz a progresszív gondolatok politikai árnyalattól függetlenül ki vannak tiltva az elektronikus nyilvánosságból, de még a műsorok továbbításából is. […] Harcolni azonban mégis kell a balliberális médiatankok terrorja ellen. A megoldás egy virtuális Molotov-koktél, a magánnyilvá­nosság” – írta a mutatványszám megjelenése alkalmából vezércikkében Bencsik András.

Disznótor

A hagyományőrzés sajátos formáját választotta a szerkesztőség, amikor előfizetői számára háromszor is meghirdette a tél végi budai disznótoros találkozót, mindháromszor telt házzal. A résztvevőknek az azóta elhunyt tótkomlósi alpolgármester, Takács Ferenc prezentálta a hagyományos feldolgozás minden fázisát, majd pedig cigányzene mellett maguk is megkóstolhatták a frissen elkészült hurkát, kolbászt és sülteket.

Békemenet

A Demokrata hetilap három évtizedes történetének kétségkívül legnagyobb hatású rendezvénye az először 2012. január 21-én megtartott Békemenet volt. Mint emlékezetes, az akkor bő másfél éve hivatalban lévő polgári kormányra hatalmas hazai és külföldi nyomás nehezedett, hogy adja föl a nemzeti elkötelezettségű programját, és az országot vesse alá a liberális baloldali politikai és gazdasági törekvéseknek. Ennyi idővel a választások után nem lehetett tudni, hogy a választók részéről megvan-e még az a támogatás, amellyel 2010-ben kétharmados többséggel hatalmazták föl a Fidesz–KDNP-kormányt. Többen fölvetették, hogy valamilyen módon ki kellene fejezni a lakosság támogatását, de Bencsik András volt az, aki cselekvésre szánta rá magát, elvbarátaival, többek között Bayer Zsolttal, Stefka Istvánnal, Széles Gáborral meghirdetve a Békemenetet. A szervezők a szerkesztőség Andrássy úti irodáiban tartották megbeszéléseiket, és a menet kiindulópontjául a szomszédos Hősök terét választották. Egy-két órával az indulás előtt még senki nem tudta, hányan fogadják el a hívást, hiszen ilyen rendezvényre azelőtt soha nem került sor. Sokan aggódtak, hogy kevesen lesznek, a Békemenet csalódást okoz.

A kijelölt időpontra megjelent tömeg lélekszáma azonban minden aggódóra rácáfolt. Félmillió ember gyűlt össze, majd vonult végig Budapest útjain egészen a Kossuth térig. Az első Békemenet a kormány számára hatalmas legitimációs megerősítésnek bizonyult, mert világossá vált, hogy a lakosság többsége rendületlenül kitart mellette.

Az elsőhöz közel azonos lélekszámmal zajlott a még 2012. március 15-i, majd a 2012. október 23-i Békemenet, ekkor már a cél­állomáson Orbán Viktor beszédével. A szervezés egyre nagyobb léptékű munkáját a Magyar Demokrata szerkesztőségétől ekkor a Civil Összefogás Fórum vette át, és folytatja azóta is, 2024-ben immár a tizedik menetet rendezve meg.

Vivát huszár!

Egyedülálló rendezvénynek, az ország egyik legnagyobb hagyományőrző huszártalálkozójának volt a csepeli önkormányzattal együttműködő házigazdája 2012 szeptemberében a Magyar Demokrata Kiadó. Az alkalmat Csepel török alóli felszabadulásának 300. évfordulója adta. A legalább tizenötezer látogatót vonzó, egész napos rendezvényen százhúsz lovas és nyolcvan gyalogos huszár mutatott be díszmenetet és egyéb gyakorlatokat, hozzájuk csatlakozott nyolc lovas rendőr, huszonöt fogat, eljöttek hagyományőrző csikósok, íjászok lóval és gyalog. Volt kirakodóvásár ökörsütéssel, vadászmadár-bemutató, íjászverseny és számos foglalkoztató a gyerekeknek.