Hazánk páratlanul gazdag gyógyító termálvizekben. Sokan vélik úgy, hogy megfelelő szakértelemmel párosuló természetbarát fejlesztésekkel hazánk fürdőnagyhatalommá válhatna Európában. Ugyanakkor a természet kényes egyensúlyába való átgondolatlan, önös profitérdekek által vezérelt beavatkozás végzetes lehet. A közelmúltban a Hévízért Városvédő Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett a tó megmentése érdekében. A keszthelyi szocialista-szabad demokrata városvezetés ugyanis eladta a tó közelében található angolnatelepet, amelyre a városvezetéshez közel álló befektető ötcsillagos szállodát építene.

"Nedves kolostorok" – így nevezi őket Márai. A Füves könyv több mint kétszáz lírai intelme közül az egyik a fürdésről szól. "Amikor csak teheted (…) menj el a hővizű közfürdők valamelyikébe, hetenként kétszer-háromszor. A fürdőzés nagyon régi emberi szokás, s nemcsak a testet edzi és üdíti, hanem a lelket is. Fürödj lassan, tested törvényei szerint, megfontoltan és ráérően. (…) A kénes, vasas vizek a bőr pórusain át hatnak a belső szervekre és idegrendszerünkre; a fürdő légköre, a fátyolos-párás környezet megszabadít a külső világ olcsó képzeteitől. Fürödj tehát rendszeresen és módszerrel, mint a rómaiak" – írja Márai.

A víz őselem, amely nélkül nincs élet. A Kárpát-medence csodálatosan gazdag gyógyító hőforrásokban. Ha végignézünk hazánk térképén, szinte alig találunk fehér foltot, ahol ne lenne nyoma a gyógyító termálvíznek. Hazánk földje olyan kincset rejt magában, amelyet méltán irigyelhet tőlünk a világ.

Különösen gazdag hőforrásokban a nyugat-dunántúli és a dél-alföldi régió, de Észak-Magyarország, Hajdú-Bihar megye és a főváros is méltán lehet büszke páratlan természeti adottságaira. Gyógyvizeink jó része mai határainkon kívül helyezkedik el, így nem csoda, hogy jelenlegi fürdőink kialakítása és fejlesztése zömmel a 20-as évek végén kezdődött, a trianoni tragédia után valamelyest magához térő országban.

A rendszerváltás után a többi volt szocialista országhoz hasonlóan elhasználódott, leromlott állapotban voltak a fürdőink, nem feleltek meg még az alapvető higiéniás feltételeknek sem. Szórványos fejlesztések történtek ugyan, de átfogó felújítási program nem készült. Számos létesítményt be kellett zárni, mert nem volt tovább üzemben tartható. Ez az időszak sokat ártott a hazai idegenforgalomnak is. A gyógyturizmus helyett kizárólag a balatoni idegenforgalomra koncentráltak a befektetők. Az áttörést a Széchenyi Terv jelentette. Az Orbán-kormány komplex fürdőrekonstrukciós programba kezdett, amelyhez jelentős kormányzati forrást biztosított. Az ország számos településén a korábban csempézetlen fürdőmedencék, lepusztult, málló vakolatú fürdőházak helyén modern, minden igényt kielégítő turistaparadicsom létesült. A fürdőrekonstrukció és a vidékfejlesztés szorosan összekapcsolódott. Talán az egyik legszebb példa erre a mórahalmi fürdőberuházás. Mórahalom a dél-alföldi régió egyik kistelepülése. Az 5600 lelket számláló város lakosságának jelentős része mezőgazdaságból él. De van a településnek egy páratlan adottsága: a gyógyító termálvíz.

– 1996-ban született meg az elképzelés, hogy a város 70-es években épült közfürdőjét az egészségturizmus szolgálatába állítsuk. A közfürdő a város központjában épült, még akkortájt, amikor a lakásoknak nem volt alapvető tartozéka a fürdőszoba. Ide jártak tisztálkodni az emberek. 1996-ban arról kellett döntenünk, hogy megszüntetjük az akkorra már teljesen elhasználódott, elavult közfürdőt, vagy modern gyógyfürdővé alakítjuk át – emlékezik vissza a kezdetekre Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere.

– A beruházás mellett döntöttünk. S hogy jó döntést hoztunk, mára nem fér kétség hozzá. Télen a fürdő mintegy 500-600 vendéget fogad, nyárra pedig 3500-4000 főre nő a látogatók száma. A beruházáshoz támogatást nyújtott a helyi önkormányzat, a megye, a régió, a kormány – ez volt a Széchenyi Terv -, és végül az Európai Unió is. Minden pályázati szint valamennyi forrását igénybe vettük. A fürdőt végül 2004-ben adtuk át a közönségnek – teszi hozzá a polgármester.

A Polgári Magyarországért Alapítvány megbízásából a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Gazdálkodási Tanszéke a közelmúltban átfogó tanulmányt készített a Széchenyi Terv segítségével megvalósuló fürdőberuházások gazdasági és társadalmi hatásairól. A hatástanulmány szerint a mórahalmi fürdő két év alatt megtízszerezte a városkában eltöltött vendégéjszakák számát, 40 új munkahelyet teremtett és a korábbi 38 ezer főről két év alatt 120 ezerre növelte a látogatók számát. A 320 millió forintos beruházás további 180 millió forint egyéb vállalkozói beruházást eredményezett. Kisvendéglők, fagyizók, lángossütők, fodrászszalon – mind megannyi munkahelyteremtő vállalkozás, amely a fürdő vonzáskörzetében létesült. A gyógyfürdő emellett pozitívan befolyásolta a helyi lakosság hangulatát.

– A fürdőt mindenki szereti, mert a magáénak érzi – véli Mórahalom polgármestere.

Dr. Mundruczó Györgyné, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának docense lapunknak elmondta, 70 településen valósultak meg a mórahalmihoz hasonló fejlesztések. Ehhez összesen 30 milliárdot biztosított a központi költségvetés, a nyertes pályázatok száma meghaladta a százat. Mundruczóné szerint teljességgel érthetetlen, hogy a kormányváltást követően miért nem folytatták a Széchenyi Terv egészségturisztikai fejlesztési programjának második szakaszát, amelyen belül a fürdőkhöz kapcsolódó szálláshely-beruházások lényegesen növelték volna a fogadóhely turisztikai vonzerejét, és ezáltal a gazdasági hozamot. Emellett számos település van az országban, ahol szükség lenne felújításra, de az önkormányzatok saját forrásból erre nem képesek.

– Két alapvető vélemény ütközik itt. Vannak, akik úgy vélik, nem szabad több fürdőt létrehozni, mert már így is sok van belőlük. Én a másik véleményt osztom. Olyan versenyelőnyre tehetünk szert a gyógyturizmus terén, amellyel hazánk fürdőnagyhatalommá válhat, hiszen hasonló adottságokkal az európai országok többsége nem rendelkezik. Ehhez azonban a megfelelő szakértelem mellett célzott marketingre is szükség van, hogy a külföldi turisták tudomást szerezzenek a fürdőink kínálta lehetőségekről. Kár lenne ezt a versenyelőnyt nem kihasználni. Mundruczóné szerint azonban vigyázni kell az épített és természetes környezet kényes egyensúlyára. Az elhamarkodott lépések, a rövid távú profitérdekeket öncélúan kihasználó fejlesztések károsak, mert visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el és végső soron tönkre is tehetik páratlan kincseinket.

Minden fürdő más és más, különböző a víz összetétele, eltérő a táj szerkezete, a környék adottságai. A hévízi tó gyógyhatását először az ott élő emberek ismerték fel. A tó lefolyójában ruhástól fürödtek a falusi emberek, az iszapot pedig pakolásra használták a középkor óta. A tőzegfenekű tó a maga 4,44 hektár kiterjedésével nemcsak Európa, hanem a világ legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tava. Nagyságában kevéssel marad el tőle a másik féltekén, Új-Zéland északi szigetén a rotorua mellett található 3,8 hektár kiterjedésű Echó-krátertó, ami azonban magas (50-55 fokos) hőmérséklete miatt fürdésre alkalmatlan.

A páratlan adottságokkal rendelkező tavat már több ízben fenyegette veszély. Az 1980-as évek második felében a közeli bauxitbányák vízkitermelése miatt csökkenni kezdett a tó vízhozama. Széles körű társadalmi összefogással sikerült elérni, hogy a tavat veszélyeztető bányákat bezárják. 1989 óta a tó vízhozama ismét folyamatos emelkedést mutat. A tó akkor megmenekült.

Ma azonban újabb viharfelhők gyülekeznek Hévíz egén. Nagy vihart kavart a közelmúltban a hévízi tó egy részének a beépítésére tett javaslat. Az Orbán-kormány négy éve alatt a korábbi városvezetés pályázott a Széchenyi Tervre, és megnyert egy 15 millió forintos tervpályázatot, amelyből a tájba illeszkedő rehabilitációs tervet szerettek volna készíteni. A jelenlegi városvezetés azonban úgy döntött, hogy ezt a tervet nem valósítják meg. Helyette értékesítik a területet. Az eladás kapcsán felmerül a korrupció és az összefonódás gyanúja. Manninger Jenő, Keszthely és környéke fideszes országgyűlési képviselője szerint méltán kavart nagy vitát a környéken a tervezett beruházás.

– Az angolnatelep a lápnak egy olyan részén van, ahova elvileg lehetett építeni. Annak idején nekünk is voltak terveink az angolnatelep egy részének beépítésére. De arról szó sem volt, hogy a szállodához vezető út a védett lápon vezetne keresztül. Így is az a baj a beépítésekkel, hogy egyre inkább elveszíti a város a korábbi patinás fürdőváros jellegét. A tervezett beruházás kapcsán további probléma a talaj szerkezetét is megbontó mélygarázs terve. Egy ötcsillagos szálloda ráadásul saját medence nélkül sem képzelhető el. Vajon milyen hatást gyakorol a vízkitermelés a tó vízhozamára? Mind megannyi kérdés, amelyet részletes környezeti hatástanulmány nélkül nem lehet eldönteni. Ezt azonban eddig nem végezték el. Ráadásul senki nem tudta megcáfolni, hogy szoros összefonódás van a keszthelyi önkormányzat és a leendő befektető között. A polgármester korábban munkatársa volt az egyik tulajdonosnak, az alpolgármester testvére pedig a nyertes cég egyik tagja – tette hozzá Manninger Jenő.

Keszthely szocialista-szabad demokrata városvezetői nem tudták elhárítani magukról a gyanút, hogy anyagi érdekeik egybevágnak a beruházó cég érdekeivel, amelynek különös kapcsolatát a scientológiai "vezetési módszerekkel" a sajtó nyilvánosságra hozta. A Hévízért Városvédő Egyesület a tó védelmében aláírásgyűjtésbe kezdett a tervezett beruházás ellen. Manninger Jenő a Fidesz nevében támogatásáról biztosította a kezdeményezést.

A tó és környéke 1993 óta védett. 1999-ben Hévíz egyike volt Magyarország tíz leggyorsabban fejlődő városainak. Minden adottsága megvan hozzá, hogy felkerüljön az ENSZ Világörökség-listájára és még sokáig gyógyulást, felüdülést nyújtson a betegeknek.

Feltéve, hogy a döntéshozók tudnak az adottságainkkal élni. Élni és nem visszaélni.