Hírességek internetes csalások gyűrűjében

A fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikrek szétválasztása nyomán a nemzetközileg is ismertté vált Csókay András idegsebész arcát a sikeres műtét óta nemzetközi bűnszervezetek használják törvénytelenül. Olyan megtévesztő reklámokat terjesztenek főleg a Facebookon, amelyek célja, hogy potenciális áldozataikkal elhitessék: az egyébként kétes eredetű és összetételű, jó esetben csak hatástalan csodagyógyszereiket a híres orvos ajánlja megvásárlásra. Nemcsak a megtévesztett vásárlók tekinthetők áldozatnak, de azok a köztiszteletben álló személyiségek is, akiknek akár egész életművük hitelességét és elismertségét ássák alá a bűnözők.

Primitív gányolástól az MI-ig

Csókay doktor, mint mondja, tehetetlen dühöt és szomorúságot érez a jelenség miatt. Kérésünkre féltucatnyi lementett megtévesztő reklámanyagot mutat. Ezek egyikén egy digitálisan manipulált portréját láthatjuk, amelyen képszerkesztő segítségével a szeme alá egy jókora lila monoklit varázsoltak, majd néhány sorral lejjebb egy másik képen egy dulakodási jelenet szereplőjeként tűnik fel. Ez utóbbi mellesleg egy közismert sajtófotó, amely az ukrán parlamentben készült, de a csalók az egyik résztvevő arcát kicserélték Csókayéra. Beszédes, hogy az arcképcsere szakmai szemmel nézve primitív, elnagyolt munka, nem kell nagy hozzáértés a manipuláció felismeréséhez. A képek valódiságát a Híradó.hu hírportál fejlécével és logójával igyekeznek alátámasztani, mintha az anyagot ők közölték volna. Ezzel a Híradó.hu is sértettjévé vált a bűncselekménynek.

A valótlan állításokkal telerakott kamureklámcikk fő üzenete, hogy van egy csodagyógyszer, amelynek bevezetését a gyógyszerlobbi fizikai erőszakkal próbálja akadályozni. Séma szerint aztán előhozakodnak a farbával: ön szerencsés nyertes, mert itt és most, kivételesen, amíg be nem tiltják, megrendelheti ezt a csodás terméket, sőt, ha perceken belül kifizeti, akkor fél áron kapja, de nagyon siessen, ne gondolkodjon rajta, mert vészesen fogy, már csak négy perc, már csak három, már csak kettő…! Az az „okosság” ebben, hogy nem hagynak időt ráébredni, hogy a valóságban nyilván azért nem árulják a „csodaterméket” gyógyszertárban, mert bóvli!

Egy Csókayt érintő másik, szintén a Facebookon terjedő csalási kísérletben már a mesterséges intelligenciát (MI) is bevetették a bűnözők. Egy majdnem hihető, valójában az MI algoritmusa által generált videón a neves idegsebész „beszél” a saját hangszínéhez megtévesztően hasonlító hangon. Beszéd közben a szájszinkron megvan – igaz, nagyobb monitoron észrevehető a szájmozgás és a hang közötti eltérés –, de a telefonképernyőn nézve nem biztos hogy feltűnik. A művi úton létrehozott Csókay András itt azt a mesét mondja, hogy barátját, Papp Lajos szívsebészt félrekezelték az orvosok. Erre „bizonyítékként” kép a képben feltűnik a bekötözött lábú Papp Lajos kerekesszékben. Az arcát természetesen odamontírozták, egy videóvágásban jártas valakinek ez nem kihívás. Az ál-Csókay aztán előhozakodik az általa kifejlesztett „módszerrel”, valamilyen gyógykészítménnyel, amit egy linken lehet megrendelni. Az ez utóbbi reklám mögött álló Facebook-profilra rákattintva aztán cirill betűs szövegek árulkodnak a csalók földrajzi hollétéről.

Áláruház, fantomgyár

Hosszasan sorolhatnánk még az internetes csalások példáit, kezdve azzal a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejléce alatt szintén Csókay doktor arcával visszaélve publikált „tudományos” cikkel, amely hosszasan bizonygatja, hogy súlyos ízületi és gerincbántalmakra miért a Hondro Sol a legjobb. Az ízületi betegségek tüneti kezelését ígérő Hondro Sol spray egyébként létező termék, az állítólagos olasz LaCrea nevű gyártó állítja elő. A probléma forrása az, hogy a LaCrea termékeit jellemzően magánszemélyek által üzemeltetett webboltok árulják. Webboltot a világon bárki nyithat, költsége minimális. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a webáruház üzemeltetője által tetszőleges helyről (akár a Temuról, E-Bayről, Amazonról) beszerzett és továbbértékesített árunak az EU területén nincs semmilyen kontrollja, legfeljebb bejelentési kötelezettsége lehet.

Az imént bemutatott kamuvideó végén található megrendelési link a Hondro Sol hivatalosnak tűnő kereskedelmi oldalára mutat. Alaposabban megnézve azonban a stockfotókkal telerakott webshop nem felel meg még a legalapvetőbb jogszabályi feltételeknek sem. Hiába keresünk rajta bármiféle információt a forgalmazó kilétéről, nincs székhelye, adószáma, elérhetősége, nincsenek szerződési feltételek. Az egyetlen kapocs a vevő és az eladó között egy állítólagos operátor és az az ígéret, hogy ha megírjuk neki a számunkat, majd visszahív. Ha pedig a gyártóról szeretnénk közelebbit megtudni, a lacrea.eu vagy lacrea.it címeken is csak olyan webboltokat találunk, amelyeken egy mobilszámon és egy infopomoitaly@gmail.com e-mail címen kívül nincs más elérhetőség. Egy multicég vevőszolgálatának gmailes címe van?? Ez is azt a gyanút erősíti, hogy az olasz gyártó nem is létezik.

Csókay András esete nem egyedülálló, mert hasonlóan járt a már említett Papp Lajos szívsebész, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, Karikó Katalin Nobel-díjas kutató, Koncz Zsuzsa énekes, illetve velük együtt számos színész és sportoló is. Míg az orvosokkal gyógyhatásúnak mondott termékeket reklámoznak, addig a színpadi emberek nevével visszaélve fogyasztószert igyekeznek ránk tukmálni. De pénzügyi termékeket, mesés hozamokkal kecsegtető kriptovaluta-befektetéseket reklámozott már a Facebookon Matolcsy György, az MNB elnöke is, sőt Orbán Viktor miniszterelnök is adott már befektetési tanácsot, nyilvánvalóan ők is tudtukon és akaratukon kívül. E cikk írása idején feltűnt a közösségi oldalon Elon Musk is, ezúttal mint mobilházügynök…

Megkerestük Csókay Andrást, aki többször is tett rendőrségi feljelentést személyiségi jogai megsértése, általános presztízsének megtépázása miatt. Arról számolt be, hogy feljelentésére a rendőrség kiberbűnözés elleni részlege igyekezett visszafejteni a szálakat, de a nyomozás egy ponton elakadt.

– Soha életemben semmilyen gyógyszert, kenőcsöt, orvosi eszközt nem hirdettem, reklámozásában nem vettem részt. Nevetséges, hogy engem mindenféle verekedést ábrázoló képre rátesznek, mintha harcolnék a gyógyszeripari lobbistákkal, közönséges manipuláció. Azt a célt szolgálja, hogy a szakmai hitelemet felhasználva rásózzanak emberekre mindenféle gyanús ócskaságot. Sajnos néha annyira hihetően tálalják a hazugságot, hogy még értelmiségi ismerőseim is felhívnak kérdezve, hogy csakugyan érdemes megvenni? Minden alkalommal arra kérem őket, hogy tegyenek feljelentést, mint ahogy én is tettem. Állítólag vizsgálódtak az ügyben, de végül úgy tájékoztattak, hogy ukrán és észt szerverekről jönnek ezek a csaló hirdetések, és ott nem lehet őket lenyomozni.

Mindig gyanakodjunk!

A jelenség hátteréről és a történet tanulságairól az ORFK Kiberstratégiai Osztályának osztályvezető-helyettesével, Timoska Kinga rendőr főhadnaggyal is beszélgettünk. Konkrétan a Csókay-ügyről nem nyilatkozhatott, de azt elismerte, hogy egyre gyakrabban találkoznak hasonló esetekkel, amikor kétes eredetű gyógykészítményeket próbálnak csalók eladni ismert személyek képével, jelgenerált videójával visszaélve. Ez teljesen törvénytelen, szögezi le a főhadnagy. E megtévesztési forma befektetési csalásoknál is gyakori. Esetükben pénzügyi szakemberek, közjogi méltóságok arcképét, hangját, gesztusait utánozva gyártanak reklámanyagokat.

Nem mindegy persze, milyen erőforrások állnak a rendőrség rendelkezésére az ilyen ügyek felgöngyölítésére. A rendőri vezetés jól érezte, hogy reagálniuk kell az egyre szaporodó internetes csalásokra. 2023. október elsején elindult a Mátrix projekt, amelynek részeként működésbe lépett a Kiber 300 nyomozói hálózat. Tagjai különleges tudás, magas szintű számítástechnikai ismeretek birtokában lévő rendőrök. Őket támogatják szintén a hálózat tagjaiként civil informatikus specialisták, valamint az együttműködő telefontársaságoknál, bankoknál dolgozó szakemberek is. Nem titok az sem, hogy vannak a kibernyomozást támogató speciális eszközeik is. A főhadnagy emellett hangsúlyozta, hogy az ORFK szorosan együttműködik nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel, internetes szolgáltatókkal, hogy el tudják vinni a nyomozást akár az elkövető azonosításáig is.

– Amióta felállt a szervezet, hál’ Istennek nagyon sok sikeres ügyet tudunk magunk mögött. Talán a legfontosabb ezek között, hogy a Baranya vármegyei kollégák felszámoltak egy úgynevezett Goip centert, ami a maszkolt telefonhívásoknak a GSM hálózaton való átjátszására volt hivatott. A maszkolt hívás az, amikor a felhívott áldozat készülékén hívó félként egy véletlenszerűen generált telefonszám jelenik meg, így utólag nehezebb visszafejteni, hogy ténylegesen honnan kezdeményezték a hívást. Szintén komoly sikert aratott a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája, amikor az ukrán hatóságokkal együtt végrehajtott akciója során Ukrajna területén számoltak fel egy csaló hívásokra szakosodott call centert. Ezeknek az volt a módszerük, hogy különféle hazugságokkal rábírták a sértettet, hogy telepítse fel eszközére az Anydesk programot. Ez távoli elérést biztosít, amin keresztül akár az áldozat bankszámlájának belépési adataihoz is hozzá tudnak férni. Hogy miről szóltak ezek a hazugságok? Jellemzően azt hitették el a sértettel, hogy a program egy vírusirtó. Más esetben azt mondták, hogy ezen keresztül informatikai távsegítséget nyújtanak. Jellemző volt még az is, hogy az Anydesk letöltését követően megkérték a sértettet, hogy lépjen be a netbankjába vagy akár a Magyar Kincstárnál vezetett értékszámlájába. Nem nehéz kitalálni, mi történt ezután…

Mindig jó, ha van az emberben némi egészséges bizalmatlanság – foglalja össze Timoska Kinga rendőr főhadnagy. Azt ajánlja, hogy amikor sürgető hangnemet tapasztalunk, hívjanak akár banktól, akár rendőrségtől, kezdjünk el gyanakodni, mert nem biztos, hogy azzal beszélünk, akinek a hívó mondja magát. Akármivel fenyegetnek is, mindig álljunk meg és gondoljuk végig, hogy az előadott ajánlat vagy fenyegetés mennyire reális! Nyerhettünk-e milliókat vagy milliós értékű mobiltelefont csak úgy, véletlenül? A bankok kérdeznek-e olyan bankkártyaadatokat, amelyekkel ők is tisztában vannak? A válasz egyértelmű: nem!

A főhadnagy elismeri: nincs könnyű dolga a nyomozóknak bizonyos a külföldi szerverekről működő csaló webáruházak, hirdetők kilétének lenyomozásában. Ehhez nemzetközi nyomozást kell lefolytatni, amely mire célhoz ér, az elkövetők sokszor eltűntek a virtuális térben. Éppen ezért fektetnek nagy súlyt a kommunikációra, a lakosság szemléletének formálására. A rendőrség lehetőségei, amikor már megtörtént a baj, korlátozottak. Hatékonyabb módszer az internetes csalások ellen azt elérni, hogy eleve ne kerüljön senki vásárlóként áldozati helyzetbe.