Hornung Ágnes: Jelentősen javult a gyermeket nevelő háztartások anyagi helyzete
Az állami támogatásoknak köszönhetően jelentősen javult a gyermeket nevelő háztartások anyagi helyzete 2010 óta – mondta Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Közölte, hogy az elmúlt csaknem 10 évben a gyermeket nevelő családok átlagos jövedelme nagyobb mértékben nőtt, mint a gyermekteleneké, és minél több gyermeket nevelnek, annál jobban jártak. Az állami támogatásokkal magyarázható többek között, hogy a családok ingatlanvagyona is jobban gyarapodott, így az egy gyermeket nevelőké 10 százalékkal, a 2 gyermeket nevelőké csaknem harmadával nagyobb, mint azoké, akik nem nevelnek gyermeket – mondta az államtitkár.
Hozzátette, hogy a csok plusz februári adatai további emelkedést vetítenek előre, a csaknem 2 ezer kérelmező család kétharmadának ugyanis még nincs gyermeke, az édesanyák fele 30 év alatti. Az átlagos hiteligénylési összeg 26 millió forint, a kérelmezők ötöde piaci hitelt, ugyancsak ötöde babaváró hitelt is igényelt. Az adatok alapján Hornung Ágnes arra számít, hogy az állami támogatások újabb lenületet adhatnak a gyermekvállalási hajlandóságnak.
Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkára a bankok és az ingatlanfejlesztők visszajelzéseire hivatkozva megerősítette, hogy a lakossági hitelezés a fellendülés jeleit mutatja. Hozzátette, hogy november óta látszik a változás, aminek a csok plusz bevezetése újabb lökést adhat, ugyanis jelentős mértékben élénkítheti a lakáshitelek igénylését.
Az állami támogatások a vállalati hitelezés fenntartásában is jelentős szerepet játszottak, a januári hitelszerződések összege már magasabb volt, mint az előző két év elején. A vállalati hitelállományból a kis- és közepes vállalkozások 57 százalékkal részesednek, ők elsősorban a forintkölcsönöket keresik – mondta az államtitkár. Jelezte, hogy a bankok ezen a piacon is a kereslet emelkedésére számítanak, az évet óvatos bizakodással kezdték. A vállalati hitelezés élénkítését a kormány továbbra is fontosnak tartja, ennek megfelelően például a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram keretösszege az idén 200 milliárd forinttal gyarapodik, a Széchenyi kártya programban 1000 milliárd forint új kezességvállalás várható – tette hozzá.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a hitelintézetek és a kormány együttműködése sokat segített abban, hogy Magyarország sikeresen, számos más államnál eredményesebben küzdötte le az elmúlt évek nehézségeit. Fontos jelzésnek nevezte az üzleti és fogyasztói bizalom erősödését, valamint azt, hogy lakáshitelt már 7 százalék kamat alatt is lehet találni, a befogadott kérelmek száma pedig februárban majdnem háromszorosan haladta meg az egy évvel korábbit. A piaci alapú vállalati hitelezés még visszafogott, de már közelítik a 8 százalékot a kamatok. A bankszektor rendelkezik a növekedéshez szükséges forrásokkal, itt az idő tehát, hogy a cégvezetők elővegyék a válságos években félretett üzleti terveket, és szétnézzenek a hitelpiacon – mondta a bankszövetség elnöke.
