Hunyadiak kora

– Két éve egy, a Hunyadiakról rendezett tudományos konferencián azt mondta, ez a dinasztia maradandót alkotott, amire emlékezni kell.

– Így van. Hunyadi János illeszkedik a magyar történelem kivételes képességű, a magyar és az európai történelem alakulását korszakosan befolyásoló, nagy hadvezéreinek sorába. Hunyadi Mátyás pedig új királytípus a magyar történelemben. A Szent Korona-eszme is Mátyás uralkodása alatt teljesedett ki.

– Személyes bátorsága, ugyanakkor rendkívüli fegyelme csapatai vitézségén is megmutatkozott, de mi tette igazán nagy történelmi személyiséggé?

– Elsősorban a veleszületett és szerzett képességei, az elszántsága és a hite. Ifjú korát Lazarevics szerb despota udvarában töltötte, mint apród. Alkalma volt megismerni a balkáni háborúk portyái során a török harcmodort, Csáki székely ispán, Nádasdi Ungor Péter és Újlaki Miklós familiárisaként pedig az Anjou-korra visszanyúló magyar hadművészetet. Zsigmond kíséretében, úton Róma felé Visconti herceg szerződtette a Velence elleni háborúja zsoldos vezéreként. A husziták ellen több hadjáratot vezetett, tehát a kor hadászatának minden formáját ismerte és felhasználta. Taktikájának vezérelve a gyors, azonnali és elsöprő támadás. Az ütközeteket személyesen vezette, folytatva az ősi magyar hagyományokat.

– A török megállításához szükséges támogatást az új magyar arisztokráciától, amelynek tagjai között már sok volt a külföldi, kevésbé kapott. Miért igyekezett mégis a királyság határain kívül hadjáratokat vezetni?

– Mert kímélni akarta a magyar népességet és az országrészeket. Ez annál inkább is indokolt volt, mert a stratégiai cél a török kiszorítása volt Európából. Legnagyobb nehézsége az volt, hogy a Luxemburgi Zsigmond által helyzetbe hozott új arisztokrácia a saját érdekeit képviselte, nem az országét. Az állandóan újraszerveződő főúri ligák, III. Frigyes magyar királyi ambíciói, Utószülött László párthívei, az erőviszonyoknak megfelelően ingadozó bosnyák, szerb, havasalföldi és moldvai melléktartományok között Hunyadi János a töröktől fenyegetett keleti, a Duna–Tisza köze, a Tiszántúl, Erdély és a déli területek támogatására számíthatott. Ebben a körben a régi országbárókat szinte csak Hédervári nádor, a Perényiek és a Rozgonyiak egy része támogatta. Az ő támogatásukkal aratta világraszóló sikereit, abban a korban, amikor rajta kívül nyertes csatát senki nem vívott a törökkel. Európa királynője és legerősebb vára, Konstantinápoly, a keleti Róma 1453-ban elveszett. Hunyadi a rendkívüli hadvezéri képességeket, a töretlen hitet, a lehetetlennek látszó győzelmeket adta a hazájának és Európának. Ez volt az igazi példa és örökség fiának, Mátyásnak, aki pedig a legnagyobb magyar királyok új típusát alakította ki.

– Ez mit jelent? 

– A magyar uralkodói eszme visszamegy a nagyfejedelmeinkig. Az első magyar, a sztyeppei államot összetartotta a karizmatikus, égi küldött ősök tisztelete, akik Attiláig vezették vissza származásukat. Uralkodásuk legfontosabb célja az önállóság biztosítása volt. Erős, központi hatalmat alakítottak ki, a területet és a lakosságot megszervezték és védelmét biztosították. Közös célokat tudtak adni népüknek, amelyeket elértek, a nép pedig elfogadta uralmukat és követte őket. A Turul-dinasztia küldetéstudata Attila örökségének visszaszerzése volt, majd 907-től, az államvédő megelőző hadjáratok évszázadában, a frank típusú keresztény állam megszervezéséig és utána, egészen a mai napig az örökség megtartása és gazdagítása. Szent István ezekre az ősi alapokra építkezett. Az országfelajánlás a Mennyek Királynőjének, azt is jelentette, hogy az uralkodó a Regnum Marianum, az ég, azaz az Isten akaratát és törvényeit hajtja végre a megszemélyesült Szent Korona közvetítésével. Védi a hitet, a keresztény Európát.

– Ezért a Szent Korona hivatott az égi eredetű hatalom teljességét megosztani a mindenkori király és a mindenkori nemzet között úgy a törvényhozásban, mint a végrehajtásban?

– Ténylegesen meg is történt. Ez a sok száz évvel későbbi fogalomnak, az alkotmányos királyságnak a definíciója. A világtörténelemben egyedülálló apostoli királyok, Szent István és összes utóda, akik a világtörténelem egyetlen archiregnumában, Isten kegyelméből gyakorolták a Szent Korona hatalmának egy részét, arra esküdtek, hogy az isteni törvényeket megtartják, a hitet megvédik és a Szent Korona hatalmát, birodalmát, birtokait, javait megőrzik. Az isteni törvényekből és páratlan magyar gondolatból fejlődött ki a világon egyedülálló történeti alkotmány alapja, a nemzetet megtartó Szent Korona-eszme. 

– Luxemburgi Zsigmond korában mégis megrokkant a királyi eszme. Mi történt?

– Zsigmond a magyar királyi eszme szinte minden elvét megsértette. Nem tisztelte azokat a nagy ősöket, akik hazát foglaltak, nagyhatalmat szerveztek és irányítottak. Feladta a szuverenitás fontos részét, amikor örökösödési szerződést kötött III. Albert osztrák őrgróffal és amikor a konstanzi zsinaton a magyarok csak a Német-római Birodalom küldöttjeként szavazhattak. Bár az ország katonai és gazdasági ereje megmaradt, a hatalmi egyensúlyt részben tudta saját érdekeinek megfelelően érvényesíteni, így a folyamatos török előrenyomulás felszámolta Magyarország balkáni melléktartományainak nagy részét és elérte a Zsigmond által jelentősen megerősített déli kettős végvári rendszert, Nándorfehérvárral a középpontban. Ennek a kornak az üstököse volt Hunyadi János, aki inkább illett volna Nagy Lajos korszakába, mint Zsigmondéba. Vezéri szerepre azután tett szert, amikor a Zsigmondot követő Habsburg Albert két év uralkodás után a Szendrő felmentésére vezetett hadjárat közben vérhasban meghalt. Az ország szerencséjére a szultán Bosznia felé fordult és egy újabb melléktartományt hódoltatott. De 1441-ben Ali bég már Erdélybe tört, és Hunyadi volt, aki Marosszentimrénél reménytelen helyzetben csatát kezdett, amivel időt nyert, hogy Temesvár felől csapatai megérkezzenek és Nagyszeben mellett a Vaskapunál megsemmisítő győzelmet arasson.

– Hogyan lehet az, hogy szinte csodával határos módon számos ütközetet túlélt?

– Elsősorban Hunyadi személyes vitézsége tette lehetővé, másodsorban a saját maga által szervezett és fenntartott páncélos hadseregének ereje és katonáinak hősies önfeláldozása. Marosszentimrénél, látva a túlerőt, Kemény Simon Hunyadi páncéljában halt hősi halált, hogy Hunyadi élhessen és győzhessen. Nem egyedi ez a hősiesség a magyar történelemben, ugyanígy halt hősi halált Muhinál Tomaj Dénes IV. Béla, vagy a Forgáchok őse Károly Róbert páncéljában a havasalföldi szurdokban. 

– Melyik nép gyermeke volt Hunyadi?

– Mivel unokájának, Corvin Jánosnak a haploidját sikeresen meghatároztuk, így tudjuk, hogy az E haplocsoportba tartozott, ami nagyon ősi, és húszezer éve alakulhatott ki Afrika északi részén. Onnan jutott át több ezer éve Görögországba, Szicíliába, Hispániába. Később pedig szétterjedt egész Eurázsiában. Az E haplocsoportban olyan hírességet találunk, mint Einstein, Napóleon, Szkander bég, Nicolas Cage, Franz Kafka, Garibaldi és a sort folytathatnám. De az érdekesség után térjünk a lényegre. A fő haplocsoportot alábontva, a Hunyadiakhoz közelebb álló genetikai örökség megjelenik az ókori Kazahsztánban, az avar elitben, az Árpáddal visszatérő vezető rétegben és a középkori magyar nemességben is. Hunyadi János korából eddig nagyon kevés E haplocsoportú csontvázat azonosítottak. Így nem tudjuk meghatározni jelenleg, hogy melyik népet jellemezte leginkább ez a genetikai állomány. Ugyanakkor az előbb felsorolt földrajzi helyek és időszakok megfelelnek a magyarság kialakulásában szerepet játszó népek időbeni és térbeli elhelyezkedésének.

– Vagyis Hunyadit Oláh Jankónak nevezni csupán irigy provokáció?

– A középkorban az ember identitásának legfontosabb tényezője a vallása volt, és Hunyadi János római katolikus magyar nemes volt, nem a Havasalföldre jellemző ortodox egyház tagja. Felesége Szilágyi Erzsébet is római katolikus volt, magyar nemesi család sarja. Hunyadi legfontosabb mozgatóereje Istenbe és a magyar hazába vetett hite. Az ő IV. Jenő pápának a várnai csatavesztés után Vitéz János tollával írt levelében fordul elő először a „patria” szó. Mindezek alapján teljesen egyértelműen a magyar nemesség és kultúrkör tagjának tartotta magát. Jelenlegi tudásunk alapján, legnagyobb valószínűséggel származása is ide kötötte. Kortársai gyakran Oláh Jankónak nevezték. Ez azonban semmit nem mond, mert például III. Bélát Görög Bélának, a francia származású Luxemburgi Zsigmondot Csehnek titulálták. Üstökösszerű karrierjével a magyarországi bárók közé emelkedett. Ő sem, Mátyás sem hivatkozhatott a középkorban oly fontos származására, király őseire, esetleg szent királyokra. A tettei, a cselekedetei, a hite és az erkölcse emelte a fejedelmekkel egy sorba, és rajtuk túl. Mátyás erre tudott hivatkozni és erre tudott hivatkozni Szilágyi Mihály is a Duna jegén az összegyűlt sokaságnak, akik a formálódó nemesi nemzetet képviselték. A krónikák megörökítették Szilágyi érvelését, hogy az „idegenből koldult királyok nem váltak be”. Hozzáteszem, azóta sem.

– Miként tudta és akarta az ősi királyeszmét Mátyás megőrizni, amikor ő már a reneszánsz gyermeke volt?

– Míg a keresztény Árpádok és a leányágak uralkodói az uralkodó képességét, az erényt (a virtust) a Szentlélek ajándékaként élték meg, amely a felkenés során jutott osztályrészül, a reneszánsz fejedelmek, köztük Mátyás, saját képességük, becsvágyuk, akaratuk eredményének tartották. De Mátyás mégis különbözött tőlük. Nem provokálta a parasztokat, mint Merész Károly burgundi herceg, vagy nem mutogatta megölt ellenfelei múmiáját, bőséges vacsora utáni vendégeinek, mint apósa Aragóniai Ferdinánd. Ő magyar apostoli királyként Hunyadi János gyermeke volt. Kiváló hadvezér, aki ugyanazokkal a nehézségekkel nézett szembe, mint édesapja. Helyesen mérte fel azt a helyzetet, hogy Magyarország egymaga nem képes kiszorítani a sokszorosan hatalmasabb katonai erőt, gazdaságot, népességet képviselő törököt Európából. Konszolidálta Magyarország viszonyait, és nyugati irányban nagyobb erőkoncentrációt hozott létre. Megteremtette a legelső, legszínvonalasabb és leghosszabb ideig virágzó transzalpin reneszánsz országot. A vatikáni után a legnagyobb könyvtárral, csodálatos épületekkel, kertekkel, négy csillagvizsgálóval, ahol Regiomontanus a Kepler-féle csillagászat matematikai számításait elvégezte. Mátyás udvarában továbbfejlődött az ősi hadművészet, virágzott a neoplatonikus tudomány és reneszánsz művészet. A Hunyadi család rövid története olyan üstököshöz hasonlít, amely hirtelen jelenik meg az égen, majd ellobban, de fénye évszázadokon keresztül világít, és melegíti a lelket. Mátyás örökségének talán legmaradandóbb és legfontosabb része a Szent Korona-eszme kiteljesedése, amely a Mátyás utáni, sanyarú, sokszor jogfosztott, viharos, vérzivataros időszakokban, az elnyomatás legkülönbözőbb formái között óvta és megőrizte nemzetünket.

– Néhány hete volt szerencsém Albániában felkeresni Kruja városát, ahol a törökverő Szkander bég emlékére óriási múzeumot emeltek, vajon nálunk az ugyancsak törökverő Hunyadiaknak miért nincs hasonló kultusza?

– Ez jogos kérdés. Hadd tegyem hozzá, hogy Dzsingisz kánnak Mongóliában akkora szobra van, hogy a repülőnek is manőverezni kell fölötte. De komolyra fordítva a szót, Mátyás már egy teljesen új királyeszmét valósít meg, hiszen ő a reneszánsz királyegyéniség. Amíg édesapja azt írta a pápának a vesztes várnai csata után, hogy élete árán is folytatja a harcot a hitért és a hazáért, addig Mátyás inkább a saját személyiségben meglévő képességeket fejlesztette tovább és használta a hatalom, a dicsőség kiépítésére és megtartására, nemzete javára is. De ő is hivatkozik a hazára és különös módon a magyar nyelvre.

– Karnyújtásnyi közelségbe került Mátyás földi maradványainak azonosítása, vagyis az újabb szenzáció, miután a király fiának, Corvin Jánosnak meghatározták a Hunyadiakra jellemző génszakaszát, ami két újabb kérdést vet fel: milyen körülmények között halt meg Mátyás Bécsben és valóban Székesfehérváron temették-e el, hiszen a csontjai eddig nem kerültek elő?

– Haláláról megoszlanak a vélemények. Orvosként azt mondom, nem agyvérzések sorozata érte, hanem a leírások alapján minden valószínűség szerint megmérgezték.

– Ha a csontok előkerülnek, a mérgezést is megerősíthetik?

– Nem mutatható ki, ha olyan anyaggal mérgezték meg, ami nem rakódik le a csontban. Ami pedig a temetkezési helyét illeti, leírták, hogy a teteme hetekig feküdt Bécsben és már oszlásnak indult, ezért belülről kátránnyal kikent koporsóban tették hajóra és hozták Székesfehérvárra. Az eddig megvizsgált 400 csont között nem találtunk rá, de a még tovább vizsgált kétszázban a fentiek alapján ott kell lennie.

– A nándorfehérvári győzelmet követően édesapját és kivégzése után Hunyadi Lászlót a gyulafehérvári székesegyházban temették el. Miért nem kutakodnak ott is?

– Mert miután a román hadsereg bevonult Gyulafehérvárra, a szarkofágokat összetörték. Én gyerekkoromban még láttam a szétzúzott sírköveket. Ott egyetlen csontváz sem maradt meg. Ezért kellett egy olyan közeli hozzátartozót találni, akiről biztosan tudjuk, hol temették el, és azt is, hogy sírgyalázók nem bolygatták meg földi maradványait. Mátyás esetében ilyen személy természetes fia, Corvin János.

– Ahhoz, hogy Corvin János és annak fia, Kristóf csontjaiból mintát vegyenek, milyen kultúrdiplomáciai bravúrra volt szükség?

– Hozzá úgy tudtunk eljutni, hogy az illetékes horvát miniszter asszonyt még miniszterként együttműködésre kértem a ma horvátországi Lepoglova városában eltemetett Corvin János és fia sírjának felnyitása ügyében. Rendkívül lényeges volt az is, hogy ehhez a varasdi püspök úr rövid idő alatt megadta az egyházi engedélyt, amit aztán az állami is követett. Az akció sikeréért mások is sokat tettek, például Nemcsák Csaba nagykövet úr és Balázs Piri Zoltán úr. A mintavételt és a DNS vizsgálatot a Magyarságkutató Intézet végezte el.

– Miután 2014-ben még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként elő merészelt állni azzal, hogy a rákkutatásban alkalmazott DNS-vizsgálatok közelebb vihetnek bennünket őseink személyéhez is, azonnal támadások kereszttüzébe került, mert a pártállami történelemhamisítók félteni kezdték előmenetelüket, jól fizető állásaikat.

– Nehéz dolguk volt, mert a DNS 3,5 milliárd bázispárjának sorrendje matematikai pontosságú. A nagy erőlködésben olyan szakmai blődségeket írtak, ami minden képzeletet felülmúlt. Az évek során bebizonyosodott, hogy nemzetközileg jegyzett eredményeket értünk el egy új és korszerű tudományágban. Akkor meg óriási összegekről kezdtek cikkezni, noha Pintér Sándor miniszter úrtól, akihez akkor a régészet tartozott, összesen 20 millió forintot kaptunk, amit kizárólag a Mátyás-templom szarkofágjainak felbontására, illetve a kontroll­kutatásokra felkért külföldi szakemberek tiszteletdíjára fordítottunk, miközben a munkatársaim és én egyetlen fillér fizetség nélkül dolgoztunk.

– Az első szenzáció, III. Béla királyunk azonosítását követően sem csitult el a vihar.

– A genetikával nem lehet vitatkozni, de az eredményeket többféleképpen lehet értelmezni, ezzel pedig zavart lehet kelteni, és ártani. A tudatlanságon kívül nem is tudok mondani semmi mentséget számukra, mert a tudományt becsmérelték. Egész életemben nem voltam és nem vagyok hajlandó a tudományos igazságoktól és etikától eltérni. A Magyarságkutató Intézet is a tudományos etika legmagasabb színvonalán fog dolgozni. Annak idején miniszterként a parlamentben is elmondtam, hogy bármely ellenzékit, akinek van egyetlen ép gondolata, szívesen látom, hallgatom és ha kell, az ötletét javaslatként továbbítom. De senki sem jelentkezett. 

– Miniszteri megbízatását követően az azonosítási folyamatokat is irányító és koordináló intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke lett. Hogyan látja most nagy álma, egy székesfehérvári királyi temetkezési emlékhely megvalósításának esélyeit?

– Számos orvoskongresszusra hívtak előadni vagy elnökölni. Volt alkalmam felkeresni Toledót, a Westminstert, Saint-Denis-t, a reimsi katedrálist, vagy a krakkói Wawelt, ahol Báthory István sírján, ottjártamkor is friss virágot láttam. Mit akarok ezzel mondani? Hogy mindenki el tud menni hazája nemzeti emlékhelyére, csak mi nem tudunk elmenni leróni a kegyeletünket, és emlékezni. Visszautalok a fehérvári bazilikára. A török kiűzése után azt is helyre lehetett volna állítani, de a Habsburgok sorsára hagyták, később pedig ráépítettek egy püspöki palotát. Én határozottan úgy gondolom, hogy a nemzeti emlékhelyre, amely méltó szent és nagy királyainkhoz, múlhatatlan szükség van. Ezért a székesfehérvári bazilika helyreállítása megkerülhetetlen. Az egyetlen tisztességes cél csak az lehet, hogy odakerüljenek királyaink csontjai, ahol örökre nyugodni akartak.

– A realitások mezsgyéjére lépve, lát erre anyagi esélyt?

– Valamikor igen. Ekkora munkához nemzeti összefogás, az egyház és a város támogatása, hatalmi szándék és pénz kell. A gyönyörű barokk püspöki palota mellé a bazilikát a lehetségesig helyreállítanám. Így jöhetne létre egy nemzeti emlékhely, amely összefogja az egész világ magyarságát. Ez lenne méltó királyainkhoz és nemzetünkhöz.