Igazságos közteherviselést!

A védelmi hozzájárulás a bankszektort, a multinacionális és az energiacégeket érinti. A bankadó mértéke nem változik, de megemelkedik a tranzakciós illeték, és a kormány devizaváltási illeték néven új adót vezet be, továbbá az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadó – ideértve a kiskereskedelmi adót is – nem csökken. Annak érdekében, hogy ezt a bankok ne tudják áthárítani a lakosságra, a kormány stopot vezet be idén a számlavezetési és a kártyahasználati díjra. Az erről szóló kormányrendelet szerint a pénzügyi szolgáltató egyoldalúan nem módosíthatja kedvezőtlenül a fogyasztó számlájához kapcsolódó díjakat, költséget. A védelmi hozzájárulás a Honvédelmi Alapba kerül. A kormány az intézkedés kapcsán négyszázmilliárd forintos bevételnövekedésre számít.

Erős költségvetési alapok

Miért van szüksége a költségvetésnek többletbevételekre? Erről Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem közgazdászprofesszorát kérdeztük.

– A magyar kormány változatlanul brüsszeli ellenszélben dolgozik. Az Európai Unió máig késlelteti a Magyarországnak járó források kifizetését, miközben a kormány a nemzeti költségvetés terhére számos beruházást megelőlegez, szakszóval kifejezve előfinanszíroz. Ezek a tételek most már évek óta kétségtelenül hiányoznak, sőt halmozódnak, így ahhoz, hogy mélyebb költségvetési problémák ne keletkezzenek, szükség volt az újabb beavatkozásra. A kormány a nehézségek ellenére is optimális makrogazdasági környezetet tart fenn, emelkednek a nyugdíjak, a fizetések, nő a fizetőképes kereslet, a reálbér, az emberek egyre többet vásárolnak, mind a szolgáltatási, mind az élelmiszerláncokban. Így nő a vállalati árbevétel, nő a profit, és célszerű, hogy az állam az arányos közteherviselés érdekében beavatkozzon. A védelmi hozzájárulás a költségvetési nehézségek áthidalását segíti. A 2020 utáni időszak, de különösen az orosz–ukrán háború 2022. év eleji kiteljesedése óta mint közvetlenül határos ország is erős megrázkódtatásokon megyünk keresztül. A szuverenitásunk megtartása azt jelenti, hogy saját és erős költségvetési alapokat kell teremtsünk, hogy az ország pénzügyeit rendben tudhassuk – mondta a Demokratának Lentner Csaba.

A Magyar Bankszövetség tiltakozását fejezte ki az intézkedés ellen, mondván, a sorozatos kormányzati terhek és intézkedések kiszámíthatatlansága erősen korlátozza a bankszektor hitelezési képességét, nemzetközi versenyképességét és gazdaságélénkítő szerepét. Felvetésünkre, miszerint a bankok tagadják, hogy extraprofitra tettek volna szert, Lentner Csaba úgy reagált, hogy miközben a hazai kis- és középvállalatok a megmaradásukért küzdenek, a bankszektor 2023-ban 1400 milliárd forintnyi rekordösszegű adózott nyereséget könyvelhetett el.

– Az elmúlt évek nehézségeinek legnagyobb haszonélvezője a bankszektor. Ez húszszázalékos sajáttőke-arányos jövedelmezőséget jelent, ami – ismerve más ágazatok üzleti adatait is – példátlanul magas. A kereskedelmi bankok ezt a hatalmas nyereséget a kormány és a Nemzeti Bank kedvező, sőt támogató feltételei között érték el. A banki ügyfeleket a kormány közvetlenül támogatja hiteltörlesztési kötelezettségeik teljesítésében, mentesíti ezzel a pénzintézeteket a kockázatviselés alól. A jegybank pedig magas kamatokkal teszi lehetővé, hogy a kereskedelmi bankok a szabad pénzforrásaikat a központi bankban fialtassák. A kereskedelmi banki tevékenység Magyarországon szinte kockázatmentessé vált, ám az mégsem járja, hogy a megszerzett extraprofitot zsebre vágják – fejtette ki Lentner Csaba, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az 1400 milliárd forintos banki adózott nyereség a háromszorosa a 2022-es évinek.

Hozzátette, a bankok igazát erősen kétségessé teszi az is, hogy az adósok törlesztési képességének javításáért keveset tettek 2023-ban, mert ezek a konszolidáló intézkedések rendre a kormányzati költségvetésre hárulnak. Lentner Csaba szerint a kormánynak onnan kell elvennie, ahol bőven van pénz és profit, ez pedig a bankszektor, ahol a bankok úgy jutottak tavaly ezernégyszáz forint adózott nyereséghez, hogy előtte megfizettek 123 milliárd forint társasági adót, 104 milliárd forint különadót, 305 milliárd forint tranzakciós illetéket és 71 milliárd forint helyi adót is. Ez több mint kétezermilliárd forint adózás előtti bruttó nyereség, amelynek az állam az egynegyedét vonta el a 2023-as év után. Ennél lényegesen magasabb a bankszektor adóerő-képessége, amit a kormány helyesen érzékelt. A jövőben a kereskedelmi bankok esetében nem fog változni a bankadó mértéke, ezt szelektíven kell majd megfizetniük, és a most megemelt tranzakciós illeték és a devizaváltási illetékre is bőven lesz fedezetük – tette hozzá a közgazdász.

Csepp a tengerben

Megkérdeztük azt is, hogy a 400 milliárd forintos bevételnövekedés, amelyre a kormány számít az intézkedés kapcsán, mit jelent a költségvetési folyamatokra nézve. A közgazdászprofesszor elmondta, a fenti összeg csepp a tengerben, a közteherviselés viszont igazságosabbnak érződik így, amit kedvezően fogadnak a tisztességesen adózó kkv-k és a munkavállalók, tehát a kormány beavatkozásának nagyobb az erkölcsi hozzáadott értéke, mint a pénzügyi.

– A bejelentett intézkedések a GDP alig fél százalékát fogják érinteni, amivel vélhetően sikerül az öt százalék körüli költségvetési hiányt tartani. Erre most nagy szükség van, hiszen Brüsszel az elmúlt napokban indította el Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást. Amellett, hogy a kormány folyamatosan szociális érzékenységet tanúsít a társadalom iránt, a pénzügyi egyenlegre is nagyobb figyelmet kell összpontosítani. Ennek tükrében nem engedhető meg, hogy az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadó, beleértve a nemzetközi élelmiszer-üzletláncok kiskereskedelmi adóját, csökkenjen – hívta fel rá a figyelmet.

Lentner Csaba az infláció jövőbeni megfékezését illetően szükségét látja, hogy a kormány a pénzügyi-szolgáltatási piacokon is, ahogy fogalmazott, rendet tegyen.

– 2010–2019 között a kormány leépítette az államadósságot, annak nyolcvanöt százalékos GDP-arányos szintjét hatvanöt százalékra mérsékelte, ezen belül negyedére csökkentette a külső devizaadósságot. Mire az államadósság nyomasztó problémáját megoldottuk, 2020-tól, jobbára külső tényezők hatására, már a rekordmagas infláció gyengített bennünket, de ezt is sikerült visszavetni. A kormány és a Gazdasági Versenyhivatal célzott intézkedései, mint például az online árfigyelő rendszer, eredményesen csökkentették a lakosság fogyasztási kosarában meghatározó élelmiszerek árát. Az élelmiszer-infláció lényegében megszűnt, hatékonyan működik a rezsivédelem is, viszont a fő probléma most a szolgáltatások terén jelentkezik. Miközben a júniusi éves inflációs adat már csak 3,7 százalék, addig a szolgáltatások inflációja 9,7 százalékos. Emelkednek a banki költségek, a postai szolgáltatások ára, a lakásbiztosítási, az internet- és telefonköltségek, ezért a közgazdászprofesszor szerint az árfigyelő rendszert a banki és más pénzügyi szolgáltatások piacára is ki kellene terjeszteni, sőt, az ellenőrzési nyomás fokozásával árazási gyakorlatukat is erősen kontrollálni kell, ha nem akarjuk, hogy az „inflációt újra a nyakunkra hozzák”.

Milliárdok külföldről

A kormányhatározat rögzíti, hogy Magyarország a békére törekszik, de vannak olyan érdekcsoportok, amelyek hazánkat bele akarják sodorni a szomszédban zajló háborúba, ezért „fel kell lépni a háborús propaganda ellen”. A rendelet megállapítja, elengedhetetlen olyan jogszabály kidolgozása, amely alapján a politikai pártoknak átláthatóvá kell tenniük a forrásaikat, és a médiatermékek külföldről érkező támogatásait nyilvánosságra kell hozni. Amennyiben megállapítják, hogy a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezetnek.

A jogszabály-módosítások előkészítésének határideje július 31-e. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, már létezik ilyen jellegű uniós szabályozás, amely betiltotta az Európában hibrid tevékenységet folytató orosz médiumok működését. Szerinte ez a szabályozás sérti a szólásszabadságot, ezért a magyar kormány jogállamhoz méltóbb megoldásban gondolkodik, ahol nem indítanak eljárásokat, de a médiumok finanszírozási háttere nem lehet többé titok.

A Nézőpont Intézet legutóbbi tanulmányában megállapította, az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek, összesített adózott eredményük 2023-ban mintegy négymilliárd forint volt. Nyereségükhöz az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, amelyek összege a kétmilliárd forintot is meghaladja évente. Lánczi Tamás, a külföldi médiatámogatásokkal is foglalkozó Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint a hagyományos média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, a külföldről finanszírozott NGO-k befolyását és azokat a közéleti szereplőket, influenszereket, akik szakértőként formálják a magyar közvéleményt. A nem hagyományos, kormánykritikus médiumok közé tartozik például a Partizán YouTube-csatorna, amely utolsó nyilvános beszámolója szerint jelentős külföldi finanszírozással közel 300 milliós nyereséget könyvelhetett el. A hivatal már vizsgálódik az Átlátszó.hu portál finanszírozási hátterével kapcsolatban, mert a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője szerint főleg Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból érkezik anyagi támogatás, ezen belül vannak uniós és amerikai közpénzek is. Hangsúlyozta, az ellenük való fellépés első eszköze, hogy nyilvánosságra kerüljön és a közbeszéd tárgyává váljon: külföldi finanszírozói is vannak a médiumoknak, civil szervezeteknek és politikai pártoknak, és ez alapján a választók jobban meg tudják ítélni, támogatják-e továbbra is ezeket a médiumokat olvasóként vagy a pártokat szavazóként.