Hűségtúra a hűség falvaiban

Nem új keletű a lovas túrázás történelmi útvonalakon. A Történelmi Lovastúra Egyesület például a múlt század végén az Uráltól Budapestig lovagolta végig azt az utat, amit a honfoglalás, helyesebben a hazatérés útvonalának gondolt. Ugyancsak ennek az egyesületnek nevéhez kötődik az EU-2000 népek barátsága kulturális program keretében a svéd Carolus Rex Revivat Egyesülettel közösen megrendezett lovas bravúr, amelynek magyar főszereplője Dió­szegi Edina volt, és amelynek során lovon, illetve fogattal mentek végig XII. Károly svéd király egykori „lovas ösvényén” Törökországból a németországi Stralsundig, amely távot a király lóháton, 14 nap alatt tett meg.

Kiemelkedő teljesítmény volt az is, amikor 1993-ban, a veszprémi Sándor Huszárok Lovasklubjának tagjai Abonyi Gábor vezetésével, gróf Széchenyi István huszárkapitány emlékére 28 nap alatt lovagolták végig a Veszprém–Lipcse útvonalat. Ugyanez az egyesület 2004-ben a Lyon–Róma lovas túrára vállalkozott, amelynek során a kétszáz évvel korábban Rómába hazatérő pápára és az őt kísérő Radetzky-huszárokra emlékeztek. Ez utóbbiak vezetője az a Horváth Nepomuki János volt, akiről Petőfi megmintázta a János vitézt.

Nemegyszer addig-addig ismétlődött egy lovas túra, míg a végén hagyománnyá lett, számos más elemmel gazdagodott, sőt, lassan emlékhadjárattá nőtte ki magát.

Ebbe a sorba tartozik a Görgey Emléktúra, amelynek rendezője a Varga Gábor vezetésével működő Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület. Nagy menetük a dubicsányi ütközethez kötődik, amelyben 1849 júliusában Görgey százezres hadával igyekezett ellenállni a majd háromszoros túlerőnek – sikertelenül. Az Ózdról induló, mintegy 70-80 lovas részvevővel poroszkáló kis sereg immár 13. éve kel útra, és egy nagy kanyart téve átlovagol Felvidékre, majd úgy ejti útba az egykori ütközet színhelyét.

A Tenkes Hadjárat a Tenkes-hegyet kerüli meg immár 23 éve. Közben a Villányi borvidék falvaiban és pincéiben kiélvezi a szervezett vendéglátás ajándékait, és megemlékezik az 1849-ben zajlott túronyi ütközetről. Rendezői, a Csizik Mihály vezette Tenkes Huszárbandérium Hagyományőrző Egyesület tagjai kulturális műsorokat, kiállításokat és huszárbemutatókat rendeznek a hadjárat mentén, na meg a legtöbb magyar ember emlékezetében a Rákóczi-szabadságharchoz és persze A Tenkes kapitánya sorozathoz kötődő siklósi várban is.

A Történelmi Lovas Egyesület rendezésében zajló Tavaszi Emlékhadjárat, amely 1989-ben történelmi lovas túra elnevezéssel indult, mára Európa térben és időben legterebélyesebb katonai hagyományőrző rendezvénysorozatává lett. A Hungarikum Bizottság 2020-ban kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította és a Magyar Értéktárba helyezte. Rendelkezik a katonai hagyományőrzés minden elemével a történelmi előadásoktól az élő huszártáborokig, a koszorúzási ünnepségektől a katonai hagyományőrző parádékig, a folklórelőadásoktól a gasztronómiai rendezvényekig vagy a katonai hagyományőrző lovas túráktól a több fegyvernemet is felvonultató csatabemutatókig.

Identitás, rend, hagyomány. Ezzel a három szóval lehetne összefoglalni a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület hitvallását, hiszen ahogyan vezetőjük, Sátory Károly írja, céljuk a „túralovaglás népszerűsítése, a természet és a rend védelme, hagyományőrzés, bemutatók tartása, oktatás, oktatási anyagok szerkesztése, gyermektáborok és rendezvények szervezése, lovak bérbeadása, bértartása”. Hagyományőrző huszárcsapatként is működnek, és a Hűségtúra mellett másik jelentősebb rendezvényük a március 15-i Huszártoborzó, amelybe igyekeznek bevonni nagy számban a gyerekeket is.

Az idei Hűségtúra mintegy 40 lovas részvételével, számos gyalogos csatlakozóval, fúvószenekarral kísért felvonulással, a trianoni és világháborús emlékművek koszorúzásával, valamint kulturális programok beiktatásával zajlott Nardán, Felsőcsatáron, Vaskeresztesen, Horvátlövőn és Pornóapátiban. Az ünnepi köszöntőt dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő mondta, a jó hangulatról pedig maguk a résztvevők gondoskodtak.

Sátory Károly úgy véli, hogy 103 évvel ezelőtt a trianoni döntéssel országunk területét és lakosságát akarták megszerezni, továbbá hatalmi átrendeződést kívántak létrehozni Európában. Ma is nyilvánvaló célja a szorongató globális hatalmi központnak a magyar lakosság megosztása, nemzeti öntudatának megsemmisítése, gazdasági és erkölcsi lezüllesztése, hogy modern kori gyarmatosítóként üzleti terveit megvalósíthassa.

Szentpéterfa, Vaskeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Narda, Felsőcsatár és Horvátlövő egykori magyar, horvát és német lakossága utat mutatott hűségből, hazaszeretetből, kitartásból és elszántságból. Történelmi lovas túráik közösségeket tartanak össze, kapcsolatokat építenek, és világosabbá teszik céljainkat. Erősítik hitünket, és reményeink szerint egy kicsiny építőkövet helyeznek el abban a hatalmas épületben, ami egy ezredéve épül, és ami még ezredévekig épülni fog, és aminek a neve: Magyarország.