Ideológiai erkölcscsőszként minősíti a tagállamokat Brüsszel
Az elmúlt évek politikai nyilatkozatai és kezdeményezései – például a jogállamisági jelentések vagy a 7-es cikkely szerinti eljárás – kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy az Európai Bizottság ideológiai szervezetként működik – vélekedett Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője a Mandinernek.
A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos procedúra a jövő év elején, vagyis a magyarországi országgyűlési választások előtt élesedhet az Európai Unióban. Ezzel az Európai Bizottság egyértelmű politikai célja a választásokba történő közvetett beavatkozás – áll a Mandiner elemzésében, amit Kovács Attilával, az Alapjogokért Központ projektvezetőjével készített a hírportál.
A cikk emlékeztet: a tavaly elfogadott hétéves költségvetésről, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról szóló rendelethez csatoltak egy záradékot, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az unió pénzügyi érdekeit sértik. A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el.
Az új jogszabály elfogadását az összes tagállam – Lengyelország és Magyarország kivételével – valamiféle jogállamisági feltételrendszer teljesüléséhez szerette volna kötni. Emiatt Magyarország és Lengyelország a költségvetés és a mentőcsomag vétójával fenyegetett.
A kompromisszum végül az lett, hogy az alkalmazást felfüggesztik addig, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet nem mond a két tagállam jogi kifogásairól. Idén márciusban Magyarország és Lengyelország keresetet nyújtott be a rendelettel összefüggésben, mondván, a jogbiztonságot súlyosan sértő uniós jogszabály nem maradhat hatályban. A kérdésben még idén döntés születik, így a jogállami mechanizmus a jövő év elején, vagyis az országgyűlési választások előtt élesedhet – közölte a Mandiner.
„Emögött pedig lehetetlen nem észrevenni az egyértelmű politikai célt: a hazai választásokba történő közvetett beavatkozást a Bizottság részéről”
– vélekedett Kovács Attila.
Az Európai Bizottság vezetése szemlátomást fontosnak tartja a liberális fősodorhoz tartozó ideológiai alapvetések érvényre juttatását a közösség tagjainak körében. Ezen szerep keretében pedig egyfajta ideológiai erkölcscsőszként kívánja minősíteni a tagállamokat, azok politikáit – részletezte a szakértő.
A Mandiner elemzésében a kötelezettségszegési eljárásokra is emlékeztet, azt írja: a tavalyi évben az Európai Bizottság összesen 903 új kötelezettségszegési eljárást indított, Magyarországgal szemben 23-at, amely a nyolcadik legalacsonyabb érték a tagállamok sorában. 2020-ban a legkevesebb eljárást Dániával, Írországgal és Hollandiával szemben indították, míg a legtöbb eljárás Nagy-Britanniával, Portugáliával és Belgiummal szemben indult.
„Szó sincs tehát arról, hogy hazánk az uniós szégyenpadon foglalna helyet a kötelezettségszegési eljárások tekintetében”
– nyilatkozta Kovács Attila.
A Mandiner arra is emlékeztet: a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő nevével fémjelzett jelentés szólította fel a Tanácsot arra, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, vagyis állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit.
Az eljárásban nincs határidő azt illetően, hogy a tagállam képviselőinek meghallgatása meddig folytatódhat, illetve azt mikor kell lezárni. Ráadásul a végső, a tagállamot adott esetben elmarasztaló döntést az Európai Tanácsban valamennyi tagállamnak meg kell szavaznia, amelyre gyakorlatilag nincs esély. Ezen két ok miatt a 7-es cikkley szerinti eljárás eleve kudarcra van ítélve – hangsúlyozta a szakértő.
A cikk végül úgy összegez: a Magyarországgal szemben alkalmazott eszközökkel, illetve eljárásokkal kapcsolatos konfliktus gyökere, egyben az EU jelenlegi fő kérdése, hogy föderalista irányt vegyen az integráció, vagy a brüsszeli intézmények hatalmi törekvéseivel szemben továbbra is a tagállami vezetők mondják ki a döntő szót az Európai Unióban.
