Draskovics Tibor miniszter úgy véli, a bűnözéstől leginkább sújtott települések lakossága jobban szót értene az egyenruhásokkal, ha minél több cigány volna közöttük.

Bizonyos településeken nagyon megszaporodtak „azok az apró bűncselekmények, amelyek a bűnügyi krónikákba szinte be se kerülnek, de az ott élők életét megkeserítik. Terménylopások, állatlopások, hasonló esetek” – mondta nemrég Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Ezek megelőzése a tárcavezető meglátása szerint állandó rendőri jelenlétet igényel, s ezért helyi körzeti megbízottakra van szükség, akik ismerik az ott élőket. Ezzel indokolta azon elképzelését, mely szerint a cigány rendőrök számarányának növelése érdekében az eddiginél alacsonyabb iskolai végzettséggel is be lehetne kerülni a testületbe.

Sárkány István, a Rendőrtiszti Főiskola rektora támogathatónak tartja az ötletet.

– Fontos társadalmi érdek a cigányság minél teljesebb körű integrációja, s a rendőri létszám növelése is szükséges. Ha valaki beválik egy adott poszton, a továbbképzés támogatásával lehet segíteni neki – véli a vezérőrnagy, aki ugyanakkor hozzátette, a felvételi követelményeket jogszabályok határozzák meg. Főiskolai tapasztalatairól szólva azt is elmondta, amióta megszűnt a felvételi vizsga, és csak a középiskolai eredmény számít, nincs lehetőség előzetes felkészítéssel segíteni a jelentkezőknek.

– Határozottan tiltakozunk a rendészeti szakközépiskolák felvételi követelményeinek leszállítása ellen, még akkor is, ha a miniszter urat a cigány fiatalok megsegítésének szándéka vezette kijelentése során – szögezte le a Demokratának Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára. – A rendőri pálya egy szakma, aminek szigorú feltételei vannak. Az legyen rendőr, aki képes teljesíteni a feltételeket. Ebben a szakmában életek foroghatnak kockán. Egy járőrpár tagjainak tudniuk kell, ki a társuk, valóban számíthatnak-e rá, rendelkezik- e a szükséges képzettséggel. Húsz év rendőri tapasztalat alapján mondhatom, hogy a cigánytelepeken vajmi keveset számít a rendőr származása. Az egyenruhának van tekintélye, ha van. A közbiztonságot negatívan érintő rendőrhiányt nem a követelményszint leszállításával, hanem a rendőri pálya vonzóvá tételével, a tisztes megélhetést biztosító életpályamodell kialakításával kell orvosolni. A tiszthelyettesek felvétele során csak az egyenlő mérce alkalmazását tartjuk elfogadhatónak – mondta Pongó Géza.

Hasonlóan vélekedik Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára is. Szerinte Draskovics Tibor egyrészt leminősítette az egész cigányságot, másrészt megszegte azokat az előírásokat, melyeket Magyarország az európai uniós csatlakozáskor a rendőrképzés terén vállalt. – Draskovics Tibor vagy nincs tisztában ezekkel a kötelezettségekkel, vagy tudatosan leépíti a rendőrséget – fejtette ki véleményét lapunknak az érdekvédő.

A rendszerváltozás előtt a rendőri pályához elégséges volt a nyolc-, sőt egyes esetekben a hatosztályos általános iskolai végzettség is. Az előző rendszer rendőrviccei – „olyan sötét, mint hat pár rendőrcsizma” és társaik – az ő rovásukra születtek, alapjuk éppen az említett alacsony végzettség volt. Ma Magyarországon a rendőri hivatáshoz alapkövetelmény a középfokú végzettség, amit két év rendészeti szakközépiskolai képzés követ. Csak ezután kerülhet a jelölt járőrként az utcára. Így van ez az Európai Unió minden országában. Középiskolai bizonyítvány nélkül senki sem ölthet egyenruhát. Ez azonban csupán a legalsó szint. A különböző országok rendőrségei igyekeznek egyre magasabb színvonalú képzésben részesíteni tagjaikat. A szomszédos Horvátország jó példa erre. Aki járt arra, tudja, hogy a közbiztonság kifejezetten jó, miközben a rendőrök jelenléte alig érzékelhető. Képzésük államilag finanszírozott, mivel ott is hiányszakmáról van szó. Számos pszichológiai, jogismereti, kommunikációs alkalmassági vizsgának kell megfelelni, mire a jelöltekből rendőr válik. A kulcsszó Zágrábban is a kompetenciaalapú képzés. Erre helyezik ma a hangsúlyt Európa-szerte.

Franciaországban például kifejezetten gyakorlatközpontú a rendőrképzés. Különböző szituációs területeket állítanak fel, mindegyikhez teljesítménykritériumokat adnak, s a gyakorlatok során hosszan elemzik a tanulók hibáit, így biztosítva, hogy a jövőben ne kövessék el azokat. A képzési idő egy év, de például Kanada Quebec tartományában, ahonnét a módszert átvették, három esztendőbe telik, mire a tanoncok valóban rendőrré válnak.

Európa-szerte egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kommunikációra, hogy ezáltal közelebb vigyék a „zord” rendőröket a polgárokhoz, s arra nevelik őket, hogy minden helyzetben az adott környezethez igazítsák intézkedéseiket.

Nem csupán az Európai Unióban figyelnek azonban a kommunikációra. Az oroszországi Szamarában például udvariassági tanfolyamot szerveztek a rendőrök számára. A képzés keretében az udvarias beszédmodort és a konfliktuskezelést sajátítják el, de azt is megtanítják a rendőröknek, miként kell viselkedni egy templomban. Erre tart a hazai rendőri képzés is, legalábbis az utóbbi években megfogalmazott irányelvek erre engednek következtetni. Csakhogy az igazságügyi és a belügyi tárca összevonása, a rendőrség és a határőrség egybeolvasztása következtében e prioritások háttérbe szorultak, s a távlatos megújulás helyett a testületnél a pályaelhagyás vált jellemzővé, minisztériumi szinten pedig a rögtönzés, mint azt Draskovics Tibor ötlete is példázza.

Ezzel kapcsolatban Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet elnöke a Demokratának elmondta, nem tartja jó ötletnek a felvételi követelmények leszállítását.

– A létszámhiányt a rendőri pálya vonzóvá tételével, valódi megbecsüléssel lehet orvosolni. A rendőröknek nem csak munkát, hanem hivatást kell adni. Ugyanakkor szigorítani kell a belső szabályozást, s azokat, akiket hivatásuk során elkövetett bűncselekményért jogerősen elítéltek, el kell távolítani a testülettől – mondta Dénes Balázs. Hozzátette, a cigány fiatalok számarányának növelése érdekében arra kell törekedni, hogy minél többen végezzék el a középiskolát, ez pedig nem a rendőrség ügye, hanem általános oktatási kérdés.

A Demokrata szerette volna megtudni, miként látják mindezt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál. Az iránt érdeklődtünk, Draskovics Tibor javaslatának esetleges életbelépése esetén nem tart-e a tárca az érdekvédelmi szervezetek által is megfogalmazott színvonaleséstől. Arra is választ vártunk, hogy a cigány–magyar együttélésben nem jelent-e újabb feszültséget a pozitív diszkrimináció, továbbá szerettük volna megtudni, hol tart a sokat emlegetett életpályamodell kialakítása. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Ágoston Balázs

Kardlap, sokkoló, elfogókutya, vízágyú, avagy mikor törvényes a spontán tüntetés?

Nem oszlatja fel ezentúl automatikusan az előre be nem jelentett tüntetéseket a rendőrség, ám ha a gyülekezés törvénysértő, a hatóság beavatkozik – tette közzé az Országos Rendőr-főkapitányság Gyülekezési kiskáté című dokumentumában.

A spontán demonstrációkkal kapcsolatos korábbi álláspont felülvizsgálatára azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyülekezési törvény azon rendelkezését, amely szerint a hetvenkét órával korábban be nem jelentett rendezvényeket a karhatalom mérlegelés nélkül köteles feloszlatni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanakkor leszögezte, a rendezvényeket továbbra is be kell jelenteni, csak a spontán gyülekezések jelentenek kivételt ez alól. A rendőrségi állásfoglalásban az is szerepel, hogy a jogsértők ellen továbbra is fellépnek. Az esetleges tömegoszlatások során január elsejétől nem alkalmaznak gumilövedéket, ám gumibotot, kardlapot, bilincset, könnygázt, elektromos sokkolót, különböző pirotechnikai eszközöket, elfogóhálót, vízágyút, kutyát, lovat továbbra is bevethetnek. Erre egyébként a rendőrségi törvény eddig is lehetőséget adott.

A rendőrségi dokumentum kitér a sajtótájékoztatókra is, miután az utóbbi időben több ellenzéki politikust is igazoltattak ilyen közterületi események alkalmával. Ezzel kapcsolatban ekként foglalt állást az ORFK: „A Rendőrség által kialakított joggyakorlat szerint a sajtótájékoztatók nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá, mivel azok nem tekinthetők sem felvonulásnak, sem tüntetésnek, sem összejövetelnek. Amennyiben azonban a közterületen tartott sajtótájékoztatóról a rendőrségnek előzetesen nincs tudomása, úgy a helyszínen intézkedő rendőröknek meg kell állapítania a gyülekezés okát, ennek érdekében a jelenlévőknek kérdéseket tehetnek fel, szükséges esetben pedig igazoltatást folytathatnak.”