Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hirdetés

Hozzátette, ennek elérésében létfontosságú a megfelelő szigorral működő, de a beszerzéseket, fejlesztéseket, beruházásokat nem hátráltató szabályozás.

Felidézte, Magyarország az elmúlt időszakban számos intézkedést vezetett be a közbeszerzések átláthatóságának növelésére, alkalmazza a folyamatba épített közbeszerzési ellenőrzési rendszert, amire az Európai Unióban jó gyakorlatként tekintenek.

Az államtitkár beszédében kitért arra, hogy 2022 Magyarországot rendkívüli kihívások elé állítja, a gazdasági mutatók stabilan tartása érdekében mindent meg kell tenni azért, hogy az energiaválság, a háborús infláció hatásai a magyar gazdaságot a lehető legkevésbé érintsék, és ebből a helyzetből az ország a lehető leggyorsabban, megerősödve kerüljön ki.

Latorcai Csaba szólt arról, hogy Magyarország 2010 előtt az uniós forrásfelhasználásában az utolsók között szerepelt a tagállamok között. A baloldali kormányok a magyar uniós támogatások töredékét tudták lehívni, ezek egy részét pedig megkérdőjelezhető értékű projektekre költötték – jegyezte meg.

Korábban írtuk

Az államtitkár hangsúlyozta, a 2010-es kormányváltás után a nemzeti kormány fejlesztéspolitikai reformokat vezetett be, ennek köszönhetően Magyarország a 2014-2020-as források lehívásában az ország a 78,6 százalékos eredményével az uniós élmezőnyben jár.

A közbeszerzésekkel kapcsolatban Latorcai Csaba egyebek között elmondta, Magyarország vállalta, hogy az uniós és a hazai forrásból megvalósuló beszerzéseknél az egyajánlatos közbeszerzések arányát tartósan 15 százalék alá csökkenti 2024 végéig. Az ehhez szükséges jogszabálymódosításokat a kormány elfogadta, hatására érdemben csökkent az egyajánlatos közbeszerzések aránya – tette hozzá.

Elmondta, Magyarország folyamatosan tárgyal az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap, a partnerségi megállapodás, valamint a jogállamisági eljárás keretében. Ez utóbbi tárgyalás során Magyarország átfogó intézkedési csomagot tett le az asztalra. Minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert hoz létre az uniós pénzek felhasználására, az uniós közbeszerzések ellenőrzésére. Ez – uniós vélemények szerint is – garantálja az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyságát – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, a megállapodás érdekében Magyarország hajlandó többletgaranciát adni, annak ellenére, hogy már most is a legszigorúbb közbeszerzési rendszerét működteti – jelentette ki Latorcai Csaba.

A vállalt törvénymódosítások egy részét már beadták az Országgyűlésnek, a további, az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében szükséges módosítások benyújtása pedig péntekre várható – mondta Latorcai Csaba.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a megnyitón elmondta, a hatóság munkája során a prevencióra és az ellenőrzésre egyaránt nagy hangsúlyt helyez. Fontosnak nevezte a közbeszerzések előkészítését, a tudásmegosztást, és felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóság kiemelten ellenőrzi az egyajánlatos közbeszerzéseket annak érdekében, hogy arányuk tovább csökkenjen.

A Közbeszerzési Hatóság 10 év után rendezte meg újra a Közbeszerzési Expót, azzal a céllal, hogy a közbeszerzési piac szereplői, az érintett szakemberek átfogó, interaktív jellegű szakmai rendezvényen találkozhassanak.

A szakmai rendezvényen kiállítóként kormányzati és egyéb szakmai szervezetek, közbeszerzési szakemberek vettek részt.