Hévíz várja vendégeit
Az utolsók között zárt be és az elsők között tudott kinyitni a Hévízi Tófürdő, amelynek a világon egyedülálló vízösszetétele számos betegség kezelését segíti. A városba is visszatért az élet: kinyitottak az éttermek, nyitnak a szállodák. A korlátozások fokozatos feloldása miatt idén nyáron inkább a hazai vendégekre számítanak.Ki ne hallott volna Flavius Theodosius csodás gyógyulásáról? A legenda szerint a császár gyermekkorában bénulásban szenvedő, gyenge, vézna kisfiú volt. Keresztény dajkája mindennap Szűz Máriához fohászkodott a fiú gyógyulásáért. A Szűzanya meghallgatta az imát: forrást fakasztott, amiből nagy, meleg vizű tó keletkezett. Ebben a tóban fürdött a beteg kisfiú, aki a víz csodás erejétől meggyógyult, és erős uralkodó vált belőle. A Római Birodalom császáraként hálából 391-ben államvallássá tette a kereszténységet.
Ez a tó nem más, mint a hévízi, amelyet azóta is százezrek keresnek fel a világ minden tájáról: a mozgásszervi panaszokkal küzdők és a pihenni, feltöltődni vágyók. Hévíz valóban párját ritkítja. Van még egy hasonló termálvizes tó Új-Zélandon, azonban az nem használható fürdésre magas, 55 fokos hőmérséklete miatt.
A gyógytónak köszönhetően a múlt század elejére Hévíz igazi fürdővárossá vált. Szállodák, vendéglők, gyógyházak sora épült. A trianoni országcsonkolás után szerepe még inkább felértékelődött, mivel Magyarország számos rangos fürdőhelye idegen államok fennhatósága alá került. Az eddigi legtöbb vendégéjszakát 2019-ben könyvelhette el a patinás fürdőváros.
A koronavírus-járvány miatti közel két hónapos kényszerű szünet után Hévíz újra várja vendégeit. A szabályok szigorú betartása mellett kinyitottak a boltok, fokozatosan nyitnak az éttermek, a kávézók, a fagylaltozók. Nyit a mozi is, lassan visszatér az élet a városba. Sok szálloda már újra üzemel, vagy a napokban nyit, de július 15-ig azok a hotelek is megnyitnak, ahol a járvány idején felújításba, korszerűsítésbe kezdtek. Már ők is az utolsó simításokat végzik. A közel két hónapos kényszerű zárvatartás után május 9-én nyitott ki a Hévízi-tó szabadtéri része. Már nagyon vártak erre a pillanatra, hisz gyakorlatilag az egész város, közvetve vagy közvetlenül, a gyógyturizmusból, illetve a vendégek kiszolgálásából él. Emellett a tó négy-ötezer ingázónak is kenyeret ad. Ennyien járnak be naponta a környező településekről, egészen Zalaegerszegig. Hévízen az 1700-as évek óta beszélhetünk fürdőkultúráról: a vendégszeretet, a segítőkészség természetes, a profizmussal párosuló barátságos és készséges kiszolgálás olyan magától értetődő hagyomány, ami évszázadok óta nemzedékről nemzedékre száll. Ezért sokan megijedtek, amikor a járvány miatt hirtelen le kellett húzni a redőnyt.
– Március 8-án a nőnapot már nem tartottuk meg az idősek otthonában, hetedikén este fújtam le a rendezvényt – emlékszik vissza a koronavírus-járvány miatti intézkedésre Papp Gábor polgármester.
– Egyetlen cél lebegett a szemünk előtt: a tökéletes biztonság. Egy tavalyi, a közrend védelmében indított önerős projektünknek köszönhetően 66 térfigyelő kamerával pásztáztuk a város forgalmasabb pontjait, elrendeltük az arctakarást, hétvégente osztottunk is maszkokat. Minden héten egyeztettünk a szállodaigazgatókkal, és átbeszéltük a tennivalókat. A hotelekben megmaradt élelmiszert például nem dobtuk ki, hanem a szociális étkeztetésben használtuk fel – sorolja a vírus elleni védekezés miatt hozott intézkedéseket a polgármester, hozzátéve, hogy bár Zala a fertőzöttebb megyék közé tartozik, Hévízen egyetlen betegről tudnak, aki azóta már meggyógyult.
Március 15-étől a Zala megyei híres fürdőváros teljesen kihalt. A Tófürdő bezárt, és a szigorú biztonsági intézkedések következtében szinte nem volt ember az utcán. A szállodák is fokozatosan kiürültek, de senkit nem raktak ki az utcára. A legnagyobb kihívás az ott rekedt külföldi vendégek hazaszállításának megszervezése volt: a szállodai ágyak száma hatezer, a hotelek a járvány előtt nagyon jó kihasználtsággal üzemeltek. A külföldi vendégek közül akadtak olyanok is, akik úgy döntöttek, hogy a koronavírus-járvány idején sem mennek haza, mert Hévízen a lehető legnagyobb biztonságban érzik magukat, és inkább itt várják ki a kijárási korlátozások végét. Mivel azonban a szállodák bezártak, magánszállást kellett számukra keresni, ahol megvárhatták a korlátozások végét. Így ma is lehet külföldiekkel találkozni Hévízen, olyanokkal is, akik itt maradtak, és azokkal is természetesen, akiknek saját ingatlanuk van itt. Az életvitelszerűen Hévízen tartózkodó külföldi állampolgárok száma körülbelül ötszáz fő. Vannak közöttük norvégok, olaszok, oroszok, németek, de még izlandiak is.
– Mindig is büszkék voltunk arra, hogy Hévíz nemzetközi fürdőváros. Vendégeink hatvan százaléka külföldi, és kevesen tudják, hogy a teljes Balaton összes településén eltöltött vendégéjszakák huszonöt-harminc százalékát is Hévíz adja. Míg Hévízen a vendégéjszakák hatvan százaléka esik a külföldiekre, a Balatonnál fordított az arány: a belföldiekre jut a balatoni vendégéjszakák hetven százaléka.
Papp Gábor polgármester 2010 óta vezeti a várost.
– 2010 előtt is előkelő volt Hévíz helyezése: évi 900 és 950 ezer között mozgott a vendégéjszakák száma. Ez 2010 óta folyamatosan nőtt, és tavaly elérte az 1,233 milliót. Kisebb hullámvölgyre eddig egyedül 2014-ben, az ukrán–orosz konfliktus idején került sor – tudjuk meg.
Ráadásul egy külföldi vendég átlagosan hat éjszakát tölt Hévízen, míg például Budapesten fejenként 2,6 az átlag. Ide valóban pihenni, feltöltődni jönnek az emberek. Hévíz márciusban az utolsók között zárt be, de a tó különleges adottságainak köszönhetően az elsők között tudott kinyitni.
A Hévízi-tó ugyanis egy olyan 4,4 hektáros természetes, tiszta gyógyvíz, amelynek másodpercenként 410 liter a vízhozama. Így a vize folyamatosan cserélődik, és állandóan tisztul. Hőmérséklete 30 fok körüli, így a borongósabb, esősebb napokon is kellemes élményt nyújt. Még az esős idő ellenére is szemlátomást beindult az élet.
A Szent András Reumakórházban is újra fogadnak járó- és fekvőbetegeket, és működnek a diagnosztikai részlegek is.
H. Horváth Orsolya polgármesteri főtanácsadó már május eleje óta érzékelte, hogy felfutóban az érdeklődés. Mikortól nyitnak, mennyire biztonságos, lehet-e jönni? – tudakolják a vendégek, akik alapvetően két fő csoportra oszthatók. A vendégkör egyik komoly szelete a kúraszerű kezelésben részesülőké. Idetartoznak a kórházban kezelt, tb-támogatott betegek, illetve azok a külföldiek, akik jellemzően panaszaik enyhítése céljából keresik fel a települést. A kúraszezon jellemzően a tavasz és az ősz. A nyár inkább a családoké, a nyaralni, kikapcsolódni vágyóké. Idén nyáron elsősorban hazai vendégeket várnak.
– Még a járvány idején készítettünk egy internetes felmérést, amelyre 5500 válasz futott be. A válaszadók mindössze tíz százaléka mondta azt, hogy érdekli a külföldi nyaralás, 89 százalékuk csak oda tervez utazást, ahol biztonságban érzi magát, ezért egyelőre csupán belföldi vakáció jöhet szóba. Ezért idén nyáron elsősorban a hazai vendégekre számítunk, erre épül a legújabb kampányunk is: száz százalékban garantált a biztonság, a termálvíz, a szabadság és a rugalmasság.
– A hotelek partnerek abban, hogy átfoglaljanak egy későbbi időpontra – veszi át a szót Pálffy Tamás, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Veszélyes stratégiának gondolja a leárazást, a negatív árspirált. 2008-ban nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor szinte mindenki árat csökkentett. Abban a két évben sokan csődbe mentek, mert a kevésbé igényes vevők később sem fogadták el az áremelést, a prémium vendégek viszont elmaradtak. Pálffy Tamás szerint ahhoz, hogy minőségi szolgáltatást lehessen nyújtani, szükség van bevételre, folyamatos fejlesztésre, korszerűsítésre.
Hévíz ezért inkább arra törekszik, hogy minden vendég megtalálja az igényeinek és a pénztárcájának leginkább megfelelő szállást, a négy- vagy ötcsillagos wellness-szállodától a családok által kedvelt, saját konyhával felszerelt vendégházakon és apartmanokon át a tb-finanszírozott szanatóriumi, illetve kórházi elhelyezésig.
Pálffy Tamás abban bízik, hogy az idei augusztus újra erős hónap lehet, annál is inkább, mert augusztus 15-étől újra indít és fogad charterjáratokat a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér.
– A sármelléki repteret 2012 óta üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. száz százalékban a hévízi önkormányzat tulajdonában van – tájékoztat Papp Gábor polgármester.
Egy szó mint száz, Hévíznek minden adottsága megvan ahhoz, hogy rövid időn belül visszatérjen a pezsgés, és a város újra megteljen vendégekkel, amit már mindenki nagyon vár.