Hirdetés

– Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményben ítélte el a magyar kormányt. Szerintük ugyanis a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat „szemfényvesztés: ha ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé”. Van bármilyen jogi alapja ezeknek az állításoknak?

– A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat egyértelműen fogalmaz, az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. 

Amikor az említett külföldről finanszírozott szervezetek azt állítják, hogy ez szemfényvesztés – hiszen a kormánypártoké a parlamenti többség –, akkor valójában a 2018. április 8. napján lezajlott demokratikus választások eredményét támadják és a 2.824.206 listás szavazat legitimitását kérdőjelezik meg.

Köztudott, hogy ezzel az eredménnyel a Fidesz–KDNP az Egyesült Királyság választási rendszere szerint 85,85 százalékos többséggel rendelkezne a törvényhozásban. Ami pedig a a járványügyi veszélyhelyzeti intézkedéseket illeti, ezek jelenlegi szabályait az 1997. évi egészségügyi törvény határozza meg, amelyet a kétharmados szocialista-liberális többség fogadott el. Ennek keretében egészségügyi államigazgatási szerv az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, illetve természetes és jogi személyeket – egyesületeket, cégeket – a törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti.

– Ennek nyilatkozatnak a megszületése valójában nem annak az elleplezését szolgálja, hogy a balliberális erők egy hatalmas és látványos politikai kudarcba kergették saját magukat – Magyarországon és külföldön egyaránt – az utóbbi hetekben azzal, hogy valótlanul vádolták meg diktatúra bevezetésével Orbán Viktort?

– Magyarországon a különleges jogrendet, ezen belül a veszélyhelyzetet egyértelműen szabályozza az Alaptörvény 53. cikke, a fontos részletszabályokat pedig a 2011. évi CXXVIII. (katasztrófavédelmi) törvény állapítja meg. Mindezt a koronavírus elleni védekezésről szóló norma rendelkezései egészítették ki, amely jogszabály a veszélyhelyzet megszűntével hatályát veszti. A kormány a veszélyhelyzet idején egy milliméterrel sem tért le a fenti rendelkezések által kijelölt útról, és verifikálhatóan szükséges és arányos intézkedéseket foganatosított a magyar emberek életének és megóvásának érdekében, amely tény egyébként a vonatkozó statisztikai adatok alapján is megerősítést nyer.

Az autokráciára, diktatúrára, az áldemokráciára vonatkozó kijelentések a politikai nagyotmondás kategóriájába sorolhatóak.

Korábban írtuk

– A balliberálisok vádaskodásainak tökéletesen ellentmond az is, hogy a magyar kormány nemzeti konzultációt indított arról, hogyan kezelje Magyarország a koronavírus-járvány negatív következményeit. A kormány tehát megkérdezi a polgárok véleményét és ez alapján dönt. Az amerikai milliárdos pénzéből politikai célokat szolgáló álcivil szervezetek viszont csak Soros György véleményét képviselik…

– Az úgynevezett Soros-szervezetek magyarországi ténykedése meggyőződésem szerint nemzetbiztonsági, illetve nemzetgazdasági kockázatot is hordoz. Az, hogy 2018-ban a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti irodája elköltözött Budapestről, sokak számára egy beismerő vallomással ér fel. A hálózat azonban itt maradt, és a hibrid civilek belpolitikai tevékenységének intenzivitása nem csökkent az elmúlt években. Sőt minden jel arra utal, hogy – bár ez természetesen fordított esetben nem valósulhatna meg – külföldi forrásból folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani a nemzeti oldalt, és az említett ügynökszervezetek általi belügyekbe történő durva beavatkozás a 2022-es választások közeledtével csak nőni fog.