Horvátország és Magyarország segíthet az uniónak erősebbé válni

Novák Katalin hét pontban foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat. Téma volt az orosz-ukrán háború, az illegális migráció feltartóztatása, az EU nyitása a Nyugat-Balkán felé, az infrastrukturális összeköttetés erősítése, az energetikai együttműködés bővítése, megoldások keresése a demográfiai válságra és a kisebbségek ügye. A köztársasági elnök kiemelte, hogy Magyarország üdvözli Horvátország schengeni tagságát és az euró bevezetését, valamint szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról és turizmusról is.

A magyar köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy ez Zoran Milanovic első hivatalos látogatása Magyarországon, s a horvát államfő bátor kiállása sokban segíthet az európai vezetők tisztánlátásában. Novák Katalin hozzátette, hogy tavaly ünnepelte a két ország a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 30. évfordulóját.

A magyar államfő elmondta, hogy az adatok szerint tavaly a 600 ezret is meghaladta a Magyarországról Horvátországba utazó turisták száma. Szólt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokról is, amelyek kiemelkedőek és dinamikusan növekednek, hiszen Horvátország Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere, míg Magyarország Horvátország számára a negyedik.

A hét pontról, amelyekben egyeztettek és egyetértenek, elmondta: elítélik az orosz agressziót, támogatják Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, a békére kell törekedni. Az infrastrukturális összeköttetés erősítésével kapcsolatban kiemelte, hogy további alsóbbrendű utak kiépítését is fontosnak tartanak.

Novák Katalin a demográfiai válsággal való szembenézésről szólva kijelentette, hogy a családok támogatásával van lehetőség megfordítani a gyermekek számának csökkenését. A kisebbségek ügyéhez kapcsolódva megköszönte a horvát hozzáállást, mivel a Horvátországban élő magyarok támogatásra és megértésre számíthatnak. Az energetikai együttműködéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy Magyarország kiemelten számít Horvátországra energiaellátásunk diverzifikálásában.

Az államfő újságírói kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján 150 ezer magyar ember él, akiknek a jogait megnyirbálják, ez a fennálló háború nélkül is elfogadhatatlan. Az ukrán kisebbségi törvény jelenlegi változata Magyarország számára nem elfogadható, mert a kárpátaljai magyar kisebbség tagjainak nehézséget okoz – hangsúlyozta. Hozzátette: mivel a párbeszéd híve, ukrajnai és kárpátaljai látogatásakor is felhozta ezt a témát, valamint levélben jelezte az ukrán elnöknek, hogy Magyarországnak milyen szempontjai vannak a kisebbségi törvény megalkotásával kapcsolatban – szögezte le Novák Katalin.

A szankciók nem működnek, óriási bajt okoznak

Zoran Milanovic hozzáfűzte: az a fő kérdés, „magunknak” mekkora károkat okozunk. Kijelentette: Horvátország energetikai problémái más jellegűek, mint Magyarországé, de azt szeretné, hogy „minél kevesebb képmutatás legyen” és minél világosabb szabályok. Kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború ügyében Washingtonnak és Moszkvának „beszélnie kellene egymással”. Zoran Milanovic értékelése szerint Magyarország és Horvátország között a kapcsolatok jók és a legtöbb területen egyetértés van.

Úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Horvátország szomszédos országok, egymás mellett él több mint ezer éve és igazán komoly ellentét még sosem volt a két állam között. A horvát államfő fontosnak tartja, hogy az egyes országoknak joga legyen a saját ügyeiket saját stílusuk szerint rendezni. Mint mondta, az erő uralma helyett a jog uralmára szavaz, mert akkor nem lehet egy kérdést többféle módon, sokszor „pletykaszinten magyarázni”. Ha az unió tovább akar lépni, akkor el kell fogadnia a különbözőségeket, amelyek léteznek az egyes államoknál – vélekedett.

Jelezte: az Európai Egyesült Államok gondolatát nem támogatják, Horvátország nem azért lépett be az unióba, hogy egy nagy gépezet kis csavarja legyen, szeretné megőrizni a jövőben is nyitottságát. A szomszédos ország államfője további kérdésre a Magyarországot érő korábbi „brüsszeli terrorizálásról” szóló kijelentését kiegészítve azt mondta: a legakutabb probléma, amikor világos kritériumok nélkül, „az erősebb ököljogán” döntenek a pénzügyi támogatások odaítéléséről. A magyar kormánypártnak megvan a saját politikája és akármennyire is jobboldali, de európai – értékelt a horvát elnök.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy büntessenek egy politikai közösséget, egy nemzetet megvádoljanak. Mint mondta, ez az unió megsemmisítését eredményezheti. Lehet, hogy ezt az eszközt most Magyarországgal szemben alkalmazzák, de később majd egy másik állammal szemben is ez történhet majd – hangsúlyozta. A horvát államfő fontosnak tartotta, hogy a magyar gazdaság és a magyar valuta erős legyen és magyar turisták érkezzenek a jövőben is Horvátországba. Nem egyszerű döntés lemondani egy nemzeti valutáról, de Horvátország ezt a döntést meghozta – utalt az euró bevezetésére a szomszédos országban.

A schengeni övezethez való horvát csatlakozással összefüggésben örömét fejezte ki, hogy a magyar-horvát határon megszűnt az ellenőrzés, ezt a funkciót Horvátországnak a déli határán át kell vennie. Az INA és a MOL viszonyát firtató kérdésre azt mondta, ezt az ügyet a megbeszélésen egyáltalán nem érintették. Fontos kérdésről van szó, de államfőként nem tudnak erre megoldást találni – hangzott el. További kérdésre kitért arra is, hogy gazdag és komoly tapasztalatuk van a kisebbségi jogok területén. Értékelése szerint komoly kisebbségvédelmi törvényt alkottak és a délszláv háború után a visszatérő nemzeti kisebbségeknek saját elhatározásukból biztosították a jogaikat.

Utalva az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére azt mondta, nem érti, az unió ebben az ügyben miért hallgat. A horvát elnöki hivatal korábbi közleménye szerint Zoran Milanovic várhatóan Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozik, valamint a magyarországi horvát közösség képviselőivel, továbbá meglátogatja a Horvát Óvodát, Általános Iskolát, Gimnáziumot és Diákotthont (HOSIG) Budapesten.