Fotó: MTI/Soós Lajos
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előadást tart az AI Summit 2024 konferencián A magyar haderő és az AI kapcsolata címmel a Magyar Zene Házában 2024. szeptember 10-én

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Zene Házában zajló eseményen a magyar haderő és az AI kapcsolata címet viselő előadásában egyebek között arról beszélt, hogy a világban dúló járványok, illetve háborúk és az illegális migráció következtében kialakult egy romló környezet, ugyanakkor ezzel párhuzamosan egy technológiai forradalom is zajlik, amely veszélyeket, de lehetőségeket is hordoz magában.

A tárcavezető vélekedése szerint attól, hogy valami új, még nem feltétlenül nevezhető jónak, ám ezzel együtt azt is kiemelte, hogy az AI által is biztosított fejlesztéseket a védelmi iparban használni kell és ennek kapcsán a magyar vállalkozásokkal való összefogást szorgalmazott, mert – mint fogalmazott – ez számukra is számos lehetőséget biztosít.

A miniszter azt mondta, hogy az AI a fegyveres erők számára magától értetődő módon elsősorban a felderítés területén nyújt komoly segítséget, de jelentősége az adatfeldolgozás, illetve a földrajzi terepviszonyok felmérése tekintetében is tetten érhető.

Ezek az eszközök nagyrészt a döntéshozók munkáját, illetve a hadműveletek támogatását segítik és sok esetben döntően változtatják meg a hadi eseményeket – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az AI adott esetben egy bonyolult harci helyzetbe belépve a leghatékonyabb utat javasolja, illetve a logisztika területén is megjelennek ezek a digitális eszközök.

Hirdetés

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint azonban a legsúlyosabb morális kérdések is felvetődnek például akkor, amikor egy háborúban az ellenfél, az ellenség likvidálásához, elpusztításához, megsemmisítéséhez már nincs is szükség magára a katonára, vagyis az emberre, hiszen már a rendszer önmaga képes lehet erre.

A tárcavezető ezen aggályok miatt szabályozás kidolgozását és bevezetését szorgalmazta.

A miniszter szerint ugyanakkor ez egy létező valóság és kétségtelen, hogy az ember nélkül üzemeltetett rendszerek a veszteség tekintetében számos előnnyel járnak, kevesebb emberre lehet szükség az élet védelme érdekében és a hibák lehetősége is csökken.

Ezzel kapcsolatban egyúttal felidézte a Gázai-övezetben tavaly októberben történteket, amikor bár az izraeli hadsereg számára valamennyi a védelemhez szükséges digitális eszköz rendelkezésre állt, de az emberek nem elegendő számú jelenléte miatt a rendszer áttörhető volt.

A fejlesztésekben a katonai követelményeknek minden esetben meg kell jelenniük és az AI hatására a magyar védelmi ipar is más szerepben jelenik meg – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki azt is hangsúlyozta, hogy az ezen területen tevékenykedők együttműködését, összefogását tartja kívánatosnak.

Korábban írtuk