Honvédelmi miniszter: ez vezet a modern haderőhöz
A honvédség, valamint a magyar védelmi ipar és a digitalizációs szektor összefogása XXI. századi modern haderőhöz vezet – mondta a honvédelmi miniszter az Infotér Konferencia Space & Defense elnevezésű nulladik napján tartott előadásában kedden Balatonfüreden.Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: a digitalizációs technológia fejlődésével a világ is megváltozott. Az elmúlt évtizedekben a katonai ipar vezette az innovációt, és annak vívmányai terjedtek el a civil világban, mint a GPS vagy az internet.
Ma azonban már nemcsak a katonai kutatóintézetekben történnek a fejlesztések, hanem startupok is betörnek a katonai világba a digitalizáció lehetőségeinek köszönhetően – hangsúlyozta a politikus.
A honvédelmi miniszter előadásában áttekintette a Magyar Honvédség helyzetét a rendszerváltástól napjainkig. Azt mondta: a NATO-csatlakozást követő évtized végére egy leszerelt, eszközeitől megfosztott, professzionálisnak mondott, de létszámában igen csekély, tartalékosok nélküli haderő állt rendelkezésre.
Kiemelte: a kormányváltás után előről kellett kezdeni egy valódi, erős és ütőképes haderő felépítését. A haderőfejlesztési program alapvetően NATO-kompatibilis eszközöket jelent a katona egyéni felszerelésétől a harci eszközökig az európai védelmi iparra építkezve – tette hozzá a honvédelmi miniszter.
Kitért arra is, hogy Magyarország már a NATO azon országai között van, amelyek elérik a GDP két százalékát a védelmi kiadásokban, és „messze nem tart itt” minden NATO-tagország.
Azonban a térségünk biztonsági helyzete – a szomszédban dúló háború és az illegális migrációs nyomás – miatt úgy tűnik, már ennél a két százaléknál is többet kell fordítani a védelmi területre – jelentette ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a haderőfejlesztés lépései közt említette az eszközbeszerzést, a védelmi ipar összeszerelési és gyártási kapacitásának megteremtését, valamint a digitális eszközök összefogását egységes rendszerbe.
Szorgalmazta a dróntechnológia fejlesztését, mint új innovációs területet, valamint a kommunikáció fontosságát, amelyet az integrációs munka alapjának nevezett. Beszélt az űrtechnológia jelentőségéről is, amely például a földmegfigyelés lehetőségét nyitja meg.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a konferencián jelentette be, hogy hamarosan létrejön a Védelmi Innovációs Kutatóintézet a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként, amely az innovációs ökoszisztémába katonai oldalról lép be. A kutatóintézetet Porkoláb Imre vezeti miniszteri biztosként, aki kedden vette át tábornoki kinevezését.
A konferencián a honvédelmi miniszter előadását megelőzően Ferencz Orsolya a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa jelezte: a kormány elkötelezett az űrszektor fejlesztésében.
Kiemelte: Magyarország űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, és ennek része a magyar kutatóűrhajós misszió, az önálló műholdprogram, valamint a földi vevőállomások és a tesztelőkörnyezet fejlesztése.
Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke előadásában arról beszélt: a globális űripart a gazdasági válság és a háború sem vetette vissza, sőt dinamikus fejlődés jellemzi. A növekvő tőkebefektetés pedig a feltörekvő aliparágakban is megjelenik – tette hozzá.
Az Infotér Konferenciát tizenharmadik alkalommal rendezi az Informatika a Társadalomért Egyesület keddtől csütörtökig Balatonfüreden.