Huszonkilenc párt ellen indítottak keresetet

A tavaszi országgyűlési választás után 29 párt ellen indítottak keresetet az ügyészségek, mert két egymást követő választáson nem indítottak jelöltet vagy mert felhagytak tevékenységükkel és vagyonukról nem rendelkeztek – közölte a Legfőbb Ügyészség csütörökön az MTI-vel. Huszonhárom esetben a pártként működés megszűnését kérik kimondani, hat pártot pedig megszüntetnének.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Felidézték: az 1989-es párttörvény szerint az ügyészség indítványára a bíróság – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az ügyészség indítványára a bíróság megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik. 

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az idei országgyűlési választásokat követően a főügyészségek a törvényszékek nyilvántartásai alapján összevetették az illetékességi területükön bejegyzett, és jelenleg is pártként nyilvántartott szervezetek listáját a Nemzeti Választási Irodának a 2014. és 2018. évi általános országgyűlési képviselőválasztásokon jelöltet állító szervezetekről készített jegyzékeivel. 

Az átfogó vizsgálat alapján az ügyészek megállapították, hogy 23 párt a 2014. és a 2018. évi általános országgyűlési képviselői választásokon sem állított jelöltet. Az ügyészségek ezekkel a pártokkal szemben keresetet nyújtottak be, kérve a bíróságot, hogy állapítsa meg pártként való működésük megszűnését, a szervezet egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával. 

Az ügyészségek ez alapján kezdeményezték az Antifasiszták Magyarországi Demokratikus Pártja, a Demokratikus Keresztény Királyság Párt, az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség, Őszinteség Baráti Társaság, a Hajrá Magyarok a Szebb Jövőnkért, a Helyreállítás Magyarországi Pártja, a Híd Párt, a Kárpátia Függetlenségi Front, a Kritikus Tömeg Mozgalom, a Magyar Autonóm Néppárt, a Magyar Nemzet Köztársasági Pártja, a Magyarország a Magyaroké Magyar Nemzeti Párt, a Magyar Roma Párt, a Magyarok Egymásért Szövetsége, a Magyarok Közössége Párt, a Mátyás Párt, a Nemzedékek Műhelye, a Nemzeti Értékteremtő Párt, a NÉPPÁRT.HU, az Országunkért Közösen, az Összefogás Szabolcs-Szatmár Bereg Megye Felemelkedéséért Szövetség, a Szegénységben Élők Pártja, a Szociális Unió Főváros, valamint a Zöld Baloldal – Zöld Demokraták – Zöldek Szövetsége pártként való megszüntetését. 

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint további hat párt esetében az ügyészségek magának a szervezetnek a megszűnésének a megállapítását kérték, mert a rendelkezésre álló adatok szerint a párt a tevékenységével felhagyott és vagyonáról nem rendelkezett. Eredményes keresetindítás esetén ezek a szervezetek nemcsak a pártként való működés lehetőségét veszítik el, hanem jogi személyiségük is megszűnik.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint ezek a pártok a következők: Emberek Pártja, Európai Alternatíva Párt, Élhető Magyarországért Párt, Horgászok és Természetbarátok Pártja, Lokálpatrióta Párt, Új Független Párt.

A 2014-es országgyűlési választás után szeptember közepéig 38 párt ellen indított az ügyészség keresetet.