Hazug hírek ideje

Az interneten terjesztett álhírek gyakran gyorsabban terjednek és nagyobb hatásuk van, mint a valódi híreknek. A nem ritkán veszélyes hazugságok ellen egyre többen lépnének fel, ugyanakkor nehéz olyan valóban hatékony megoldást találni, amely nem sérti a véleményszabadságot. Azt sem árt szem előtt tartani, hogy a liberális elit ezt a hullámot meglovagolva próbálja világszerte rogyadozó véleménydiktatúráját megerősíteni.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A sokat emlegetett kifejezéssel élve a „fake news” (hazug hírek) korát éljük – egyre nehezebb eldönteni a netes tartalmakról, hogy igazat állítanak, leg­alább nyomokban visszaköszön bennük a valóság, vagy teljes egészében kitaláció, amit olvasunk. Ráadásul nyakunkon a fake news 2.0 robbanásszerű elterjedése, amely a mesterséges intelligenciára épülő algoritmusok segítségével állít majd elő lényegesen szofisztikáltabban összerakott álhíreket. És hogy miért terjedtek el ilyen gyorsan, alig néhány év leforgása alatt? Azért, mert sokan profitálnak ebből…

Kattintásvadászat

Még behatárolni sem egyszerű, mit értünk fake news alatt. Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója a Demokratának elmondta, ez a fogalom nagyon felkapott lett mostanában, mivel az online média olyan környezetet teremtett, amelyben a hírek minden eddiginél gyorsabban megoszthatóvá váltak. Az online világ által diktált hírversenyben a gyorsaság számít leginkább, nem a hitelesség, így az álhírek remek táptalajra találtak.

Ma már nem kell nagy tudás egy weboldal vagy blog létrehozásához, sem profi szerkesztőség és drága infrastruktúra a hírek gyártásához és célba juttatásához. Az érdekesebb hírek gyorsabban terjednek, a kattintásvadász címek pörögnek jobban a neten, ami egyrészt a fősodratú médiát is erodálja, tolja a bulvár irányába, másrészt kedvez az álhírgyárosoknak is, hiszen hangzatos koholmányaik mágnesként vonzzák az olvasókat.

A kutató szavaira jó példa az amerikai elnök esete a médiával. Donald Trump ugyanis megválasztása után több vezető amerikai médiumot is „fake news gyárnak” nevezett, amivel nagy felzúdulást váltott ki. Nem ok nélkül. Az ABC News például azt állította, hogy Trump még megválasztása előtt, elnökjelöltként arra utasította Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy lépjen kapcsolatba orosz állami tisztviselőkkel, vagyis igaz a sokat hangoztatott, ám soha be nem bizonyított vád, hogy Donald Trump kokettált az orosz állammal a kampány alatt. A hír bejárta a világot, még a tőzsdei indexek is estek, majd kiderült, hogy kamu, ugyanis Trump a megválasztása után adott csak ilyen utasítást, amiben viszont semmi rendkívüli nincs.
Székely Levente szerint a kamuhírek gyártóit részben a közvetlen anyagi haszonszerzés vezérli, de ott vannak azok is, akik politikai vagy üzleti haszonszerzésre használják a fake newst.

– A módszer a cégek lejáratására sajnos nagyon alkalmas, az álhír, a hazugság gyorsan körbemegy, megjegyzik az emberek, utána már hiába magyarázkodik a lejáratott vállalat, amely így pillanatok alatt rengeteg vevőt is veszíthet – mondta.
A szakértő úgy látja, a kamuhírek azért is tudnak ilyen könnyűszerrel terjedni, mert a hírek szűrőit már a közösségi médiában találjuk meg, és mi magunk vagyunk azok: amit a barátok, ismerősök megosztanak, azt látjuk-olvassuk mi is. Az a fajta kapuőr szerep, amit korábban a szerkesztőségek töltöttek be, eljelentéktelenedett. Családtagjainkban, barátainkban bízunk, így megosztásaikban is. Ha egy általunk hitelesnek tartott ember oszt meg valamit, még ha kamuhír is, hajlamosak vagyunk elfogadni. Nem vagyunk az álhírekre felkészülve, hiányzik a forráskritika, a több forrásból tájékozódás, ezért lehet akkora sikerük.

Hogy lehet ez ellen védekezni? Székely Levente szerint érdemes olyan médiumokból tájékozódni, amelyeknek „nevük van”, ahol van profi szerkesztőség, emellett érdemes több forrásból informálódni, utána kell menni a dolgoknak, de persze saját tapasztalatokra is lehet támaszkodni.

A kormány céljai között szerepel a tudatos és értékteremtő internethasználat ösztönzése. A Digitális Jólét Programba bekerült Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiája. Ebben azt foglalják össze, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a gyerekek tudatosan, értékteremtő módon és biztonságosan használják az internetet. Nagy szükség van az ilyen programokra, ugyanis a holnap problémáját a kiválóan manipulálható videók jelentik majd, amelyek hamarosan elárasztják a közösségi médiát. És akkor már a szemünknek sem hihetünk majd.

– Van esély rá, hogy megtanuljuk felismerni őket, ahogy a szocializmusban is megtanultunk olvasni a sorok között. Most a digitális világot kell jobban értenünk, hogy kiszűrhessük a hamis információkat. Megint a fogyasztó kezében van a felelősség, most tanulunk meg élni vele. Nem kétséges, hogy meg fogjuk tudni szűrni majd a manipulált videókat is, de az álhírgyártóknak mindig lesz egy újabb lépésük, amire reagálni kell – vélekedett a kutató.

Biztonsági kockázat

Ma, a hibrid hadviselés korában a fake news a háborús helyzetekben is egyre nagyobb teret nyer, például megelőző és folyamatos információs hadviseléssel könnyíti meg a tényleges katonai lépéseket.

– Önmagában ez nem újdonság, már az ókori háborúkban is használtak álhíreket az ellenség megtévesztésére. Amiért most mégis új minőséget jelent, azt a technológia fejlődése okozta, amely minden korábbinál hatékonyabb álhírterjesztést és -gyártást tesz lehetővé – tudtuk meg Tálas Pétertől.

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója szerint a következő lépcsőfokot azok a manipulált videók jelentik, amelyek még a szájmozgást is tudják majd hamisítani. A technológia már létezik – alapvetően békés célra alkották meg, hogy a filmek szinkronizálásának élményét javítsák –, ám rossz kezekben nemcsak politikai, de biztonsági kihívásokat is jelent, mivel nem csupán állami szervek, hanem bűnözői csoportok, szimpla őrültek is alkalmazni fogják.

Tálas Péter azt is kiemelte, hogy a fake news katonai célú felhasználását sokan igyekeznek kizárólag az oroszok nyakába varrni, noha ez korántsem igaz. Nem is ők találták ki. Alkalmazták például a 2003-as iraki háború előtti fake news dömpingben, amelyet az USA generált. A legkézzelfoghatóbb fenyegetést ugyanakkor azok az álhírek jelentik, amelyeket a nyugalom megzavarására használnak, mint amikor Indiában elterjedt egy videó, amelyen muszlimok lincselnek hindukat. Noha a felvétel nem is ott készült, és semmi köze nem volt a vallási alapú ellentétekhez, az emberek elhitték, és elkezdték támadni a helyi muszlimokat, végül az indiai kormánynak harmincezer katonát kellett kivezényelnie, hogy rendet tegyen.

Ha valaki szakértő szemmel elemzi ezeket a videókat, ma még rá lehet jönni a ferdítésekre, de a technológia fejlődése lehetővé fogja tenni, hogy az apró részletek is stimmeljenek… Fenyegető stratégiai esély, hogy kormányok buktatásának eszköztárában előkelő helyen vannak, mivel katalizátorként működhetnek, berobbantva a meglévő feszültségeket.

Hátsó szándékkal

Ezek után értelemszerűen fontos feladat az álhírek elleni küzdelem, ugyanakkor Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója egy másik veszélyes tendenciára is felhívta a figyelmet. Míg korábban a liberális oldal a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva üdvözölte, hogy mindenki a maga értékrendje, álláspontja alapján kifejtheti a véleményét az interneten, még akkor is, ha ostobaság, most éppen ők akarnak ennek gátat szabni mások érzékenységére hivatkozva, illetve a kisebbségek védelme és egyéb liberális elvek mentén korlátozni akarják az eddig üdvözölt szabad és demokratikus véleménynyilvánítást. A valóság ugyanakkor az, hogy így pontosan azokat a véleményeket igyekeznek elhallgattatni, amelyek nem férnek bele a liberális kánonba. Ezeket bélyegzik most fake news-nak és próbálják meg ellehetetleníteni. Gyakorlatilag ők akarják megszabni, mi számít objektív hírnek, és mi nem az.

Kézenfekvő példa erre a migrációs válság, amelyet a liberális mainstream média szegény, üldözött menekültek befogadásaként értelmez, elhallgatva a migrációs krízis várható árnyoldalait. Eközben minden olyan hírt besöpör a fake news kategóriába, amely az integráció nehézségeire vagy a terrorveszélyre hívja fel a figyelmet.

– A liberális oldal világszerte érzi, hogy talajt vesztett, utolsó mentsvárként találták ki az álhírezést, azért kapaszkodnak bele, hogy megtartsák pozíciójukat – mutatott rá Szánthó Miklós.

Persze korántsem törvényszerű, hogy a baloldal jól jön ki az efféle csetepatékból. Például amikor az amerikai elnökválasztás után Trump ellenzői hangosan követelték, hogy a Google és a Facebook lépjen fel az álhírek terjedése ellen, mivel szerintük az vezetett az elnökválasztás eredményéhez, a techcégek módosították algoritmusaikat, hogy a kamuhírek hátrébb szoruljanak a találati listán, akkor az USA legnagyobb baloldali portáljainak visszaesett az olvasottsága. Szánthó Miklós attól is tart, hogy a mostanában felpörgetett brüsszeli próbálkozások sem csak arra irányulnak, hogy a valóban veszélyes álhírek terjedését visszaszorítsák, sokkal inkább arra, hogy az uniós elit véleménye egyeduralkodó maradjon.