Hatályban marad a civiltörvény
Álhíreket terjeszt az ellenzék és médiája a magyar civiltörvénnyel kapcsolatos uniós bírósági ítélet kapcsán. Szerintük hatályon kívül kell helyezni a jogszabályt, miközben elhallgatják, hogy az Európai Unió Bírósága is elismerte a törvény célját, a civil szervezetek átláthatóságának követelményét.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) a múlt héten döntött: uniós jogot sért a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló magyar törvény. Az nem meglepő, hogy az ellenzék és médiája a saját szája íze szerint magyarázza az ítéletet, és a civiltörvény bukásáról, elkaszálásáról beszél. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint „nincs helye Európában az orosz rendszerből importált elnyomó törvényeknek”, az MSZP pedig törvényjavaslatot nyújt be a jogszabály azonnali visszavonására.
A civil szervezetek átláthatóságról szóló törvény nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket ír elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek tekintetében, továbbá szankciókat helyez kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben. A törvény preambuluma szerint az átláthatóság szabályozására azért van szükség, mert „a szervezeteknek ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében”, illetve ez a támogatás „veszélyeztetheti az ország politikai, gazdasági érdekeit, a törvényes intézmények befolyásmentes működését”.
Alapérték az átláthatóság
Az ellenzék mélyen hallgat arról, hogy az EUB indoklása szerint a fenti célok helyénvalóak, viszont azért nincs a törvény összhangban az uniós joggal, mert túlzott és szükségtelen terheket ró a civil szervezetekre, a külföldi civil szervezeteket hátrányosan megkülönbözteti, és sérti a tőke szabad mozgását. Az EUB döntésére Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált, hogy az ítéletet nem lesz nehéz betartani, mert az átláthatóság joggal kitűzött cél, csak kevesebb korlátozással kell megvalósítani. Hozzátette, a politikai életben részt vevő, az emberek gondolkodását befolyásolni akaró szervezetekre egyforma erejű átláthatósági szabályoknak kell vonatkozniuk, mert az nem lehet, hogy a parlamenti pártokat illetőek szigorúbbak legyenek, mint a szintén politikai tevékenységet folytató, de nem parlamenti képviseletre törő szervezetek esetében.
Varga Judit igazságügyi miniszter egy interjúban arról beszélt, az EUB ítélete pozitív fejlemény, hiszen megerősítette a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény célját, az átláthatóság biztosítását. Hangsúlyozta, az ítélet nem a törvény célját, hanem a jogi eszközöket vitatja. Hozzátette, az Európai Bizottság és a magyar állam között most hosszú kommunikációs folyamat veszi kezdetét arról, hogy milyen eljárással, milyen kötelezettségek bevezetésével lehet elérni a magyar civil szervezetek átláthatóságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az átláthatóság uniós alapérték, ugyanis minden lobbiszervezetnek regisztrálnia kell az Európai Bizottság nyilvántartási rendszerébe, és nyilvánosságra kell hoznia pénzügyi adatait. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke azt szeretné továbbá elérni, hogy dokumentálják, mikor és hol találkoztak a lobbiszervezetek uniós döntéshozókkal, és miről tárgyaltak.
Jogi köntösben
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Demokratának elmondta, az EUB eredeti, jogértelmezési hatáskörétől elszakadva a jogalkotás útjára lépett.
– Az EUB az ítéleteivel lényegében fennállása óta bővíti saját mozgásterét a tagállamok szuverenitásának kárára, a szerződések betartásának és ellenőrzésének feladatát a lehető legtágabban értelmezve. A folyamat az 1960-as években kezdődött, amikor az EUB gyakorlatilag maga mondta ki, hogy az uniós jog előbbre való a tagállaminál, ez azonban az uniós alapszerződésekben sehol sem szerepel. A jövőre nézve némi reményt adhat a német alkotmánybíróság május elején hozott döntése, amely gyakorlatilag felülbírálta az EUB egy korábbi ítéletét. Ezzel sikerült felkavarniuk az uniós politika állóvizét, hiszen az EU fennállása óta először fordult elő, hogy egy tagállam legmagasabb szintű bírói testülete ellentmondjon az EUB határozatának, kritizálja azt. Ezzel a német testület precedenst teremthet, és komoly viták kezdődhetnek az uniós jog elsődlegessége, illetve a nemzeti alkotmányok közötti ellentétek ütközése esetében.
A tagállamok jellemzően eleget tesznek az EUB ítéleteinek, ám nem példa nélküli figyelmen kívül hagyásuk sem, az ilyen esetek száma jelenleg negyven körülire tehető. Párkányi Eszter emlékeztetett rá, pár hete született döntés a magyar határon létrehozott tranzitzóna ügyében, és akkor a magyar kormány az ítéletnek való megfelelés érdekében megszüntette a létesítményt. Hangsúlyozta, a döntésnek való megfelelés azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a bírói aktivizmus eléri a célját: menedékkérelmek benyújtására ezentúl nem lesz lehetőség a határon.
– Az EUB-nál a különböző civil szervezetek, NGO-k komoly lobbitevékenységet folytatnak, és közülük egyesek futószalagon szállítják a testület elé az ügyeket. Elég megnéznünk a Magyar Helsinki Bizottság munkásságát, amely a migrációs válság kezdete óta támadja a magyar szabályozást, a déli határkerítést és a pár hete bezárt tranzitzónát is. Az utóbbi kérdésében hozott EUB-döntés alapjául egyébként pont az őáltaluk képviselt ügy, a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőké szolgált. A bírói aktivizmus és a civilek egymást segítve dolgoznak a döntéshozatal kiszervezésén: politikai céljaik eléréséhez jogi köntösbe bújtatják ideológiai törekvéseiket. Ez sem most kezdődött, több évtizede űzik ezt a gyakorlatot – magyarázta Párkányi Eszter.
Egy civil szervezetnek eredeti rendeltetése szerint nonprofit alapon, a társadalmi közjó érdekében kellene működnie.
Aki politizál, vállalja!
– Számos ilyen önkéntes szerveződés van, a számukra fontos ügy mellett kiálló és ezért szabadidejükből, sőt akár vagyonukból is áldozó állampolgárok az egyesülési joggal élve folytatják a tevékenységüket. Bár ezek teszik ki a Magyarországon bejegyzett szervezetek java részét, sajnos vannak olyan NGO-k, amelyek politikai szereplőként viselkednek. Senki sem választotta meg őket, nem viselnek politikai hivatalt, ebből kifolyólag felelősséggel sem tartoznak senkinek. Ha viszont ennek ellenére megvan a saját politikai menetrendjük, netalán egy konkrét ideológia szolgálatába állnak, és ehhez meghatározott köröktől, pláne külföldről pénzügyi támogatásban is részesülnek, akkor valljanak színt, lépjenek ki a nyilvánosság elé, és vállalják, hogy valójában politizálnak. Úgy gondolom, hogy tartoznak ennyivel a magyar társadalomnak – fejtette ki Párkányi Eszter.
Szó sincs tehát arról, hogy a kormánynak vissza kellene vonnia a civiltörvényt. Az ellenzék ilyen irányú követelése legalább annyira abszurd, mint a magyar tranzitzónával kapcsolatos EUB-ítéletre való hivatkozások, amelyek szerint jogellenes őrizetnek minősül, ha valakit nem engednek be az ajtón… Amire hivatkozva a teljes magyar menekültügyi szabályozás visszavonását követelték, de csak annyit értek el, hogy a magyar határon most már nincsenek ilyen ajtók.
