Alulmaradt a fideszes jelölt, de a kormány nem hagyja magára a várost
Hévíz többet érdemel
Mindenképpen tanulságos megvizsgálni, hogy milyen okok állnak egy-egy bukás vagy meglepetésszerű győzelem hátterében. „Akkorát buktak a fideszes polgármesterjelöltek Hévízen és Keszthelyen, hogy nyilvánosan mennek egymásnak” – írta június 13-án kárörömtől átitatott cikkében a 444.hu. A Demokrata utánajárt, hogy mi volt a vereség valódi oka. Annyi bizonyos, hogy egészen más, mint amit a 444 állít.Hévízt azért vettük górcső alá, mert 2010 óta töretlenül fejlődött, polgármestere, Papp Gábor vitán felül népszerű volt, és mindenki azt gondolná, hogy egy ilyen városban nem lehet veszíteni. Pedig lehetett. Mégpedig úgy, hogy Papp Gábor polgármester, aki 2010 óta vezette Hévízt, február végén váratlanul bejelentette, hogy nem indul újra a polgármesteri székért, miután kis híján ráment az egészsége az elmúlt évek küzdelmeire, amit a vendégek megtartásáért, az elveszített vendégéjszakák pótlásáért és a város működtetésért folytatott.
A polgármester munkája nagy részét az elmúlt években ez tette ki. Hévíz megélhetését ugyanis egyértelműen és szinte kizárólag a turizmus adja, ami óriási pofont kapott a Covid-járvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság következtében; kész csoda, hogy talpon maradt. A 4500 lelkes város gazdálkodása továbbra is stabil, és most itt a fejlesztések ideje. Ez nem kis mértékben Papp Gábor polgármester érdeme.
– 2020-ban zárni kellett. Korábban az volt a feladatom, hogy vendégeket hozzak, 2020-ban pedig az, hogy ne engedjek vendéget a városba. Ebben az évben összesen 248 ezer vendégéjszakánk volt, szemben a 2019-es 1,233 millióval – idézi fel a mélypontot Hévíz polgármestere. – Túl kellett élnünk ezt az időszakot. 2021-re aztán elértük az 512 ezret, 2022-re pedig a 943 ezret. De akkor jött az ukrajnai háború, és elmaradtak az orosz ajkú vendégek…
Az orosz és ukrán vendégek 2011 óta egyre jelentősebb szerepet játszottak a hévízi idegenforgalomban. A Magyarországon eltöltött összes vendégéjszaka csaknem harmadát Hévíz adta. Ennek 2022-ben egy csapásra vége lett.
A fürdővárosban a járvány és a háború előtt a külföldi vendégek aránya 70 százalékos volt, a belföldiek 30 százalékkal részesedtek a teljes forgalomból. 2022-ben a legtöbb külföldi vendég Németországból érkezett. Azóta azonban a németek száma is stagnál, főképp gazdasági okokból: már a németek közül is kevesebben engedhetnek meg maguknak többhetes külföldi gyógykezeléseket. 2023-ban a cseh, osztrák és szlovák területről érkezők száma nőtt, és a 2023-as vendégéjszakák száma elérte a 957 ezret.
– Végeztünk egy számítást a bevételkiesés mértékéről – mondja a polgármester. – A számok azt mutatják, hogy 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban, azaz négy év alatt 80-160 milliárd forint közötti összeg esett ki a város gazdálkodásából. Vagyis évi 20-40 milliárd. Ez az összeg úgy jön ki, ha a minimális, fejenként napi 35 ezer forintos költéssel kalkulálunk, de ennél jellemzően többet hagy itt egy vendég, ha összeadjuk a szállás, az étkezések, a tóbelépők és a kezelések árát, meg amit még pluszban elkölt.
Ez a hatalmas kiesés vezetett oda, hogy korábbi költségvetésének kevesebb mint a feléből gazdálkodik a település. 2010-ben még 66 önkormányzati dolgozót alkalmaztak a hivatalban, mostanra 28 maradt, akikre a korábbinál több feladat hárul.
– Ma már nem tudjuk megengedni magunknak, ami korábban természetes volt, hogy az önkormányzat nyírja a füvet a magánházak előtt.
Míg 2020-ban 3,2 milliárd volt félrerakva a város fenntartására, plusz tartalékok is rendelkezésre álltak, és csaknem ugyanennyi pályázati pénz, addig mára ez 50-60 százalékkal csökkent, mert megszűnt az idegenforgalmi adó támogatása, visszaesett az iparűzésiadó-bevétel, és az idegenforgalmi adóból is kevesebb folyik be.
Kevesebb pénz jutott fejlesztésre, és a vendégszám-csökkenést mindenki megérezte a saját pénztárcáján is. Ennek ellenére egy sor beruházás megvalósult. Egyet kivéve: a régi buszpályaudvar turisztikai célú átalakítását a vállalkozó nem fejezte be. Az önkormányzat még tavaly novemberben szerződést bontott, és kötbért követel. Ám a befejezetlen projekt jelenleg is torzóként áll a Hévízi-tó nyári bejáratánál, és sokak szemében ez Papp Gábor legfőbb bűne. Pedig már megszületett az új terv: elbontják a várót, és a korábbiakkal összhangban közösségi, illetve rendezvénytérré alakítják át a területet. Hévíznek sok szép utcája van, de nincs igazi főtere. Ezt ismerte fel a polgármester, amikor a távolsági buszok megállóját áthelyezte a Tófürdő közvetlen közeléből a piac melletti nagy parkoló mögé. A régi buszpályaudvar helyén egy tágas központi tér hozható létre. Kár, hogy a bontás és a felújítás a kampányra nem készült el, mert ez a buszmegállótorzó rendesen ráégett a polgármesterre. Pedig április óta megvan az új terv a szökőkútról, a színpadról, a zöldfelületről és a padokról, illetve a szükséges forrás is: bruttó 810 millió forint áll rendelkezésre, és a beruházás december 31-re elkészülhet.
Kurucz Gabriella nyugdíjas tanárnővel beszélgetünk. A hévíziekhez hasonlóan ő is az idegenforgalomból él, a Szobakiadók Szövetségének volt elnökségi tagja, sok visszajáró német vendége van.
– A németek nagyon igényesek, szóvá teszik, ha vízköves a zuhanyrózsa, ha foltos az asztalterítő, ha nincs lenyírva a fű. Sajnos most kevesebben jönnek. Az egyik német vendégem például azért nem jön, mert nem meri hetekre őrizetlenül hagyni az otthoni ingatlanát a bevándorlók és a rossz közbiztonság miatt. Mi, itt Hévízen egészen másképp gondolkodunk, mint a fővárosiak, mi generációk óta a vendégből élünk. Itt nem lehetnek befejezetlen terek, romos épületek, mert a vendég mindenért reklamál.
Gabriella apartmanházat üzemeltet és úgy látja, hogy Papp Gábornak rengeteget köszönhet a város. Sok szép és hasznos beruházás megvalósult a Széchenyi utca közművesítésétől az autóparkolón át a piactér újjáépítéséig, egyet kivéve: a buszpályaudvar bontását.
Hasonlóan látja Prosztovicsné Pópity Tímea, a Sissy Kávézó üzemeltetője. Nem véletlenül, mert a kávéház ablakai épp erre a torzóra nyílnak.
– Naszádos Péter az egész kampányát erre építette, ezzel támadta a polgármestert már jóval a kampány előtt is. Azt terjesztette, hogy becsődölt a város, és erre példa ez a buszmegálló, magyarázta Gabriella.
Ma feleannyian dolgoznak a városházán, de a munka nem lett kevesebb.
– Mindennel engem találnak meg, ha elromlik egy öltözőszekrény a fürdőben, ha kiég egy villanykörte, ha elhervad egy rózsa a parkban – mondja Papp Gábor, aki emberfeletti munkát végzett az utóbbi években, és bele is betegedett. Súlyos állapotban került többször is kórházba, de szerencsére meggyógyult. Az elmúlt évek szélmalomharcai után döntött úgy, hogy átadja a stafétabotot, mert egyre komolyabb leckéket kapott, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni.
„Tizennégy év polgármesteri munka után döntöttem úgy, hogy nem indulok újra a polgármesteri székért” – üzente még februárban a Facebookon.
Arra viszont nem számított, hogy a Fidesz–KDNP jelöltje, Vértesaljai László alulmarad a küzdelemben, és mindössze 38,17 százalékot ér el a független Naszádos Péterrel szemben, aki a voksok 61,83 százalékával megnyeri a polgármester-választást. Naszádos Péter és csapata a hétből öt helyet szerzett.
Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a gigantikus idegenforgalmi teljesítmény ellenére Hévíz kistelepülés. A névjegyzékben összesen 4140 választópolgár szerepel, és közülük 2567-en voksoltak, az eredmény tehát néhány száz szavazaton múlott.
Sokak szerint nem volt szerencsés, hogy a vereség után Vértesaljai László a Facebookon elődjét és a térség vezetőit is hibáztatta a kudarcért. Ezzel sokat elárult magáról a kampányról is.
„Három hónap megfeszített munka, több mint ezer személyes beszélgetés, egy ütőképes csapat felépítése, a korábbi vezetések hibáit feltáró, megoldásokat, partnerségeket kereső kommunikáció. Nosztalgiajárat és rémhírek helyett jövőépítés. Hazugságok helyett igazság. Káosz helyett a megújulás ígérete. De nem sikerült” – írta a kormánypártok jelöltje, akinek, úgy tűnik, nem szóltak, hogy nem Papp Gábort, hanem Naszádos Pétert kellett volna legyőzni a kampányban.
Talán ezért folytatta így: „Ezen eredményekben nagy szerepet játszottak az elbaltázott beruházások, az irigység, a gőg, az elefántcsonttornyok, valamint az is, hogy térfélen belüli térfelek vannak.” Nos, a jelek szerint úgy tűnik, Vértesaljai László fején találta a szöget: a saját térfelén belül hatalmas gólt rúgott, öngólt, a vereséget pedig legfőképpen saját magának és elhibázott kampányának köszönheti.
Itt is igaz ugyanis, hogy nem a Fideszt büntették meg a hévíziek, és nem is Papp Gábort. A vármegyei listás választáson és az EP-listán is nagy győzelmet arattak a kormánypártok: a Fidesz–KDNP listájára a szavazók 57,27 százaléka adta le a voksát. A kormánypártok listájáról pedig bekerült a Zala Vármegyei Közgyűlésbe Papp Gábor jelenlegi polgármester is.
– Természetesen tisztában vagyok az ott rám váró feladatokkal, és ezek során kötelezően figyelembe veszem majd Hévíz érdekeit. Amiben csak tudom, támogatom városunkat és ezt a térséget.
A leköszönő polgármester ígérte, hogy későbbi munkái során sem szakad el a várostól.
Nem árt leszögezni, hogy a kormány eddig sem hagyta és a jövőben sem hagyja magára a híres fürdővárost. „Nagy potenciál van Hévízben, nemcsak az ország GPD-jének tizedét adó turizmus miatt, hanem mert a gyógyturizmusé a jövő” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. Az önkormányzati választást követően pedig tovább kell vinni Hévízen a 14 év után leköszönő Papp Gábor örökségét. 2010 óta több mint 12 milliárd forint fejlesztés valósult meg a fürdőhelyen, ismertette a miniszter.
Nagy Márton két fontos beruházást jelentett be: az egyik a Hévíz-Balaton Airport idén kezdődő hárommilliárd forintos felújítása, a másik a tófürdő komplexumának tervezett korszerűsítése 17 milliárdból. Utóbbi összegből a Festeticsek előtt tisztelegve a Tófürdő visszakapja legszebb megjelenését. A tervek szerint visszaépül az eredeti hagymakupolás tetőszerkezet, így a Hévízre látogatók hamarosan egy víz fölé emelkedő kastély látványában gyönyörködhetnek, miközben a fürdő XXI. századi műszaki tartalommal születik újjá.