Hogyan jutottak a guruló dollárok Soroséktól Gyurcsányékhoz?
Mára a napnál is világosabb, hogy a baloldal 2022-es kampányát Soros György amerikai tőzsdespekuláns finanszírozta – állapítja meg az Origo. Erről maguk az érintettek beszéltek egy X-re feltöltött videóban. A legfelháborítóbb az egész dollárbaloldali botrányban, hogy az elmúlt másfél évben Karácsony Gergelytől kezdve Gyurcsány Ferencig mindenki arról beszélt, hogy Sorosnak semmi köze a baloldal kampányához – olvasható a hírportál összeállításában.
Néhány napja az X közösségi oldalra került egy videó, amelyen többek között Korányi Dávid, az amerikai pénzeket Magyarországra juttató Action for Democracy vezetője maga vallotta be, hogy valóban egy baloldali ellenzék választási kampányát támogatják a guruló dollárokkal, de ezt végig próbálták eltitkolni. Arról is beszél, hogy nem félnek kritizálni a szerintük autoriter vezetőket és tendenciákat, mint Bolsonaro elnököt Brazíliában, Orbán Viktort Magyarországon vagy Kaczynskit Lengyelországban, majd hozzáteszi: „Támogatunk civil szervezeteket…”
Pedig korábban Korányi Dávid nevezte nevetségesnek ezeket a vádakat egy, a régi indexesek blogjának, a Telexnek adott interjúban: „Nem a CIA által vezérelt gyíklények pénzéről van szó, hanem magyar diaszpórában élő állampolgárok donációja.”
Csakhogy ez az állítólagos diaszpórában élő állampolgár nem más, mint Soros György –
legalábbis ez derül ki az X-en megjelent videókból. A felvételeken az Action for Democracy vezetői vallanak arról, hogy az általuk vezetett NGO-t lényegében a magyar származású spekuláns pénzeli.
A baloldal több mint egy éven keresztül a magyar embereket és a hatóságokat is megpróbálta teljesen átverni a külföldről érkezett kampánypénzekkel kapcsolatban. Szinte minden szereplő tagadta, hogy tudna az Amerikából érkezett támogatásokról.
Az Action for Democracy (A4D) kuratóriumi elnöke,
Kati Marton nyíltan kijelentette, hogy az ngo fő támogatója Soros György,
majd hozzátette: e tény nem minősül nyilvános információnak – hívta fel a figyelmet egy, az X-re felöltött videóra a Tűzfalcsoport.
A videó újabb bizonyítékokkal és információkkal szolgált a példátlan külföldi befolyásolási kísérlettel összefüggésben. Ennek kapcsán Korányi Dávid, a szervezet igazgatója, Bajnai Gordon miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tanácsadója is megszólal, aki kifejti, hogy
az 501(c)(4) besorolás lehetővé teszi számukra, hogy titokban tartsák szervezetük támogatóinak körét.
Az ngo-k e kategóriájába a törvény értelmében – a munkavállalók helyi egyesületei mellett – azon, nem haszonszerzési céllal szerveződő, kizárólag a szociális jólét elősegítése érdekében működő polgári szövetségek vagy szervezetek (például helyi önkéntes tűzoltóság) tartoznak, amelyek nettó bevétele kizárólag jótékonysági, oktatási vagy rekreációs célokra szolgál.
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor 2022 augusztusában
Márki-Zay Péter elszólta magát arról, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit„. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.
Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracy-n keresztül nyolc,
összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány„ duzzasztotta az MMM számláját.
Mindeközben – és azóta is – a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc ekkor azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek.
Még az ügy kirobbanása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok tavaly szeptemberi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett.
2022. november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban 2023. január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.
Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál.
Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint,
amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte.
Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű portál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022 február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz.
2023 júniusában aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy
több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban.
A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”. A félmilliárd forintot Perjés készpénzben fizette be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között a mozgalom számlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció ráadásul az ötvenmillió forintot is meghaladta.
Ami szintén nagyon fontos, hogy a dátumból az is kiderül, hogy
a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak,
így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.
Az ügyben egy hónappal a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra kerülése után, Tényi István feljelentése alapján, tavaly júliusban költségvetési csalás gyanújával rendelt el büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Később az adóhatóság pénzmosás miatt is vizsgálódni kezdett. A pontot az i-re a mozgalom számlavezető bankja tette fel azzal, hogy hamis magánokirat felhasználása gyanújával az OTP is feljelentést tett. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ennek lényege szerint a banknak benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, az adománygyűjtő ládák története pedig hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek. A hatóság a feljelentés tartalmát a már megindult eljárásban vizsgálja.
A további részletekről IDE KATTINTVA az Origón olvashatnak.
