2007. december 21-re virradóra, éjféltől megszűntek a határok, amelyek a Trianonban elszakított nemzetrészek közül néhányat elválasztottak az ezeréves hazától. Összeállításunkban ennek következményeit tekintjük át.

Az európai uniós tagság eddigi hatásaiból mindössze annyit vett észre a lakosság, hogy a vámhatárok lebontásával ellenőrzés nélkül tömegével érkezett az országba a Nyugat-Európában már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer, valamint szemét. Az árak nem csökkentek, mindössze a kereskedők haszna lett nagyobb, hiszen mentesültek a vámfizetés alól. Miután az Európai Parlament idén novemberben megszavazta kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország csatlakozását a schengeni övezethez, ezt követően a trianoni határok lebontása tűnt az első olyan eredménynek, amely kedvező hatását a hétköznapok embere is élvezheti.

Ami öröm egyeseknek, keserűség másoknak. Miközben az ausztriai, szlovákiai és szlovéniai magyarság ezentúl személyi igazolvány felmutatása nélkül utazhat Budapestre, közlekedhet az Európai Unió valamennyi országában, a többi elszakított nemzetrész esetében ez továbbra sem ilyen egyszerű. A Külügyminisztérium Konzuli Főosztályától az alábbi tájékoztatást kaptuk.

Ukrajna és Szerbia viszonylatában megállapodások teszik majd lehetővé 2008. január 1-jével, hogy a két ország polgárai könynyített feltételekkel juthassanak beutazási vízumhoz, ráadásul 60 euró helyett 35-ért. Számos esetben sor kerülhet akár 5 évig érvényes vízumok kiállítására is, amelynek birtokában már a schengeni térség többi országába is vízummentesen utazhatnak.

Egyfajta kettősség jellemzi a befogadó nyilatkozatok díját. Ennek nagyságát ugyanis a Közjegyzői Kamara határozza meg, aminek befolyásolására a Külügyminisztériumnak nincs lehetősége, ugyanakkor helyettesíthető egy, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiállított meghívólevéllel is, amely négyezer forintba kerül. Ezt azért lényeges tudni, mert ugyanezért az okmányért a közjegyzőnél a Demokrata birtokában lévő dokumentum szerint 17 ezer forintot kell fizetni.

– Szerbia esetében a fent említett könnyítések ellenére továbbra is visszatetsző, hogy Szerbia a világon bárhol élő szerbeknek, Horvátország a horvátoknak, Románia a románoknak, Szlovákia pedig a Délvidéken élő szlovákoknak már megadta a kettős állampolgárságot, ezt egyedül az őshonos magyaroktól tagadta meg a Magyar Köztársaság. Létesült közöttünk egy schengeni határ, amelyen a szlovákok és románok simán átkelhetnek, mi, magyarok viszont nem. Mindez olyannyira minősíthetetlen és szégyenletes állapot, hogy nagyon sok emberben megkérdőjeleződik, hogy a Harmadik Köztársaság joggal nevezheti-e még magát nemzetünk államának, hívhatjuk-e még ezt a köztársaságot magyarnak? – nehezményezi a kialakult helyzetet Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház igazgatója, aki joggal kifogásolja, hogy a szabadkai magyar konzulátuson jó ideje csak német nyelvű formanyomtatványon lehet beadni a beutazási kérelmeket.

Ehhez képest továbbra is kedvező helyzetben vannak Horvátország állampolgárai, akiknek vízummentessége schengeni csatlakozásunkkal sem változik, és továbbra is személyi igazolvánnyal utazhatnak Magyarországra, Szlovéniába és Olaszországba is.

Az adminisztrációs előírásokon túl van az ország számára még két komoly aggodalomra okot adó következmény. Az egyik a többek között Ausztriában és Németországban is ellenséges érzületbe átcsapó aggodalom a határok megnyitásával a schengeni övezetbe bevont országokból beáramló, feltételezett bűnözés miatt. A két államban a bővítés elleni tüntetésre is sor került, december 21-én éjfélkor pedig a megszűnő hegyeshalmi határátkelőnél Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga beszéde alatt több fiatal óriási, „Magyarország a terror országa!” angol nyelvű feliratot feszített ki.

Hogy a félelmek beigazolódnak-e, arra a jövő adja meg a választ, a másik aggasztó jelenség viszont már most pokollá teszi egyes határ menti települések lakosainak életét. A közlekedésről van szó. 2007 májusában a Demokrata a szlovéniai határátkelőhely, Rédics közelében lévő Tornyiszentmiklós polgármesterétől, Szabó Istvántól hallott elkeseredett szavakat. Az odáig megépített M70-es autópályának nevezett autóúttal anélkül szabadították rá a gépjárműforgalmat a kicsiny településre, hogy elkerülőutat építettek volna.

– Románia és Bulgária uniós csatlakozása következtében már az onnan induló kamionforgalom is rajtunk halad keresztül, ami naponta 2500-3200 gépjárművet jelent. Ennek következményeként látványosan károsodnak az épületek, közlekedhetetlenek az országútjaink. Bár az eredeti tervdokumentációban szerepelt a körforgalomtól induló, Tornyiszentmiklóst, Lovászit és Lentit elkerülő út építése, az uniós szlovéniai autópályájával ez lekerült a napirendről – nyilatkozta akkor a polgármester.

Csakhogy a szlovének nem kapkodják el, és saját autópályájukat csak akkor fejezik be, ha meglesz rá a fedezet, bankkölcsönt – ők tudják, miért – nem vesznek fel. Így a tervek szerint jó esetben 2008 augusztusára adhatják át a határig vezető szakaszt, addig pedig marad a közlekedési káosz.

Hasonló cipőben jár Sátoraljaújhely és a trianoni döntéssel tőle leválasztott Slovenské Nové Mesto. December 21-én délelőtt 10 órakor minden ünnepélyesen kezdődött. A Magyarországot és Szlovákiát elválasztó Ronyva patak felvidéki oldalán gyülekező tömeget a két ország himnuszait követően először Szamosvölgyi Péter polgármester emlékeztette ünnepi köszöntőjében az évtizedekre, amikor Sátoraljaújhely lakossága csak útlevéllel kereshette fel rokonait, papjait és a határ túloldalán lévő temetőben halottait. Idézett Gebefügi Ferenc erdélyi költő verséből: „Zúgjatok harangok, hadd hallják, hogy élünk és ameddig élünk, igazságot kérünk.” Jan Kalinic, Slovenské Nové Mesto polgármestere ezzel szemben a határok lebontása ellenére is a két település további autonómiáját hangsúlyozta, és meglepő nyilatkozatott tett: – A vonatközlekedés nagyon jól működik egyik településről a másikra, ugyanakkor a gyalogosoknak is teret kell adni a mai technikával átitatott világban. Noha mindenki a kényelmes gépezetet helyezi előnybe, talán nem lesz kárukra, ha ezt a határátkelőhelyet a gyalogosok fogják birtokba venni.

A műsort követő fogadáson mindkét polgármesternek ugyanazt a kérdést tettük fel; a határ lebontása után mit tartanak az elsődleges feladatnak? Jan Kalinic előbb kitért az érdemi válasz elől, Szamosvölgyi Péter pedig a közlekedésre helyezte a hangsúlyt.

– Noha a vasút fővonalát naponta negyvenvalahányszor zárják le sorompóval húsz percekre, a gépkocsival érkezők előtt nem lehet lezárni a határt. A másik gond a közlekedés. A román és a bolgár csatlakozás után 2006-hoz képest 51 százalékkal nőtt a kamionforgalom. Odaát továbbra is csak az ukrán terület a mérvadó, tőlünk viszont az észt-lett-litván-lengyel és skandináv országok felé is sokan veszik az irányt. Évente négyszázezer kamion megy keresztül a városon, továbbá még hatszázezer személygépkocsi, és ezt csak súlyosbítja, hogy egy éven belül kamionterminált építenek Ágcsernyőn, az ukrán-szlovák határon – boszszankodik a polgármester.

Azon még inkább, hogy hiába adtak be közösen egyeztetett elképzelést a két ország minisztériumaiba, a szlovák fél 2013-ig nem tartja megvalósíthatónak az elkerülőutat, míg a magyar minisztériumnak ugyanez még a fejlesztési tervében sem szerepel. Ilyen hozzáállás mellett 2008-ban a két település közös tüntetésekre készül. Az est során Jan Kalinic később részben ezzel indokolta, hogy a még egy napja sem üzemelő átkelőt az éjszaka leple alatt beton virágtartókkal torlaszoltatta el a gépkocsiforgalom elől.

Szakács Gábor

Vízumdíj

A közösségi szintű megállapodások széles körben tartalmaznak kivételeket: valamely uniós tagállam állampolgárának ukrán/szerb állampolgárságú közeli családtagjai, tanulmányi kirándulásra utazó diákok és kísérőtanáraik (akkor is, ha egyedül utaznak), fogyatékosok és kísérőik, humanitárius okból, ill. gyógykezelésre utazók és kísérőik, nemzetközi sportesemények résztvevői; újságírók, 6 év alatti gyermekek, nyugdíjasok, fuvarozók, konferenciákra, szimpóziumokra utazó ügyvédek, orvosok, építészek stb.

Nemzeti vízum

A nemzeti tartózkodási vízum kiadási rendje nem változik. Díjmentes, nemzeti tartózkodási vízumot továbbra is az kaphat, aki – a magyar nyelv megőrzése, ápolása, vagy – kulturális, nemzeti identitás megőrzése, vagy – államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, vagy – a Magyarországon történő családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kíván Magyarországra látogatni, illetve itt tartózkodni.

Kishatárforgalom

A kishatárforgalmi engedélyre való jogosultsághoz 3 éves, a határövezetben való helyben lakás szükséges. Az engedély érvényességi ideje 1-5 év. A díj mértéke 20 euró, ugyanakkor mentesülnek a díjfizetés alól a nyugdíjasok, a fogyatékosok, a 18 év alatti gyerekek, ill. a 21 év alatti, eltartott gyermekek. Az engedélyeket ungvári és beregszászi külképviseleteinken lehet majd kérelmezni. A kishatárforgalmi rend keretében történő belépés során az úti okmányba nem szükséges be- és kiléptető bélyegzőt elhelyezni. A megállapodás a kárpátaljai magyarság mintegy 90 százaléka számára biztosítja a könnyebb beutazás lehetőségét.

Kilencven év

Örömünnep kérdőjelekkel. Egy város, két polgármester. Egy város, két ország. Egy város, két megye. Családtagok nélküli magyar karácsony. Így lehetne rövid mondatokban összefoglalni Komárom városának karácsonyát, hiszen a történelmi városban december 20-án, a várost kettészakító szlovák-magyar határon leszerelték a sorompókat. Csaknem kilenc évtized után újraegyesült Komárom városa, amelyet a trianoni békediktátum választott szét. A komáromiak többsége lélekben soha nem tudta elfogadni, hogy a város északi része nem tartozik Magyarországhoz. December 21-én Komárom északi és déli része magyar és szlovák iskoláinak mintegy 3000 diákja alkotott élőláncot az észak- és dél-komáromi városháza között, a két városrészt összekötő hídon át. Megható volt újra magyar zászlót látni a komáromi Erzsébet hídon.

(tarics)