Havi kétmillió

Január 30-a volt a határideje a tíz újonnan csatlakozó ország áprilisban, Athénban aláírandó szerződése megszövegezésének. Az EU azonban felülvizsgáltatta a Lengyelország által Koppenhágában kiharcolt tejkvótát, és igyekszik csökkenteni a külföldiek lengyel földekre vonatkozó vásárlási tilalmának idejét és rosszabb feltételeket javasolt hazánk gyógyszerpiaci exportjára vonatkozóan is. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa, hatáskörén túllépve elszánt támadást indított a magyar kedvezménytörvény ellen. Sötét fellegek gyülekeznek, vihar készül. A kormány illetékesei pedig a cselekvés helyett inkább a Fidesz EU-ellenességét próbálják bebizonyítani. Közben a nyugati határszélen az osztrák vállalkozók gőzerővel készülnek, hogy a belépésünk után a térségben többek között a tejiparban megszerezzék az új piacokat. Egy szűk esztendő van hátra, hogy a magyar gazdák, vállalkozók felkészüljenek a sok százmilliós európai piac meghódítására, illetve ami számukra reálisabb célkitűzésnek látszik: saját piacaik megvédésére. A balliberális kormány támogatás és a beruházások ösztönzése helyett vár – a sajnos tartósnak mutatkozó világgazdasági pangás végére.

Az MSZP vár, és saját érdekeinek védelmével van elfoglalva. Kilenc hónap után a hatalom birtoklásából és mindenáron való megtartásából fakadó összetartó erő gyengülni látszik a koalícióban és a kormánypártokon belül is. Egyre gyakrabban kerülnek szembe a koalíciós érdekekkel, például az ügynöktörvény vagy a fővárosnak nyújtandó költségvetési források kapcsán. Az SZDSZ-en belül pedig Gusztos Péter és a fiatal generáció mellett immár Bauer Tamás is megfogalmazta kritikai észrevételeit a párt önállóságának, arculatának elvesztése miatt, de a szocialista párton belül is növekszik a feszültség a kormányban és a pártelnökségben is pozícióban lévők, illetve az elnökségi posztra pályázók között. Többen a miniszteri tárcák nélkül maradt MSZP-sek közül azt szeretnék, hogy szétváljon a kormányzás és a pártvezetés.

A politikai pártok átalakítási folyamatai is jelzik, küszöbön az EU-csatlakozás. A tét nem kicsi: jövő júniustól megnyílik a lehetőség az európai politikai szerepvállalásra és 24 európai parlamenti mandátum megszerzésére. Huszonnégy magyar egy 732 fős testületben. Ez ugyan nem ígér túl nagy érdekérvényesítési lehetőséget 15 millió magyarnak, annál többet azonban az egyén számára. A képviselői helyhez havonta kétmillió forintnak megfelelő összeg társul fizetésként, és szinte végtelen lobbilehetőség, mivel az EP képviselői esetében nincs gazdasági összeférhetetlenség.

Fél évvel ezelőtt még nem volt ennyire vonzó európai parlamenti képviselőnek lenni, mint most. A korábbi szabályozás szerint ugyanis az EP-képviselő tiszteletdíja megegyezett a nemzeti parlamentben helyet foglaló kollégájáéval. Az egységes fizetés bevezetése nagy vitákat váltott ki az Európai Parlamentben, amelyben hasonló álláspontra helyezkedett az európai konzervatív pártok képviselőit tömörítő Európai Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja. Az EP jelenleg két legnagyobb létszámú frakciója megpróbálta a parlament fölött lévő tanáccsal szemben megakadályozni az új szabályozás bevezetését. Sikertelenül. A jövőben a képviselők egységesen az EU törvényszéki bíráinak járó fizetés felét, 8500 eurót, közel 2 millió forintot kapnak. A tiszteletdíjat az egyes tagállamok biztosítják képviselőiknek. A döntéssel az olasz euroatyák veszítettek a legtöbbet, havonta 1000 eurót, míg a spanyolok eddigi juttatásuk háromszorosát tehetik zsebre.

Az egységes szabályozás további nyertesei a mostani bővítéssel felvett tíz tagország, köztük Magyarország leendő képviselői. Hazánk a jelenlegi felosztás alapján 24 helyet tölthet be a 2004 júniusában esedékes európai parlamenti választások után a testületben. Ez a szám Románia és feltehetőleg Bulgária 2007-re tervezett csatlakozása után csökkenni fog. Az egyes tagországok lélekszáma alapján számítják ki a betöltendő képviselői helyek számát. Hazánk és Csehország egy számítási hiba folytán a hozzá hasonló mutatókkal rendelkező Portugália 22 helyével szemben csak 20-at kapott. A tagjelöltek tiltakozása sokáig hasztalan volt, a dán elnökség azonban a korábbi elutasítások után úgy határozott, hogy a négy év múlva esedékes bővítésig 24 mandátumot kap a két ország. Utána? A tagországok érdekérvényesítésén múlik, hogy újra 20, vagy a hozzánk hasonló 10 milliós államokkal egyforma elbánásban részesülhetünk.

A jól jövedelmező és öt évre szinte biztosnak mondható állás a hazai politikai élet számos szereplőjének fantáziáját megmozgatta. Köztük Demszky Gáborét. Budapest főpolgármestere már jó előre bejelentette, hogy az SZDSZ jelöltlistáján előkelő helyre számít az EP-választásokon. Demszky indoklása szerint szigorúan a főváros érdekei miatt szeretne euroatyává válni a főpolgármesterség mellett. A tavalyi országgyűlési választásokon Demszky Gábor az SZDSZ listáján szerzett mandátumot, amelytől néhány héttel később, arra hivatkozva, hogy a budapesti ügyeknek szeretné szentelni minden idejét, megvált. Úgy látszik, a magyar országgyűlési munkával nem, de a brüsszeli képviselőséggel időben összeegyeztethetőnek tartja jelenlegi beosztását. Ezt senki sem hiszi el, talán még ő maga sem.

Demszky Gábor előrelátó volt. A parlamenti mandátumáról való lemondással megteremtette saját maga számára a lehetőséget az európai képviselőségre, mivel a parlamentben helyet foglaló párttársaival szemben ő nyugodt lélekkel megmérettetheti magát jövő júniusban a választásokon. Az EU szabályozása szerint ugyanis csak a nemzeti országgyűlési képviselői mandátum, a bírói, a miniszteri és a közhivatali vezető funkció összeférhetetlen az európai parlamenti mandátummal, a polgármesteri poszt nem. A csatlakozási tárgyalások lezárása előtt Magyarország előrelátóan nem kért egy átmeneti időre mentességet a rendelkezés alól. Így ha a magyar országgyűlés soraiból szerez valaki EP-mandátumot, döntenie kell: vagy Brüsszel, vagy Budapest. Magyarán: vagy havi 300 ezer még két évig, vagy kétmillió öt éven át – ha ötnél több szocialista honatya a jólétet választja, megbukik a koalíció.

A szocialista párt túlságosan magabiztos és számító volt, amikor nem kérte, hogy átmenetileg kettős mandátum legyen. Bízott abban, hogy száznapos intézkedéseivel és a 320 milliárd szétosztásával hosszú távon stabilizálni tudja a választási vereség után szinte teljes passzivitásba szorult Fidesszel szemben megszerzett előnyét. Az őszi önkormányzati választásokon megnyilvánuló baloldali fölény ezért egyre több MSZP-s politikusban érlelte meg az előremenekülés, az előrehozott választások gondolatát: besöpörni mindent, az európai és a honi többséget is. Ezzel a csatlakozás utáni csalódottságból fakadó népszerűségvesztés feledtetésére is elegendő idejük maradna. Az ötszázalékos parlamenti küszöbön egyensúlyozó SZDSZ természetesen nem fogadta osztatlan örömmel koalíciós partnere elképzelését. Ám a helyzet drámaian változik, az MSZP támogatottságának megtorpanásával és ezzel egy időben a Fidesz erősödésével a baloldalon egyre többen úgy vélik, már késő, nem szabad előrehozott választásokat tartani, mert minden elveszhet.

Már most tapasztalható, hogy mind a pártok között, mind azokon belül óriási a küzdelem az európai parlamenti jelöltté válásért. Ennek bizonyítéka, hogy az EP- választások lebonyolítására vonatkozó szabályok kialakítására összehívott négypárti egyeztetéseken már csak három politikai erő vesz részt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttei azután, hogy a Belügyminisztérium illetékese egy olyan napon jelentette be, hogy megegyezés született a felek között a választások lebonyolításában, amikor egyáltalán nem ültek tárgyalóasztalhoz, ennél fogva nem is születhetett megállapodás, úgy döntöttek, nem asszisztálnak tovább a kormány hazugságaihoz.

A pártok többsége megfogalmazta jelöltállítási filozófiáját. Az MDF öt helyet szeretne megszerezni, és ennek érdekében a pártvezetésben vélhetően lehalkulnak a Fidesztől való távolságtartást hangoztató szólamok. A Magyar Demokrata Fórum valószínűleg nem méretteti meg országgyűlési képviselőit az EP-választásokon, inkább a hátországából állít jelölteket, ezek egyike lehet a Magyar Rádió kuratóriumának tagja, Olajos Péter, akit a párt delegált jelenlegi státusába.

A Fidesz az egyéniben szerzett mandátumok nagy száma miatt elképzelhető, hogy kénytelen olyan jelölteket nélkülözni listájáról, mint Szájer József vagy Surján László. A párt átszervezésével azonban, a rossz nyelvek szerint, olyan személyek is kerülhetnek az EP-jelöltek közé, akikre a vezetésben átmenetileg nem lesz szükség. A szocialisták egyéni képviselőiket nem, ám a kormánytagokat megpróbálják mandátumhoz juttatni. A miniszterség, a képviselőséghez hasonlóan szintén összeegyeztethetetlen a brüsszeli mandátummal. Az MSZP végleges jelöltlistájának kialakítását ezért feltehetőleg megelőzi egy kormányátalakítás. Jelenleg a legesélyesebbnek Tabajdi Csabát, Kósáné Kovács Magdát, Hegyi Gyulát, míg mások Horn Gyulát említették.

A nemzetközi politikai életben való helytálláshoz elengedhetetlen az idegen nyelv tudása. Az Európai Parlamentben német, angol, valamint francia nyelven beszél a legtöbb képviselő. Bár az EU-ban minden tagország nyelve automatikusan hivatalos nyelvvé válik és lehetőség van mindenkinek az anyanyelvén felszólalni, a bizottsági munkában elengedhetetlen a világnyelvek valamelyikének ismerete. A Magyar Hírlap felmérése szerint a kormánytagok és a parlamenti képviselők jelentős része nem tudna megfelelő szinten kommunikálni a nemzetközi politikai életben. Kovács László külügyminiszter bejelentette, a szocialisták olyan jelölteket nem állítanak, akik nem beszélnek tárgyalási szinten angolul, franciául vagy németül. Így a miniszterek közül biztosan nem indulhat Csehák Judit, Lamperth Mónika, Kiss Péter, Jánosi György, Juhász Ferenc és Németh Imre.

Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a kormányok előszeretettel delegálják a leggyengébb láncszemet jelentő minisztereiket a nemzetközi testületbe, jelenleg hat egykori kormányfő és 64 korábbi kormánytag ül az EP-ben.

A brüsszeli megbízásra sokan úgy tekintenek, mint egy politikai pályafutás kezdő- vagy végpontjára. Magyar viszonylatban nyilván sokan szeretnének pályafutásuk elején vagy végén havi 8500 euró fixszel öt éven át dolgozni úgy, hogy irodát kapnak az EP havonta egyheti plenáris üléseinek helyszínén, Strasbourgban és az utána következő két hétben tartandó bizottsági üléseknek otthont adó Brüsszelben. A titkárság Luxemburgban van, ahol szintén minden euroatya rendelkezik irodával, munkáját pedig két-két titkárnő, valamint egy politikai szakértő segíti. Természetesen bőséges utazási kedvezmény is jár minden, az EP-ben mandátumot szerzett politikusnak. Ez a bőség korábban azt jelentette, hogy egyáltalán nem kellett a képviselőknek az utazási költségeiket igazolni. A nagy bizalmi faktor azonban azt eredményezte, hogy az Európai Parlament egyes leleményes tagjai első osztályú repülőjegy után igényeltek visszatérítést, közben alacsonyabb osztályon utaztak.

Az Európai Parlamentbe készülődő képviselők fizetéséhez megkezdte a felzárkózást a Medgyessy-kormány is. Az őszi önkormányzati választások után a szocialisták kétlépcsős fizetésemelésről döntöttek, amellyel két év alatt megduplázzák a miniszterek és az államtitkárok alapilletményét. Ennek alapján Medgyessy Péter havonta a becsült ötmilliárdos magánvagyona mellé közel 1,3 millió forintot tesz zsebre. A miniszteri jövedelmek a kormányfőéhez hasonlóan megduplázódnak 2004-re, a jelenlegi 214 400-ról 514 800 forintra. A kormánytagoknak emellett 65 százalékos vezetői pótlék is jár. A képviselői fizetések szerényebben emelkedtek, a honatyák alapilletménye 198 ezer forint (842 euró), mely különböző pótlékokkal egészül ki.

A miniszteri keresetek felzárkóztatása tehát időben elkezdődött. A minimálbér európaivá tétele azonban egyre késlekedik. A jelenlegi tagországok közül a minimálbér Portugáliában a legalacsonyabb, ám az is duplája a magyarénak (212 euró). Az Írországban adható legkisebb bér kicsivel több, mint 1000 euró, Franciaországban ez az öszszeg 1126 euró, míg Luxemburgban majdnem 1300 euró.

* * *

Az Európai Parlament

Az EU intézményrendszerében a nemzeti és a nemzetekfeletti jegyeket jelenítik meg az egyes szervezetek. A szervezet működését négy fő szerv biztosítja: a tanács, a bizottság, a parlament és a bíróság.

A felsorolt intézmények közül szinte kizárólag csak a tanácsban érvényesíthető a nemzeti érdek. Minden tagállam állandóan változó tagsággal képviselteti magát a testületben a napirenden szereplő kérdéseknek megfelelően. Az ülésekre a nemzeti kormányok ezért mindig az érintett tárca miniszterét küldik. A feladatmegosztás alapján, a tanácsban „a miniszterek minisztere” a tagállamok külügyeit irányító személy. A külügyminiszterek ülését kiemelkedő funkciójának megfelelően külön névvel is megkülönböztetik a többitől. Egyébként az Általános Ügyek Tanácsaként emlegetik a találkozókat, mert a szervezetet és a tagállamokat érintő diplomáciai kérdéseken túl a többi miniszteri tanács munkáját is irányítják, és ők szervezik meg évente kétszer az Európai Tanács ülését, amelyen a tagországok kormányfői vesznek részt.

Az EU-n belül a tagállami érdekek érvényesítésének szinte egyetlen és legfontosabb színtere a tanács, míg a közösségi érdekek képviseletét a bizottság – ami egyben az EU végrehajtó szerve is – testesíti meg. Utóbbiban a nemzeti érdekek egyáltalán nem jelenhetnek meg, és a testület tagjai semmilyen felelősséggel nem tartoznak hazájuk kormányának, amely mellesleg a megbízást adja számukra a bizottsági részvételre.

Az unió polgárainak érdekeit az Európai Parlament (EP) hivatott képviselni. Az EP elődje, az Európai Szén- és Acélközösség Szerződésének 1952-es életbelépése után megalakult Montánunió Közgyűlése volt, amelyben a tagországok országgyűlési képviselői közül választottak foglaltak helyet. Hivatalosan egy évtized elteltével használta a testület először az Európai Parlament elnevezést, amely megtévesztő lehet, ugyanis az egyes nemzetek parlamentjéhez képest meglehetősen szűkre szabott jogkörrel rendelkezik.

Az EP törvényhozói, költségvetési és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. Törvényhozói hatáskörét jobbára a tanáccsal együtt gyakorolja, de a kiemelten fontos területeken, mint például az EU teljes költségvetésének közel felét kitevő agrártámogatások és az adók felülvizsgálatában csak véleményezési lehetősége van. A költségvetés elfogadása az Európai Parlament feladata, de a korábban már említett legnagyobb tételt jelentő mezőgazdasági kiadások meghatározásában nem hozhat végső döntést, csak módosításokat javasolhat a tanácsnak. Az EP legfontosabb feladata a bizottság elnöke és az általa jelölt tagok megválasztása. A testület napi feladata jobbára a bizottság által benyújtott jelentések vizsgálatából áll, valamint a képviselők kérdéseket tehetnek fel a bizottság tagjainak. Az Európai Parlament munkarendje hasonlít a nemzeti törvényhozáséhoz, a szakmai viták 17 szakbizottságban folynak, ezután kerül a plenáris ülés elé minden kérdés. Az EP-t az elnök és 14 alelnök irányítja, akiket nem nemzeti alapon választanak meg, hanem politikai alapon. A parlament munkájának vezetőit két és fél évre választják meg titkosan, abszolút többséggel.

A parlament eddigi történetében a legfontosabb döntésnek azt tartják, hogy 1979-től az EU szervezetei közül egyedüliként, közvetlenül választják meg az unió polgárai az EP-képviselőket. A szervezet kísérletet tett arra, hogy egységes választási rendszert vezessen be a tagországokban, a minisztertanács azonban megakadályozta a megvalósítását. A nemzetközi szervezet ezért csak ajánlásokat fogalmaz meg az egy időben, 2004 júniusában tartandó listás választásokra. A Magyarországnak adott 24 képviselői helyért a jelölőszervezeteknek 20 ezer ajánlószelvényt kell a listaállításhoz összegyűjteniük. A választásokon pedig a leadott szavazatok öt százalékát kell megszerezniük a listáknak az EP-be kerüléshez.

Szavazásra jogosult minden 18 év feletti állampolgár. Az unió azon szavazói, akik nem az állampolgárságuk szerinti országban laknak, joguk van a lakhelyük szerinti tagállamban szavazni.

* * *

Az Európai Parlament frakciói

Európai Parlament: a parlamenti helyek módosított megoszlása