Huszonnégymilliárd forintos hitelt vesz fel a BKK
Huszonnégymilliárd forintos hitelt vesz fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a városvezetés által meghirdetett „túlélőprogram” részeként, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta a társaság és a K&H Bank közötti megállapodás megkötését.A hitelfelvételről szóló, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztést 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadta el a testület. Az elfogadott javaslat szerint a döntéssel biztosítható a BKK likviditása június és szeptember között. A hitelt szeptember 18-ig kell a BKK-nak visszafizetnie. A hitelszerződés becsült költsége 673 millió forint.
Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a túlélőprogram célja, hogy a „túlzott összegű szolidaritási hozzájárulási fizetési kötelezettség, valamint a korábban tett kormányzati pénzügyi vállalások elmaradása, csúszása miatti likviditási problémák ne tegyék működésképtelenné a fővárosi közszolgáltatásokat”.
Ennek érdekében a nyári hónapok során tehermentesíteni kell a fővárosi költségvetés kiadási oldalát, és ezért vagy átütemeznek kiadási tételeket, vagy külső – átmeneti – finanszírozási lehetőséget biztosítanak közszolgáltatások működéséhez – írták.
Kiss Ambrus az ülésen elmondta, a „túlélőprogram” arról szól, hogy a nyári hónapokban próbálják meg azt a likviditási helyzetet kezelni, amely súlyosan veszélyeztette volna a közösségi közlekedés és más közszolgáltatások működtetését.
Az első négy hónapban a főváros működési költségeinek 58 százaléka a közösségi közlekedésre – 38 százalék – és „a kormány finanszírozására”, a szolidaritási hozzájárulásra – 20 százalék – ment el – közölte, majd kitért arra is, hogy a szolidaritási hozzájárulás kapcsán jelezték, hogy „igazságtalan helyzet” áll fenn, ugyanis a főváros 25 milliárddal többet fizet be, mint amit normatív támogatásként kapnak az államtól.
Kiss Ambrus elmondta, mindezek miatt a BKK egy 24 milliárdos „áthidaló” hitelt vesz fel. A hitel – 673 millió forintos – költségének egyharmadát a rezsimegtakarításokból, kétharmadát a Budapest 150. születésnapja alkalmából szervezett programsorozatra elkülönített forrásokból biztosítják.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője napirend előtti vita kezdetén lejátszott egy felvételt, amelyben Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt, hogy szerinte Karácsony Gergely főpolgármester nem teljesíti a feladatát, nem viszi bele a fővárost a kormány elleni küzdelembe: „nem helyettes államtitkárokkal konzultálunk még kettő milliárd forintról, hanem nekimegyünk a kormánynak ezerrel”.
„Hajszál pontosan ez zajlik hetek óta Budapesten (…), Gyurcsány Ferenc kiadta a feladatot és a főpolgármester teljesíti” – jelentette ki a kormánypárti politikus hozzátéve: Karácsony Gergely teljesíti Gyurcsány Ferenc utasítását, mert tudja, hogy csak így maradhat főpolgármester.
Wintermantel Zsolt azt mondta, a minap is megüzente a DK, hogy nélkülük nincs döntés a fővárosban. El is kérik az árát, és mielőtt Karácsony Gergely csődbe viszi a fővárost, azért jut arra, hogy „Gyurcsányék zavartalanul csapolják a város kasszáját”.
A „Budapesti Lakógyűlés” szuper ürügy arra, hogy komoly megbízást kapjon egy DK-hoz közeli cég, a Crevocorp Kft., amely megalakulása jól ismert Dobrev Klára „előkampányából” – fejtette ki a politikus, aki szerint feltűnt még a Publicus intézet és Záránd Péter baloldali kampányfőnök is milliós megbízásokat kapva.
„Elfolyik a pénz, Budapest a csőd szélén” – jelentette ki Wintermantel Zsolt, majd azt kérdezte: hova lett az a több mint 400 milliárd forintos többlet, amivel gazdálkodhatott a városvezetés; hogyan lehetett eltüntetni három és fél év alatt 214 milliárd tartalékot, és hogyan lehet felélni 200 milliárddal több rekordméretű adóbevételt?
Kiemelte, Budapestet a csőd szélére sodorta a baloldali vezetés. A „kormány miatt nincs pénz”-kampány alatt Jávor Benedek brüsszeli irodájának sikerült megháromszorozni az apanázsát, belefér, hogy másfél éves csúszással, csökkentett műszaki tartalommal végzik el a Lánchíd felújítását, majd ugyanígy járt a Blaha Lujza tér rekonstrukciója is – mondta el Wintermantel Zsolt hozzátéve: a Gellért-hegy oldalában „elgurított betongolyók” nyilván megérték az elherdált milliókat, ahogyan biztosan sikeres döntés volt utasítani a BKV-t, hogy ne írja alá a már eredményesen lefolytatott reklámtendert, amelyen csak évi 1 milliárd forintot bukik Budapest, továbbá az „elbaltázott” közbeszerzések már rendszerszintű hibát jeleznek.
Karácsony Gergelytől azt kérdezte, biztos-e, hogy Budapest működése érdekében a megfelelő emberek vannak kinevezve. Draskovics Tibor, Katona Tamás, Gál J. Zoltán, Szabó Zoltán és a többiek, a Gyurcsány-kormányok miniszterei, államtitkárai sorakoznak a cégekben mindenfelé – mondta Wintermantel Zsolt, majd kijelentette: nem Dobrev Klára körül alakult árnyékkormány, hanem a városházán Karácsony Gergely segédletével. A főpolgármester akárhogyan is akarja bizonygatni, jól láthatóan nem is akar szabadulni Gyurcsány öleléséből – jegyezte meg.
Kiss Ambrus úgy reagált, hogy az említett számok nem igazak. Azt mondta, 2020. elején a főváros számláján 186 milliárd forint volt, 2023 elején 10 milliárd. A fővárosnak a működési bevétele átlagosan 2020-ben, 2021-ben és 2022-ben annyi volt mint 2019-ben. Ez lehetett volna több, ha a kormány engedett volna 80,5 milliárd forintnyi iparűzési adót beszedni – fűzte hozzá.
Kifejtette, a 176 milliárd forint négy dologra ment el: a közösségi közlekedésre, a szolidaritási hozzájárulásra, a bérpolitika betartására, valamint arra, hogy a monetáris politikának köszönhetően 12 milliárddal többet fizettek a hitelekre.
Kiss Ambrus azt mondta, a vitatott közbeszerzési ügyekben még nem születtek jogerős ítéletek.