Palkovics László a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) megalakulása alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) rendezett projektnyitó eseményen tartott előadásában kiemelte: Magyarországon folyamatosan nő a megtermelt megújuló energia aránya, jelentős előrelépés várható a nukleáris energia termelésében, ezzel együtt pedig az alternatív hajtóanyagként, energiahordozóként alkalmazható hidrogén szerepének felértékelődését is több intézkedéssel szolgálják.

Hirdetés

Mint mondta, az előttünk álló időszakban több együttes intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Magyarország képes legyen megfelelni a jövő energetikai kihívásainak. Egyrészt szükséges az energiaszuverenitás növelése a fölgáz- és a villamosenergia területén, ki kell elégíteni a növekvő energiakeresletet, de közben – egyebek mellett lakó- és középületek energiafelhasználásának csökkentésével – a takarékoskodást is ösztönözni kell, ahogy a klímavédelmi célok teljesülését is szem előtt kell tartani – hangsúlyozta a miniszter.

Úgy vélte, a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, az energiatárolási képesség fokozására, az innovativ technológiák – így a hidrogén ökoszisztéma – alkalmazására.

Utóbbi kapcsán kiemelte: ösztönző szabályozási és támogatási környezet megteremtésére van szükség, továbbá a kormányzat saját eszközeivel is segíteni kívánja a hidrogéntermelés fokozását, a hidrogén alapú közlekedés elterjesztését és a kapcsolódó iparfejlesztéseket.

Korábban írtuk

Mint mondta, a geotermikus energia szerepét is felértékelik az aktuális energiapolitikai kihívások, e területen egy 5-8 éves felfutást követően akár 1,5 milliárd köbméter földgázt kiváltására is lehet számítani.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a kormányzat a felsőoktatás finanszírozását a koronavírus és a háború ellenére is megduplázta, hogy „az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése” valósulhasson meg a következő években egy 2700 milliárdos infrastrukturális fejlesztés keretében.

A felsőoktatás fejlesztésére vélekedése szerint a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, a gazdaság erősítése, a demográfiai, környezeti fenntarthatóság biztosítása miatt is szükség van.

Miseta Attila, a PTE rektora azt mondta, az egyetemi modellváltás segítségével olyan célkitűzéseket fogalmaztak meg, amelyeket a PTE korábban is szorgalmazott. Ilyen, hogy az egyetemnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a város, a megye és a régió gazdaságfejlesztésében. Hozzáfűzte: a MENL megalakulása jól illeszkedik ebbe a folyamatba.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense (SZTE), a MENL szakmai vezetője azt mondta, az ipar és a mobilitás tekintetében van komoly létjogosultsága a hidrogénenergiának. Hozzátette: a MENL küldetése, hogy a kutatás-fejlesztés, oktatás és szolgáltatás területén jelentős előrelepések történjenek Magyarországon.

A PTE a rendezvény kapcsán készített sajtóanyagában felidézte, hogy a MENL megalakítása érdekében a pécsi intézmény vezetésével és kilenc egyetem, illetve kutatóközpont részvételével alakult 2022-ben konzorcium, amely 6,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében.

A MENL két fő tématerülettel, a hidrogéntechnológiákra és a szén-dioxid hasznosítására fókuszáló programokkal foglalkozik, ugyanis – mint azt a sajtóanyagban jelezték – „a globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására”.

A konzorciumi partnerek a következő 3,5 évben kiépítik a kislábnyomú energiatechnológiák, így különösen a hidrogén előállítása, szállítása, tárolása és felhasználása, valamint a szén-dioxid hasznosítása tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisát – ismertették.

A sajtóanyag szerint a két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat a hazai ellátásbiztonság erősítésében.

A projektet a tíz konzorciumi partner – a PTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Energiatudományi Kutatóközpont, Miskolci Egyetem, Neumann János Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Természettudományi Kutatóközpont – telephelyein valósítják meg.