A karácsony előtt megjelent friss Magyar Közlönnyel hivatalossá vált: a kormány 2025. január 1-jétől 35 évre emeli fel a 11 millió forintos babaváró hitel nőkre vonatkozó felső korhatárát. Az emelést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be egy december eleji Kormányinfón, családszervezetek kérésére hivatkozva.

Hirdetés

A babaváró a kormány egyik legkedveltebb családtámogatási eszköze, amelyet 2019. júliusi bevezetése óta több mint 260 ezer házaspár tudott igénybe venni 2538 milliárd forint összegben. Sikere nem véletlen: korábban 10, idén januártól akár 11 millió forintot tudnak igényelni a házaspárok úgy, hogy a kölcsön a futamidő első öt évében kamatmentes. Ha ez idő alatt az igénylőknek gyermeke születik, három évre felfüggeszthetik a törlesztést, illetve a kamatmentesség véglegessé válik. A második gyermek érkezésekor újabb három év törlesztési moratórium lép életbe és elengedik a fennálló tartozás 30 százalékát. A harmadik babával pedig a teljes fennálló tartozás megszűnik a hitel állami végtörlesztésével. Mivel az első igénylők esetében már lejárt vagy a közeljövőben lejárna ez a határidő, a kormány 2026-ig kitolta ezt azon házaspárok esetében, amelyek 2019 és 2021 júliusa között igényelték a babaváró támogatást. Ez a fontos változás mintegy 36 ezer gyermekre váró házaspárt érint kedvezően.

A babaváró támogatás öt éven át változatlan feltételekkel volt elérhető olyan házaspárok számára, amelyeknél a nő nem töltötte be a 41. életévét. Ebben történt változás 2024 januárjától azzal, hogy a nőkre, azaz a leendő anyákra vonatkozó korhatárt 30 évre vitték le. Igaz, ez csak 2025-től szigorodott volna ténylegesen, mivel idén még átmenetileg a 30–40 év közötti várandós nők (a magzat 12 hetes korától) is jogosultak voltak a támogatásra.

Az eddigi adatok azt mutatták, hogy a babaváró hitel igénylésekor a nők átlagosan 30,5 évesek. Éppen ezért a Bankmonitor szerint a támogatás női korhatárának 35 évre emelése az érdeklődők mintegy harmada számára jelent kedvező változást. A statisztikai hivatal adatai szerint – ahogy szerte Európában – egyre inkább kitolódik, hogy a nők mikor szülik meg első gyermeküket. Míg 1990-ben ez jellemzően 23 éves korukban megtörtént, 2010-ben 28 évesen, 2023-ban pedig csak 29 éves koruk után adtak életet első gyermeküknek.

Korábban írtuk