Hűség Erdélyhez

– Ön 2020. október 22-én a budavári karmelita kolostorban vette át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést. Mivel indokolták?

– „Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnökeként az erdélyi magyarság érdekében végzett több évtizedes, odaadó munkája elismeréseként” – ez állt a rövid indoklásban, míg a részletes előterjesztésben az alábbiak: „Jogászi tevékenysége mellett tanulmányokat és könyveket írt, évtizedek óta vezeti a monori Bethlen Gábor Erdélyi Kört és 2013-tól az Erdélyi Körök Országos Szövetségét. Tagja a CÖF-nek. Számtalan történelmi és kulturális vonatkozású tett kötődik tevékenységéhez, mint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem elméleti kidolgozása 1999–2000-ben, a székelyföldi Felsősófalván Székely Mózes fejedelem mellszobrának és egy nagy székely kapunak állítása 2016-ban, az első magyar nyelvű 1580-as Szakács Tudomány kiadása 2018-ban és eljuttatása a Kárpát-medence összes magyar középiskolájához és egyeteméhez, számtalan magyar történelmi és kulturális esemény megszervezése.”

– A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Szellemi Honvédő díjat is az ön által vezetett szövetségnek ítélte, bár átadását elhalasztották.

– Dr. Csizmadia László, a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke 2020. november 25-én értesített a januárra tervezett díjátadásról, majd arról tájékoztattak, hogy a járvány alakulásától függően csak egy későbbi időpontban kerülhet rá sor.

– A Bethlen Gábor Alap elfogadta szövetségük Monoron felállítandó székely kapu támogatására benyújtott pályázatát. Elképzeléseik szerint a felavatása június 4-én, a nemzeti összetartozás napján lenne. Mit szimbolizál ez a székely kapu?

– Az összes erdélyi magyarnak fáj az 1920. június 4-i döntés. Még középiskolás koromban faragtam a szüleim által épített felsősófalvi ház székely kapujára Tamási Áron mondását, mely szerint azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Ezt az üzenetet komolyan is vettem, mert Erdélyt s benne a gyönyörű Sóvidéket soha nem akartam elhagyni. A monori székely kapu felállítását azért terveztük a nemzeti összetartozás napjára, mert magunknak, de a nagyvilágnak is meg akarjuk mutatni, hogy a magyart le lehet ugyan győzni, de később mégis fel tud állni. Nem véletlen, hogy a százötven évig tartó török, majd a Habsburg-elnyomás ellenére a magyarság még mindig meghatározó a Kárpát-medencében. Ez a magyar parlament által 2015-ben elfogadott emléknap minket, Erdélyből elmenekült magyarokat különösen kötelez. Soha nem tudjuk feledni, hogy több mint ezer év óta összetartozunk, ezért ezzel a székely kapuval azt is ki akarjuk fejezni, hogy értékeinket, kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat mindenképpen meg akarjuk őrizni.

– Tavaly november 15-én önt az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) újabb négy évre a szervezet vezetőjének választotta. Milyen feladatokkal bízták meg?

– Az EKOSZ közgyűlése azért bízott meg a szervezet vezetésével, hogy határozottan folytassam az 1988-ban elindított tevékenységünket. Nekem segítenem kell az Erdélyből Magyarországra menekült vagy áttelepült magyarokat, hogy meg tudják őrizni sajátosságaikat, erdélyi értékeiket. Igen fontos feladat még, hogy továbbvigyük az EKOSZ Átalvető című lapjának nemzeti, keresztény szellemiségét is, hiszen ezt a folyóiratot a Szekuritáté által meghurcolt és többször bántalmazott Orbán László alapította.

– Több könyvet és tanulmányt írt, amelyek Erdély és Székelyföld történelmi eseményeihez kapcsolódnak.

– Magyar irodalom és történelem szakos tanár szerettem volna lenni, és bár a Ceaușescu-féle rendszer ezt lehetetlenné tette, sok éven keresztül tanulmányoztam a magyarság és ezen belül a székelység történelmét. Székely Mózesről szóló könyvem 2007-ben jelent meg, és olvasható a MEK–OSZK digitális könyvtárban. A Korunk című újság főszerkesztőjének, Kovács Kiss Gyöngynek felkérésére megírtam az 1919-es sóvidéki lázadásról szóló tanulmányomat, ami bekerült az Impériumváltás Erdélyben 1918–1920 című könyvbe, de a háromkötetes Székelyföld történetében is olvasható korábbi műveim néhány részlete, hiszen írásaim többségének igen fontos kapcsolódási pontja a székelység szerepe a különböző korszakokban. Ezeken kívül újból kiadtam az első magyar nyelvű szakácskönyvet, melyet az erdélyi fejedelemség főszakácsa azzal a feltett szándékkal írt 1580-ban, hogy a teljes Kárpát-medence összes magyar egyeteme és középiskolája kapjon belőle.

– Erdélyből a Szamos folyón leúszva érkezett Magyarországra. Miért vállalta ezt a nem veszélytelen utat?

– Az 1980-as évek végén a kommunista párt arra akarta kötelezni a termelőszövetkezetek jogtanácsosait, hogy a törvényesség látszatát keltve indítsanak pereket, és vegyék el a tulajdonosoktól a 250 négyzetmétert meghaladó földterületeket, márpedig ennél minden székelyföldi magyarnak sokkal nagyobb területe volt. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, amiért elhagytam Erdélyt.

– Jogász végzettsége révén az első Orbán-kormány idején lett gazdasági osztályvezető a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH). Mely munkáira büszke ebből az időszakból?

– Az első Orbán-kormány idején szívemhez igen közel álló feladatokat kaptam, többek között az erdélyi magyar nyelvű egyetem jogi kidolgozását. Az MSZP–SZDSZ-kormány idején azonban a határon túli magyarok kérdése olyannyira háttérbe került, mintha a környező államokban élő magyarok nem is léteztek volna. A 2004. december 5-i gyalázatos népszavazás után a lakosság nagy felháborodását tapasztalva igyekeztek szépíteni saját intézkedéseiket, és létrehozták a Szülőföld Alapot. 2006. augusztus 21-én viszont már elbocsátották az összes nem baloldali dolgozót, köztük engem is, a HTMH-t pedig felszámolták.

– Az újabb magyarországi kormányváltás után aztán visszakerült állásába. Elölről kellett kezdenie korábbi munkáját, vagy más feladatokat kapott?

– Nem kellett újrakezdenem, hanem kissé másképp a Magyar Országgyűlésben folytattam, többek között Székelyföld autonómiájának történetét kutattam. Először titkárként dolgoztam Székelyföldért, Erdélyért a Nemzeti Összetartozás Bizottságában, majd szakértőként más területeken is.

– A magyarságot erősítő állandó szándéka vezérelte, amikor Felsősófalván személyesen faragott székely kaput állíttatott, továbbá bejelentette, hogy szeretné beemeltetni a Nemzeti alaptantervbe a példaképnek tekinthető Székely Mózest.

– Kezdeményezésemre a településen, ahol felnőttem és felmenőim is éltek, a lakosság bevonásával az iskola felvette 2000-ben a Székely Mózes Általános Iskola nevet. 2013-ban a falu központjában felállítottuk a fejedelem első szobrát, majd 2016-ban a díszes székely kaput. Székely Mózes jó barátja és szellemi előfutára volt Bethlen Gábor fejedelemnek, indokolt tehát személyének és teljes életművének beemelése a Nemzeti alaptantervbe. Nem kevésbé fontos indok, hogy siménfalvi kúriájában maradt fenn a székely–magyar rovásírás egy részlete, melyet a Csíki Székely Múzeum kutatója, Muckenhaupt Erzsébet talált meg a csíksomlyói ferences kolostor könyvállományában kutatva.