Határozatképtelen volt a kémszoftver ügyében összehívott bizottsági ülés

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai – Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) – tartott közös sajtótájékoztatót a Parlamentben.

Stummer János kérdésre válaszolva elmondta: a határozatképtelenség megállapítása után nyolcszemközti beszélgetést folytattak a belügyminiszterrel. Egyebek között tájékoztatták arról, hogy a bizottság kiszélesíti múlt héten indított belső ellenőrzését és minden, a testület által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelmet átvizsgálnak. Ha a bizottságban tárgyaltak erről az eszközről, annak bizonyítékait meg fogják találni – hangsúlyozta.

A jobbikos elnök azt is bejelentette: a parlament őszi ülésszakának első napjára, 8 órára összehívja a bizottság ülését, amelyen meghallgatják a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éves beszámolóját, s ezzel együtt ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeznek a kémszoftver ügyében.

Stummer János felidézte, július 18-án jelent meg a Direkt36 oknyomozása nyomán a Telex cikke, miszerint a magyar kormány újságírók, politikusok és más közszereplők okostelefonjainak feltörésére is használta a világ egyik legfejlettebb kémszoftverét. A testület ellenzéki tagjai még aznap este kiadtak egy közleményt, melyben jelezték, ha a Fidesz, a kormány „lapít” az ügyben, azt nyílt beismerésnek veszik.

A jobbikos képviselő azt mondta: az azóta eltelt mintegy 168 órában a Fidesz és a kormány úgy csinált, mintha nem lenne semmilyen ügy, csak hisztériakeltés, hangulatkeltés zajlana, továbbá minden eszközt megragadtak, hogy a politikai felelősségre vonást elkerüljék. Ennek szólt az is, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői „elszabotálták” az ülést – fogalmazott.

Mivel az ügyben – amely miatt több ellenzéki politikus, köztük Stummer János is feljelentést tett – ügyészségi nyomozás indult, annak lezárulásáig nem állíthatnak fel parlamenti vizsgálóbizottságot – közölte a jobbikos politikus, kiemelve: a bizottság ellenzéki tagjainak így is vannak feladatai. Ki kell deríteni, hogy van-e ilyen szoftver Magyarországon, történt-e ilyen beszerzés az elmúlt években. Ha igen, kik, mikor, mire, milyen engedéllyel és hogyan használták azt. Feladatuk továbbá, hogy megtalálják minden lehetséges módját, hogy a későbbiekben ne történhessen hasonló, mivel ez „egy jogállam működésébe nem fér bele” – szögezte le Stummer János.

Molnár Zsolt azt hangsúlyozta: a kormánypártok gondolhatják, „ki lehet menekülni az ügyből”, azzal, hogy szabályszerűen zajlott a közbeszerzés. Megjegyezte: Európa, sőt a világ összes országának – amelynek fontos saját szuverenitásának megvédése – rendelkeznie kell ilyen technikával. A fő kérdés nem a szoftver beszerzése, hanem az, hogy ki és milyen módon engedélyezte annak használatát, szakmailag indokolt volt-e a megfigyelés, mások is hozzáférhettek-e, történt-e visszaélésszerű használat – fejtette ki.

Az MSZP-s képviselő szerint a Fidesz és a KDNP a jogállamiságot és az egész nemzetet „csonkította meg” azzal, hogy nem jelentek meg az ülésen, egy olyan ügyben, amelyre a magyar választópolgárok és a teljes világsajtó is kíváncsi. Úgy értékelt, a kormánypártok minden felelősséget magukra vállaltak és megerősítették azt a közvélekedést, hogy „van takargatnivalójuk”.

„Az igazságot nem lehet eltussolni” ügyrendi, jogtechnikai megoldásokkal, azzal hogy határozatképtelenné teszik a nemzetbiztonsági bizottság ülését – mondta Molnár Zsolt, kiemelve: a végleges megoldást 2022 tavaszán lehet meghozni, hogy a jövőben ne legyenek ehhez hasonló ügyek. Minden választópolgár véleményére, szavazatára, aktivitására szükség van – szögezte le, hozzátéve: „kormányváltásra lesz szükség”.

Ungár Péter hozzátette: mikor megjelent a hír a kémszoftverről, a Fidesz első válasza az volt, hogy ez egy álhír. Az LMP-s képviselő szerint, ha ez valóban álhír, „nincs itt semmi látnivaló”, minden törvényes volt, akkor érthetetlen miért nem jelentek meg az ülésen a kormánypárti képviselők. Szerinte azzal, hogy nem jöttek el, kiderült: „valami nincs rendben”

Megjegyezte: sok mindent elmond, hogy Magyarországon egy felelős miniszter egy ilyen ügybe keveredve, helyettesére tolja a felelősséget.

A sajtótájékoztatón az ellenzéki képviselők kérdésekre válaszolva, elmondták, az igazságügyért felelős minisztertől is válaszokat várnak, például arra, hogy az Igazságügyi Minisztériumban is lefolytattak-e olyan belső vizsgálatot, amelyről korábbi írásos válaszában Pintér Sándor tett említést a Belügyminisztérium vonatkozásában. Közölték továbbá, hogy az ülés után kérdéseket nem tettek fel a belügyminiszternek, csak tájékoztatták döntéseikről, továbbá kérték, hogy segítse belső ellenőrzésüket. Azt is elmondták, hogy mivel az ügy minősített információkról szól, így vizsgálódásaik eredményéről nem adhatnak majd tájékoztatást.

A megfigyelési botrány miatt a nemzetbiztonsági bizottság összehívását Stummer János jobbikos elnök és a két ellenzéki tag: Molnár Zsolt és Ungár Péter kezdeményezte. Halász János, a testület fideszes alelnöke azonban azt közölte, nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt hétfőn azt hangsúlyozta: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak. Egyúttal jelezte: a konkrét kérdéseket kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.