Ifj. Lomnici Zoltán: az EU-t nem válságmenedzselésre találták ki
Gazdasági szakértők szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet Magyarország és nem lesz elhúzódó infláció – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában, amelyben beszélt az uniós válságkezelésről és a korrupciós botrányról is.Úgy fogalmazott: az EU-t nem válságmenedzselésre találták ki, az intézményrendszert nem készítették fel a válságkezelés metodikájára. Ezt a pandémia idején is látni lehetett – vélekedett.
Tavaly év elején remény mutatkozott a kilábalásra a recesszióból, de nyár végére realizálhatóvá vált, hogy elhúzódó háború lesz Ukrajnában. Lominci Zoltán szerint proxyháborúba sodródott Ukrajna, és a nagyhatalmak most nem leülnek tárgyalni, mint Jaltában, hanem hallgatólagosan úgy tűnik, mintha megegyeztek volna abban, hogy a háború elhúzódása több szereplőnek is jó lehet.
Később hozzátette: felvetődik a kérdés, hogy az uniós szankciós intézkedéseket mennyire sugalmazza a transzatlanti barátság, mennyire önálló az EU a válságkezelésben, vagy megint csak tűzoltás zajlik, mint a pandémia idején.
A háború okozta energia- és gazdasági válság kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az a szürkegazdaság minden korábbi mértéket meghaladó növekedéséhez vezethet. Látható, hogy a pénzügyi rendszerek is kiválthatók – utalt a Swift-rendszerre, amelynek alternatíváját kínai és orosz pénzügyi intézmények megkezdték felépíteni -, és az arab térség nyersanyagexportja is felértékelődik.
Az uniós korrupciós botrányról szólva kijelentette: az EU-nak is szüksége lenne egy integritás hatóságra. Le kell számolni azzal, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság vagy a tanács teljesen érintetlen a korrupciós ügyektől, és azzal is, hogy hitelesnek kell tekinteni, ha ők valahol korrupciót kiáltanak – mutatott rá.
Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a botrány alááshatja az uniós intézmények tekintélyét jogállamisági, kondicionalitási, és egyéb ügyekben is, hiszen azokat is a korrupcióhoz kötötték.
Az uniós elnökségről megjegyezte: Franciaország, Csehország és Svédország kéz a kézben alkotta meg a soros elnökségi programjaikat, amelyeknek fontos része volt a cseh elnökség ideje alatt, hogy az európai gazdasági szuverenitást is meg kell védeni.
Az elmúlt év adatait összegezve Lomnici Zoltán emlékeztetett: Magyarországon 4,7 millióan dolgoznak, 3,6 százalékos a munkanélküliség, erősödött a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, az építőipar, és kiemelkedő fejlődés volt látható a turisztikai ágazatban is.
Mindezzel párhuzamosan azokon a területeken, ahol az EU-nak támogatnia kellett volna az országot – például a mezőgazdaságot az aszálykárok miatt – ez nem sikerült.
Az uniós források megérkezésével, amely egy „józan kompromisszum keretében” történt, a nemzeti kormány teljesíteni tudja azon vállalásait, például a pedagógusbérek fejlesztését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a növekedés megmaradjon – fogalmazott.
Jelezte: a gazdasági szakértők várakozásai szerint 2024-re újra stabil növekedési pályára léphet a térség, és pozitív változások várhatók például a külkereskedelmi hiányban is már 2023 végére.
