Hegyen-völgyön zakatolva…
2017 óta folyamatosan, komplex turizmusfejlesztési koncepció részeként újulnak meg hazánk kisvasútjai. A program soron következő üteme 18 kisvasutat érint. A fejlesztéseket az utasok biztonságának növelése indokolja, de ökoturisztikai és oktatási-nevelési célokat is szolgálnak a múlt örökségének megőrzése mellett.
A kormány kisvasútfejlesztési koncepciójának második ütemében a következő három évben 12,6 milliárd forint áll rendelkezésre 18 hazai kisvasút pályájának és szerelvényeinek tervezésére, illetve felújítására. Minderre azért van szükség, mert több kisvasút az elmúlt években rendkívül elhasználódott. A biztonságos közlekedés érdekében sürgetővé váltak a felújítások, több vonalszakaszt majdnem bezártak.
A fejlesztés második ütemében – amely szinte valamennyi hazai kisvasutat érint – nem született kormánydöntés a Vál-völgyi vonal meghosszabbításáról és a Salgótarján–Salgóbánya szakasz kiépítésről. Az itteni jövőbeli lehetőségeket megvalósíthatósági tanulmányban vizsgálják.
A múlt öröksége
Hétköznaponként délelőtt tíz órakor indul Kismarosról a Királyréti Erdei Vasút első járata. Bernáth Viktória két kisfiával már türelmetlenül várja a vágányok mellett, hogy a 12 kilométeres távolságot átívelő, Királyrétre közlekedő vonat elé begördüljön a turistalátványosságnak is beillő, régi korok hangulatát idéző mozdony. Az állomás peronján ácsorogva arról mesél a veszprémi család, hogy évek óta visszajáró vendégek a Börzsönyben.
– Minden évben Verőcén nyaralunk. Korábban már kirándultunk a kisvasúttal, és olyan maradandó élményben volt részünk, hogy idén újra elutazunk Királyrétre, egy kis erdei barangolásra. A kisvasút egészen különleges élményt nyújt a gyerekeknek, hiszen lassan közlekedik, így útközben nyugodtan tudunk nézelődni. Rengeteg a látnivaló az állomások között – magyarázza Viktória, miközben felszállva a vonatra helyet keresünk magunknak a lakkozott fapadok között. Sietnünk kell, hiszen pillanatok alatt elfoglalják a szerelvényt az utasok: vakációzó családok, közelben táborozó kisiskolások vidám csapata és a szomszéd faluba, Szokolyára igyekvő helyi lakosok.
Az indulást hangos vonatfütty jelzi. A kis vonat erősen zötyögve halad a vadregényes tájon. Utastársainkkal együtt kíváncsian figyeljük a félig már learatott repcetábla fölött köröző gólyamadarat. A lehúzott vonatablakon kihajolva akár meg is érinthetnénk az út menti fák előre hajló ágait.
A mintegy félórás utazás során csatlakozik hozzánk Horváth Barnabás, az Ipoly Erdő Zrt. főmérnöke is. Megtudjuk tőle, hogy Magyarország legrégebbi erdei vasútjainak egyike a Morgó-patak völgyében halad a Duna-parttól Szokolya községen át a legszebb börzsönyi túrák kiindulópontjára, Királyrétre. Az erdei vasutat a XIX. század végén építtette egy földbirtokos, hogy gazdaságosabban szállíthassa le a völgybe a területén kitermelt fát. Később már nemcsak fát fuvaroztak a szerelvényeken, hanem a hegységben bányászott vulkanikus andezit kőzetet is. Az 1940-es évektől az áruszállítást fokozatosan a személyforgalom váltotta fel, aztán a következő évtizedekben többször is szüneteltették a vonal működését.
Gőz, dízel, napelem
Horváth Barnabás arról is tájékoztat, hogy 2017-ben indult, és jelenleg is folyik a vasútfejlesztés első üteme, amelynek során az utasok biztonságának érdekében kicserélik a megkopott síneket, korszerűsítik a járműveket, és felújítják a paphegyi járműjavító és -tároló épületét, csaknem kétmilliárd forint költségvetési forrásból.
– Régi idők hangulatát idéző gőzmozdonyunk, napjainkban használatos dízelek és jövőt idéző, magyar fejlesztésű, napelemes gépeink is vannak, mind része az első ütemben zajló beruházásnak. A járművek és a pálya utoljára több mint negyven éve esett át felújításon, pedig 2010 óta megduplázódott az utasforgalom: a Királyréti Erdei Vasút ma már évente több mint 110 ezer embert szállít. Szükség van tehát az infrastruktúra modernizálására is, ezt célozza a fejlesztés második üteme. A második szakaszban pályahosszabbítás során új, nagyobb kapacitású, tágasabb parkolóhelyeket és kulturált vendégfogadó tereket építenénk. A második ütem beruházásaira mintegy 400 millió forint van elkülönítve.
A főmérnök hozzáteszi: a kisvasút létét megdönthetetlen érvek támasztják alá. Ezek közül a legfontosabb a múlt örökségének méltó megőrzése. A XIX. század végén létesített kisvasút ugyanis nap mint nap élő ipartörténeti múzeumként mesél elődeink építőmérnöki teljesítményéről, a korábbi generációk mindennapi életéről, közben pedig ráépülő szolgáltatásként folyamatosan erősödő ökoturisztikai és oktatás-nevelési igényeket is szolgál.
Horváth Barnabás kiemeli, hogy a Királyréti Erdei Kisvasút jelenleg is önellátó, sőt nyereséget termel. A pálya- és szerelvényfelújítások, valamint a vendégeket kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztések minden bizonnyal tovább élénkítik majd a gazdaságos üzemeltetést.
A főmérnök azt is megjegyzi, hogy Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője a vidék egyik legújabb látványossága, a Királyréti Kirándulóközpont tavaszi átadásán azt emelte ki, hogy a Börzsöny egyre népszerűbb lakó- és kirándulóhely, még a külföldiek körében is, köszönhetően a kisvasút-, turistaút-, szálláshely- és bicikliút-fejlesztéseknek is.
A kisvasútfejlesztési program II. ütemének helyszínei:
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút, Mátravasút, Szilvásvárad Állami Erdei Vasút, Gemenci Állami Erdei Vasút, Kaszói Állami Erdei Vasút, Almamelléki Állami Erdei Vasút, Lillafüredi Állami Erdei Vasút, Hortobágy-halastavi Kisvasút, Tiszakécskei Kisvasút, Nyíregyháza–Sóstó vonal felújításának tervezése, Salgótarjáni Kisvasút megvalósíthatósági tanulmány szintjén, Mesztegnyői Állami Erdei Kisvasút, Csömödér Állami Erdei Vasút, Pálházi Állami Erdei Vasút, Királyréti Állami Erdei Vasút, Balatonfenyvesi Kisvasút, Nagybörzsöny–Nagyirtás Erdei Vasút, Börzsöny Kisvasút (Szob–Márianosztra).
A pusztai Sziktipró
Komótosan zakatol a Sziktipró mozdony húzta kisvasút a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Halászbárka Halastavi Fogadóközpontjának öt kilométeres tanösvényén. Az Öreg-tavak teljes térsége nemzetközi egyezménnyel védett vizes élőhely, valamint az EU által kijelölt, természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 terület. A tanösvény útvonalán haladó kisvasútból a látogatók megcsodálhatják Közép-Európa és egyben a Hortobágy egyik legfontosabb vízimadár-élőhelyét.
Danyi Zoltán oktatási és turisztikai osztályvezető elmondja: a vasutat az 1920-as években azért hozták létre, hogy egyszerűbben be tudják hordani a takarmányt a halastavakhoz, és kiszállíthassák a lehalászott halat. Az eredetileg 13 kilométeren futó sínek nagy részét felszedték, amikor áttértek a közúti árufuvarozásra.
A HNPI a megmaradt pályaszakaszon 2007-ben indította el a turisztikai célú személyszállítást, a tizenkettedik évfordulót éppen a napokban ünnepelték. A Hortobágy-halastavi Kisvasút egyre népszerűbb az idelátogató turisták körében, és ahogy Danyi Zoltán fogalmaz, igencsak megérett a felújításra.
– Az 1920-as években még lóval vontatták a csilléket, később azonban motoros vontató váltotta fel az állati erőt. Az egyik látogató által Csodabogár névre keresztelt első mozdony jelenleg is működőképes, de ma már veterán nosztalgiavonatként, csak ünnepnapokon teljesít szolgálatot. A munkás hétköznapokon az 1955-től forgalomban levő Sziktipró szállítja az utasokat. A szerelvényeken tavaly több mint 33 ezren utaztak. A mozdonyok kora és műszaki állapota miatt azonban gyakoriak a hibaelhárítás miatti leállások.
A szakember beszámolója szerint a kisvasútfejlesztés során környezetkímélő, négy évszakos motor- és személykocsik beszerzését tervezik. A beruházástól azt várják, hogy a jelenleg 50 férőhelyes kisvasút legkevesebb 90 vendég biztonságos utaztatását tegye majd lehetővé, hiszen a Sziktipró a főszezonban már nem tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Szükség van a régi, felújításra szoruló pályarészek cseréjére és a töltésre épült, többnyire halastavak között közlekedő, víz által megbontott partszakaszok megerősítésére is. Ezenfelül egy százméteres pályaszakaszon korrigálni kell a kanyarodó ívet is, hogy a sebességet kiegyenlítetten tudják tartani a teljes vonalon.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei abban bíznak, hogy az 500 millió forintos kormánytámogatással a munkálatok akár már ősszel megkezdődhetnek, és legkésőbb a 2021-es szezonban már a megújult kisvasúton utazhatnak a kiemelt fejlesztési térségbe érkező vendégek.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a kisvasútfejlesztési programról
– Miért van szükség a kisvasutak további fejlesztésére?
– A kormány szándéka, hogy hazánk 2030-ig a legélhetőbb országok közé tartozzon. Az élhetőség fontos része, hogyan töltjük szabadidőnket, szabadságunkat. Szeretnénk, hogy Magyarországon többen túrázzanak, aktívabban és egészségesebben töltsék szabadidejüket a természetben. Ennek érdekében az elmúlt években száz turistaházat újítottunk fel, negyven új kilátót építettünk, és még egyszer ennyi régit rendbe tettünk. Folyamatosan támogatjuk a természetjáráshoz kapcsolódó turisztikai attrakciók, turistautak, vízitúraközpontok megújítását. Ebbe a koncepcióba illeszkedik a kisvasutak fejlesztése is.
– Mennyire kihasználtak ezek a vonalak?
– A hazai kisvasutakon évente mintegy másfél millió ember utazik. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút 300 ezer, a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút 280 ezer, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút pedig mintegy 250 ezer utast szállít. Az első ütemben a legforgalmasabb és baleseti kockázat szempontjából legveszélyeztetettebb kisvasutak felújítása kezdődött meg, a másodikban pedig szinte valamennyi sorra kerül, 21-ből 18 vonal. Ilyen mélységű felújítás ezen a területen korábban soha nem történt.
– Európai viszonylatban milyen mértékű a fejlesztésre szánt 12,6 milliárd forint?
– Összehasonlításképpen említeném meg a szomszédos Ausztriát, ahol szintén nagyszabású kisvasút-felújítások zajlottak az elmúlt években. A Mariazell és Sankt Pölten között közlekedő kisvasúton például egyenként több milliárd forintnyi euróba kerültek a motorvonatok, vagyis a beruházások költségvonzata messze meghaladja a hazai felújítások nagyságrendjét. A kormány a fejlesztések során gazdaságosságra törekszik.
– Az ellenzéki sajtó a múlt héten arról cikkezett, hogy a Pénzügyminisztérium kifogást emelt a második szakasz időbeni ütemezése és a pályázati rendszer hiánya miatt.
– Mindössze annyi történt, hogy a Pénzügyminisztérium javaslatára nem kettő, hanem három évre elosztva valósítjuk meg a programot. Pályázati rendszernek pedig azért nincs értelme, mert a kormány minden kisvasutat szeretne rendbe hozni.
– Arról is lehetett olvasni, hogy a közeljövőben északi irányba Bicskéig, déli irányba Lovasberényig hosszabbítják meg a Vál-völgyi Kisvasutat, és kiépítenek egy új vonalat is, Salgótarján–Salgóbánya térségében.
– A második ütemben nem született kormánydöntés egyik fent említett beruházásról sem. A Vál-völgyi Kisvasút most egyetlen fillér támogatásban sem részesül. Bár meghosszabbítása a Velencei-tó irányába turisztikai szempontból észszerűnek tűnik, 2023 előtt biztosan nem valósul meg. Néhány ellenzéki újságíró azonban úgy tűnik, nagyon szeretne ezen a kisvasúton utazni, mert ha nem kap támogatást, akkor is nagy lelkesen erről írnak…
– Mi a helyzet a Salgótarján–Salgóbánya kisvasút kiépítésével kapcsolatban?
– Salgótarjánban helyi civilek kezdeményezték egy kisvasút megépítését. A kormány úgy döntött, hogy egy komplex, a kisvasútépítésnél sokkal bővebb fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését támogatja. Véleményünk szerint Salgótarján igencsak rászorulna ezekre a projektekre.
– Mikorra várható a harmadik ütem elindítása?
– Jövőre indul a második ütem, amit három évre tervezünk. A harmadik ütemről ezután, valószínűleg már a következő kormány fog dönteni.
