A gyülekezési törvény módosításának visszavonásáért és a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadásával szemben tartott tüntetés résztvevői a budapesti Ferenciek teréről az Erzsébet hídon keresztül a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz vonulnak 2025. május 27-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd (illusztráció)
Hirdetés

Mint írták, az idén tavasszal tartott demonstrációk kapcsán a rendőrség mint szabálysértési hatóság több esetben arra a következtetésre jutott, hogy az eljárást mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselővel szemben kell lefolytatni. Ezek a szabálysértési eljárások a polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, illetve a gyülekezési joggal visszaélés miatt indultak – jegyezték meg.

Emlékeztettek rá: a szabálysértési eljárásban – ellentétben a büntetőeljárás szabályaival – az országgyűlési képviselő önként lemondhat a mentelmi jogáról. Amennyiben az országgyűlési képviselő nem mond le mentelmi jogáról, vele szemben csak akkor folytatható le a szabálysértési eljárás, ha az Országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát. A szabálysértési hatóság megkeresése alapján a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt.

Tudatták: a rendőrség előterjesztése alapján hétfőn Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kilenc szabálysértési ügyben tett indítványt az Országgyűlés elnökénél hat országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, akik a szabálysértési eljárásban önként nem mondtak le mentelmi jogukról.

Kapcsolódó cikkünk