Hidvéghi Balázs azt mondta, sokszor éri az a vád Magyarországot, hogy szembemegy Európával és Európa ellenes, pedig Magyarországon szabadabb, nyitottabb és szélesebb az európai ügyeket érintő nyilvánosság, mint sok nyugat-európai országban.

Hirdetés

A politikai viták jó része cenzúrázott Brüsszelben, elvárt vélemények és elvárt irány van, ha pedig valaki ebből a keretből kilép, akkor azt megbélyegzik, demokrácia- és Európa-ellenesnek nyilvánítják, valamint próbálják kizárni a vitából – hangoztatta az államtitkár.

Példaként említette a Patrióták Európáért frakciót az Európai Parlamentben, amely – mint mondta – a harmadik legnagyobb tömörülés, sokmillió ember szavazatát jeleníti meg, mégis kizárják őket a nekik jogosan járó pozíciókból pusztán azért, mert Európáról mást gondolnak, mint a brüsszeli fővonal.

„Ez demokráciaproblémákat vet fel és legitimációs válságot jelez”

– hívta fel a figyelmet.

Korábban írtuk

Hidvéghi Balázs szerint az Európai Bizottság működése is problémás: a bizottság egy nem választott, bürokratikus intézmény, amelynek az unió működését kell biztosítania, mégis jogköröket próbál elvenni a tagállamoktól, és egyre inkább politikai bizottságként lép fel, sértve a tagállami jogosultságokat.

A Századvég által készített, az Európai Unió összes tagországára kiterjedő Európa-kutatás eredményeiről elmondta, a magyarok 56 százaléka szerint a tagállamoknak több hatalmat kellene adni Brüsszellel szemben, és az összeurópai eredmény is ezt a véleményt erősíti.

A magyarok 65 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, sokan nem bíznak teljes mértékben az EU-ban, ugyanakkor a tagságot masszívan támogatják, csak sok részkérdésben mást szeretnének – mondta, megjegyezve, hogy ez a magyar kormány kritikájának is az alapja.

„Magyarország olyan Európát akar, amely közelebb jön az emberekhez és tiszteletben tartja a tagállami hatásköröket”

– emelte ki.

Az orosz-ukrán háborút a felmérés szerint az emberek döntő többsége aggasztónak tartja, az európaiak 69 százaléka nem küldene katonákat Ukrajnába, csak a Baltikum országai és Lengyelország szeretne aktívabb szerepvállalást a konfliktushelyzetben – ismertette az államtitkár.

A megkérdezettek 64 százaléka szerint a brüsszeli döntések a hibásak a jelenlegi gazdasági nehézségekért, a magas inflációért és az energetikai bizonytalanságért, és sokan tartanak attól, hogy nem tudják fizetni a számlájukat vagy nem tudják fűteni a lakásukat, ugyanakkor a magyarok 93 százaléka úgy nyilatkozott, hogy biztonságban érzi magát – mondta el Hidvéghi Balázs.

Hozzátette, a migrációt az európaiak 55 százaléka, a legutóbbi migrációs paktumot pedig több mint 60 százaléka elutasítja, és csupán 29 százalék tartja „kívánatosnak” a bevándorlást.

A Magyarország és az Európai Unió helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke elmondta, az Európa-projekt is megerősítette, hogy nemcsak a magyaroknak, de az európai embereknek is fontos érték a család, valamint az európaiak kétharmada egyetért azzal is, hogy a népesedési problémákat a családok támogatásával és nem a migrációval kell megoldani.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt hangsúlyozta, hogy az európaiak fele nem föderális Európát akar, hanem olyan uniót, amelyben a tagállamok ellenőrzik az unió vezetését.

Véleménye szerint ha a jelenlegi Európai Bizottság nem kezeli az elvárások szerint a kríziseket és nem ad új lendületet a gazdaságnak, akkor el kell indítani egy diskurzust arról, hogy megváltoztassák a jelenlegi európai választási rendszert, és az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba, kik irányítsák Európát.

Marsai Viktor, a Matthias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy Európa „humanitárius fundamentalizmusba kormányozta magát”, és a világon sehol nincsenek ilyen tágra nyitott kapuk a menedékkérők előtt, mint Európában.

Hortay Olivér, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány kutatóintézeti igazgatója arról beszélt, hogy az energia- és a klímapolitika egyre fontosabb közéleti kérdéssé válik, ugyanakkor változik az európaiak hozzáállása az energiahordozókhoz: egyre kevésbé fontos nekik, honnan jön az energia, sokkal inkább az a lényeges, hogy megfizethető és biztonságos ellátásban részesüljenek.

Kollár Dávid, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető kutatója a mesterséges intelligencia okozta kihívásokkal kapcsolatban azt mondta, a közösségi média lerombolja a megszokott elbeszélői pozíciókat, az emberek „mindenféle hierarchia nélkül összevissza beszélnek”, ezáltal elveszik a kompetens vitatkozás lehetősége, és nehéz lesz eligazodni a vélemények között.

Fűrész Gábor, a Századvég kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy manapság elképesztő mennyiségű információ vesz körül minket, emiatt egyre nehezebb megállapítani, ezek közül melyek valósak.

A kötet empirikus kutatások alapján ad választ egyebek mellett azokra a kérdésekre, milyen a társadalom szerkezete, milyenek az életkörülmények, a médiaviszonyok, hogy áll a keresztény kultúra helyzete – mondta el.