Három és fél éve növekedésben a kereskedelem

+4,7%

Novemberben az üzletek forgalma 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővülés három és fél éve töretlen, így az üzletekben 21 százalékkal költünk többet, mint a 2013-as mélypont időszakában. A boltok forgalmát nem befolyásolta a vasárnapi nyitva tartás ismételt lehetősége, a forgalom ugyanazzal a tempóval bővül, mint a korábbi hónapokban.

A kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékos bővülését elsősorban a nem élelmiszer jellegű üzletek növekedése alapozta meg. Ezeknél 8,1 százalékos többletet mért a Statisztikai Hivatal, míg az élelmiszer-ágazatban mindössze 2,1 százalékot. Mindez az életszínvonal javulására utal, vagyis hogy a családok többletpénzeit már nem viszik el az alapvető kiadások, inkább műszaki cikkekre, ruházkodásra, szolgáltatásokra költenek. Nagyon másként nézett ez ki 2013-ban, amikor az élelmiszer jellegű üzletek 2,5 százalékos növekedésnek örülhettek, a nem élelmiszer szektor viszont kénytelen volt megelégedni 0,7 százalékos többlettel.

2013 nyara óta ugyanakkor töretlen a boltok forgalmának növekedése. Az ágazatnak már nagy szüksége volt a felívelésre, a megelőző hat évből ugyanis öt a forgalom csökkenését, egy pedig (2011) stagnálást hozott. 2007-től ugyanis a családok folyamatosan fogyasztásuk visszafogásával voltak kénytelen reagálni előbb a Gyurcsány-csomag megszorításaira, majd a világgazdasági válságra, végül pedig a devizaeladósodás túlburjánzására. A forgalom hat év alatt összességében 13 százalékkal esett vissza, a 47 ezer élelmiszerboltból 4 ezer bezárt, a nem élelmiszer ágazat pedig ennél is durvább veszteséget szenvedett, itt 107 ezer üzletből 12 ezer szüntette be tevékenységét.

Az üzletek forgalma ugyanakkor szinte azonnal reagált a magyar gazdaság 2012–2013-as fordulatára. A 2010-ben indított válságkezelő programok ekkor értek be, az Európai Bizottság ekkor engedte ki hazánkat a túlzottdeficit-eljárás alól, ekkor indították az első kedvezményes devizahitel-forintosító programokat, s indult a rezsicsökkentés. Egyúttal 2013 volt az első év, amikor 2007 óta jelentősebben, 3 százalék fölött nőttek a nettó reálkeresetek – s a kereskedelmi forgalom már év elején többletbe fordult, majd a második fél évben stabilizálta helyzetét a pozitív tartományban.

A kiskereskedelmi forgalom növekedése 41 hónapja töretlen. A legnagyobb lendületet 2014–2015 fordulóján mérték, ekkor a bővülés minden hónapban 6-9 százalék közé esett. A 2015-ös év második felében a növekedés 5 százalék alá került az előző év azonos időszakához képest, ám 2016 elejétől a tempó ismét 6 százalék közelébe emelkedett. A vasárnapi boltzár megszüntetéséből az üzletek nem tudtak további hasznot húzni, sőt a döntés áprilisi bejelentése óta épp mérséklődni kezdett a forgalomnövekedés, ami júliusban már csak 3,9 százalék, októberben 2,6 százalék volt. Innen kapaszkodott vissza a novemberi 4,7 százalékra.