„Pécs sokszínű város. Megszámlálhatatlanul sok arca van, éppen ezért izgalmas. Pécsett jelen van a múlt, a város két évezredes öröksége, hangulata, történelmi és kulturális tradíciói lépten-nyomon megmutatják magukat, együtt élnek a jelennel, a várossal. Úgy hiszem, e sokszínűség miatt érdemelte ki Pécs az Európa Kulturális Fővárosa címet” – emeli ki beköszöntőjében Páva Zsolt polgármester. A város színeit a januárban induló programok is tükrözik.

Eldördül a startpisztoly

Az ezredforduló kezdetétől érzékelhető volt a törekvés, hogy Pécs újra Európa egyik meghatározó kulturális nagyvárosa legyen: 2000-ben az ókeresztény temetői építményegyüttes – Közép-Európában leggazdagabb római kori leletanyaga miatt – felkerült a világörökségi listára, 2005-ben pedig az Európa Kulturális Fővárosa címért versenyző települések tervei közül Pécs „A határtalan város” című pályázatát találta legjobbnak a magyar kormány által felkért zsűri. Ennek alapján az Európai Unió Bizottsága egy évvel később a baranyai megyeszékhelynek ítélte a rangos elismerést.

Bár a szervezés már 2006-ban megkezdődött, és elvileg az EU, a magyar állam és a város által összeadott 44 milliárd forint is adott volt, a politikai kinevezések, a kulturális kormányzat és a pécsi önkormányzat közt kialakult viták következtében a pályázatként még sikeresnek tűnő projekt a megvalósítás évei során csúnyán elcsúszott.

Ennek egyik legfőbb oka az állam színre lépése volt, amely az önkormányzattal karöltve megszüntette a nyertes projektet kidolgozó szakemberek és civilek függetlenségét, akik csalódottságukban sorra lemondtak, Takáts József kulturális főtanácsadó 2006 júniusában, Tarrósy István, a projektet koordináló kht. vezetője pedig 2007 februárjában. A meghatározó pályázatírók közül mára csak Szalay Tamás maradt meg az EKF bürokráciájában, amelyben egyre csak nőtt a pozíciók száma, és egyre zavarosabbá váltak a jogkörök. A határidők csúszni kezdtek, majd az Állami Számvevőszék 2008-as jelentése szerint átláthatatlanná váltak az előkészítésre felhasznált források is. Egyre kevesebben hittek abban, hogy a projekt az eredeti elképzelésekhez méltó módon fog megvalósulni, például Czakó Zsolt arculattervező is erre hivatkozva mondott lett 2008 márciusában.

A korábbiak helyére választott vezetőktől pedig az önkormányzat és az állam azt várta, hogy megszüntessék a „negatív hírspirált”, ám a politikai körökből érkező vezetők erre képtelenek voltak. Jellemző, hogy Mészáros András úgy tartotta, nem sikertelen tevékenysége, hanem a helyi MSZP-n belüli pártpolitikai harcok miatt menesztették 2008 végén.

Nemegyszer úgy tűnt tehát, hogy a felkészülés totális káoszba fullad. A folyamatos botrányok markánsan rányomták bélyegüket a felkészülésre, amit csak tetézett a szocialista körökben otthonosan mozgó, komoly lobbierővel bíró polgármester, Toller László 2006-os tragikus balesete, és utóda, Tasnádi Péter 2009-ben bekövetkezett halála.

Igazi lendületet csupán Páva Zsolt tavaly májusi polgármesterré választása után vett a felkészülés, aki egyik legfőbb intézkedéseként 100 millió forintos pályázati alapot hozott létre kifejezetten a helyi civilek számára, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy visszacsábítsa őket a szervezésbe.

Hasonló anomáliák kísérték a programév reklámkampányát is. Bár ez elviekben már évekkel korábban (a felkészülés során tematikus éveket rendeztek: elsőként a kulturális örökség, majd a tanulás és tanítás, 2008-ban a környezet és egészségkultúra, 2009-ben – szorosan kapcsolódva a Pécsi Egyházmegye fennállásának ezredik évfordulójához – a vallási kultúra került a programok középpontjába) megkezdődött, a közönség vajmi keveset látott belőle. A hivatalos magyarázat szerint ennek oka az volt, hogy a hatékony marketingkampányhoz elengedhetetlen pénzügyi források az időigényes közbeszerzési eljárások – közben eltelt öt év – miatt csak 2009-ben álltak rendelkezésre, ami nem menti a felvezető évek igen gyenge előzetes hírverését. Még a magyar közönség is alig értesült a már javában folyó programokról, nem beszélve a külföldi kampányról, amelyhez Isztambul például már 2007-ben gőzerővel nekilátott.

Bár készült egy, csak kevesek által láthatott Pécs-imázsfilm, amit néhány héttel ezelőtt egy új követett, a most már kicsit megkésettnek tűnő országos kampány valójában csak december elején indult útjára. Az Irány Pécs! címet viselő, közterületeken, egyetemeken, színházakban zajló promóció lényege, hogy a regisztrálók minden hónapban egy programokat beharangozó hírlevelet, illetve egy Irány Pécs! útlevelet kapnak, amellyel kedvezményeket vehetnek igénybe a kapcsolódó szolgáltatások – étterem, szállás – árából.

Január 10-én felgördül a függöny, s a megnyitóval kezdetét veszi a programsorozat, amelynek célja az európai egység, a nemzeti értékek és a régió sokszínűségének bemutatása. Már az ünnepséget megelőző napok is ennek jegyében telnek: karneváli menet és utcaszínházi előadások idézik fel Pécs kultúrtörténeti korszakait a római kori alapítástól napjainkig. Vasárnap hat órakor a város főterén, a Széchenyi téren rendezett koncerten pedig végül eldördül a startpisztoly, és a helyi együttesek – Pécsi Balett, Bóbita Bábszínház, Pécsi Vasutas Fúvószenekar – mellett olyan ismert művészek is fellépnek, mint Lovasi András és Demjén Ferenc. A központi helyszíneken és a város közterein pedig hatalmas kivetítőkkel és fényfestéssel veszi kezdetét az egyéves kulturális kavalkád, s a megnyitó teljes programját élőben közvetíti a Magyar Televízió.

Kelet és Nyugat között

– A kulturális alapú városfejlesztés lényege, hogy a rangos cím által elért eredmények jóval a fesztiváléven túl is éreztessék hatásukat. A programban ezért egyszerre vannak jelen a város és a régió turisztikai vonzerejét növelő kulturális, művészeti programok, valamint a kulturális léptékváltáshoz kapcsolódó kulcsberuházások is – sorolja Szalay Tamás, a Pécs 2010 kulturális programigazgatója az egyre növekvő lehetőségeket. Így például a Sopianae-terv keretében sor kerül a pécsi úthálózat jelentős részének felújítására és az M6-os autópálya építésére, amelynek átadása várhatóan 2010 márciusában lesz. A pécsiek tehát joggal bízhatnak abban, hogy a város régióban betöltött szerepe még inkább megerősödik, s ezzel nemcsak a Dél-Dunántúl, hanem a Déli Kulturális Övezet központjává is válik.

Ezt kívánják erősíteni a „Pécs, Balkán kapuja” összefoglaló címet viselő nemzetiségi és kisebbségi programok is, hiszen a város nemcsak a hazai horvát, szerb és roma kisebbségek, hanem a német nemzetiség egyik székhelye is. A két másik idei kulturális fővárostól, Essentől és Isztambultól egyenlő távolságra elhelyezkedő Pécs éppen e sokszínűség miatt tölthet be közvetítő szerepet az eltérő hagyományokkal rendelkező nyugati és keleti országok között. Ez a programokban is markánsan tükröződik majd: a Zenekaraván című világzenei sorozat például megidézi mindhárom ország zenei hagyományait, míg a Temporary City nevű együttműködés keretében a kulturális fővárosok műszaki egyetemeinek építész, környezet- és településtervező hallgatói dolgoznak együtt.

Az itt születő pályaműveket nemzetközi zsűri értékeli, a kiválasztott alkotás pedig 2010-ben az EKF programjaihoz kapcsolódóan időszakos létesítményként meg is valósul.

A két várossal külön-külön is szerveznek programokat: az Utazás a török félhold körül című programsorozat – utalva a város számos török kori műemlékére és a közös múltra – Pécs és Isztambul kulturális metszéspontjait idézi fel a fotó-, zene-, és filmművészet, valamint az irodalom segítségével. A filmművészet szerelmeseit német és török filmhét is várja.

A további balkáni kötődések jegyében február és május között a kortárs horvát és bosnyák képzőművészeké a terep, kiállításaik nemcsak Pécsett és egyéb baranyai helyszíneken (Siklóson, Mohácson) tekinthetők meg, hanem az év második felében Zágrábban, Eszéken, Pulában és Tuzlában is. De lesz Szerb Anyanyelvi Találkozó, Nemzetközi Romafesztivál és Ifjúsági Találkozó, a romák életét bemutató Kulturális Majális, valamint Cigány Költők és Írók Országos Találkozója is. Ez utóbbiakban jelentős szerepet kapnak a helyi roma oktatási és kulturális intézmények, a Gandhi Gimnázium, az egyetem Romológia Tanszéke és a Rácz Aladár Közösségi Ház, amelyek Magyarországon egyedülálló módon az óvodától az egyetemig biztosítják a cigány nyelvű oktatást.

Szintén a város közvetítő szerepéhez köthető az a márciusi konferencia Európa – Kelet és Nyugat egységében címmel, amelynek középpontjában az európai sokszínűség, a kontinens egyes országainak eltérő gazdasági-társadalmi fejlődéséből adódó kulturális különbségek és a bevándorlással kapcsolatos kérdések állnak majd.

A meghívott vendégek közt olyan nevek szerepelnek, mint Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, Ljudmila Ulickaja orosz írónő, Umberto Eco olasz filozófus-író, valamint a balkáni életérzést filmjeivel igen plasztikusan képviselő Emir Kusturica is.

A képzőművészeti események közül kiemelkedik a Zsolnay Gyárhoz kapcsolódó programsorozat, amelynek kettős célja van: bemutatni az egyes hazai művészek (többek közt Czakó Zsolt, Schrammel Imre, Keserü Ilona) által újrafogalmazott Zsolnay-tárgy együtteseket, illetve a 2009-es év nemzetközi kerámia- és porcelánkutatási programjának eredményeit. A kiállításnak a Zsolnay Kulturális Negyed ad majd otthont, amelynek első épületeit a tervek szerint tavasszal adják át.

A tárlatok közül a Magyarok a Bauhausban című, több helyszínen futó kiállítás ígérkezik a legjelentősebbnek, ahol a festményeken kívül grafikák, szobrok, építészeti makettek, jelmez- és díszlettervek, fényképek és filmrészletek mutatják be a korszakot, és a helyi mesterek (Breuer Marcell, Stefán Henrik, Fodor Etel) mellett a Bauhaushoz köthető további magyar (Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) és külföldi (Paul Klee, Walter Gropius, Vaszilij Kandinszkij) művészek munkái is megtekinthetők lesznek.

Hasonlóan nagy érdeklődésre tarthat számot az 1905 és 1915 közt működő Nyolcak csoport alkotásait bemutató kiállítás is. Ez különösen örvendetes annak fényében, hogy két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a Nagy Kiállítótér megépítésének csúszása a két különleges és magyar vonatkozásaiban igen erőteljes tárlat halálát is jelenti.

Ezenkívül a városba látogatókat számos, főként szabadtéri zenei rendezvény várja. Lesz Bordalfesztivál, Magyar Fúvószenei Nagydíj, Táncmaraton az ír show-táncos Michael Flatley-vel, Nemzetközi Tánctalálkozó, valamint kifejezetten a város köztereire és a civil lakosság bevonására koncentráló Cirkusz- és Utcaszínház Fesztivál is.

Fejlődő város

A városvezetés a jövőre is koncentrálva hat fő programban határozta meg a fejlesztések menetét. Ezek az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósulnak meg, Pécs a teljes összegnek csak a töredékét teszi hozzá önrészként. Más kérdés a programok finanszírozása: az Európai Bizottság 1,5 millió eurós támogatással járó Melina Mercouri-díjjal tüntette ki Pécset a sikeres előkészítésért.

– A 2010-es programok megrendezésére összesen 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 1 milliárdot a kulturális tárca áll, a fennmaradó összeget pedig a Mercouri-díj, illetve a város adja – mondja Szalay Tamás, megemlítve, hogy az isztambuli büdzsé ennek több mint tízszerese, hiszen a 2010-es eseménysorozat a törökországi uniós csatlakozás előkészítésének egyik sarkköve.

Az egyik leglátványosabb fejlesztési programnak a Zsolnay Gyár leromlott állapotú és zömében hasznosítatlan műemlék épületeinek felújítása ígérkezik: a különféle kulturális, közművelődési és oktatási funkciók idetelepítésével pezsgő kulturális negyeddé kívánják alakítani a területet. A 9 milliárd forintos, uniós finanszírozású projekt átadása ez év tavaszától szakaszosan és az ígértnél kisebb méretekben zajlik: szeptembertől itt lesz megtekinthető a világhírű Gyugyi-gyűjtemény, az év végétől pedig a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara is a negyedben működik majd.

A másik minden bizonnyal nagy turisztikai vonzerőt jelentő beruházás az egymilliárd forint uniós támogatásból kialakított Nagy Kiállítótér – Múzeum utca nevet viselő művészeti negyed, ahol hazánk legnagyobb egységes múzeumi infrastruktúráját és legsokoldalúbb kiállítóterét hozzák létre, remélhetőleg az év közepére. Így egységbe kerülnek az amúgy is egymás szomszédságában lévő tárlatok: az Amerigo Tot-kiállítás, a Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Reneszánsz Kőtár és a Modern Magyar Képtár Martyn Gyűjteménye, a Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet „utcája”, s a Csontváry Múzeum.

A tervek szerint hamarosan felépül majd a három könyvtárat 13 ezer négyzetméteren egyesítő Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, illetve a szeptemberre ígért Pécsi Konferencia- és Koncertközpont is. Emellett folyamatosan zajlik a közterek és parkok újjáélesztése, a város lakói által használható közösségi terek, szabadidőközpontok létesítése.

– A végleges programsor összeállításakor a városi kulturális-művelődési intézményhálózat bevonásával minden programhelyszínt figyelembe vettünk. Emellett számtalan rendezvény szabadtéri, így ezeket nem érinti a projektek végső átadásának időpontja – mondja Szalay Tamás, ígérve, hogy a programok akkor sem állnak le, ha a beruházások csúsznak.

A szervezők reményei szerint persze erre nem kerülhet sor, és a turizmus is jócskán fellendül majd. Erre nemcsak a városnak, de az egész országnak szüksége van: egy jól sikerült kulturális eseménysorozat ugyanis a legjobb országimázs. Egy-egy ilyen rendezvény turisztikai robbanást is produkálhat: a tavalyi év egyik kulturális fővárosában, Linzben harminc százalékkal nőtt a szomszédos országokból beutazó forgalom, szálláshelyeik közel kilencvenszázalékos kihasználtságot értek el, 680 ezer vendégéjszakát számolva.

– A legtöbb vendég – hasonlóan az ilyen típusú rendezvénysorozatokhoz – várhatóan belföldi lesz, a külföldiek döntő többségét Németországból, illetve a szomszédos államokból várjuk. Hosszú távú célunk továbbá a fiatal generáció és a kisgyermekes családok mellett annak a szűkebb, de fizetőképes rétegnek a Pécsre csábítása, akik a magas színvonalú programokra eljönnek – mondja a programigazgató, hozzátéve, hogy a határtalanság koncepciójának középpontba állítása az eltérő műfajú események kavalkádja mellett a különböző társadalmi rétegek eredményes megszólítását is jelenti.

Farkas Anita, Szentei Anna