Hirdetés

Immár egy évtizede, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak durva megnyirbálása miatt megromlott a magyar-ukrán viszony. Tovább élezte az ellentéteket, hogy Magyarország többek között a kisebbségi jogok rendezéséhez kötötte Ukrajna európai integrációjának a támogatását. Ráadásul a magyar kormány a háború kirobbanásától kezdve következetesen kiáll a béke, a konfliktus gyors és tárgyalásos rendezése mellett. Budapest ebből eredően ellenzi Ukrajna fegyveres támogatását, bírálja az Európai Uniónak a háborúval kapcsolatos politikáját. Orbán Viktor miniszterelnök számtalan alkalommal kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudja támogatni Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, és meg is fogja akadályozni Brüsszel ezirányú törekvéseit. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó a magyar állampolgárok kárára pénzügyi támogatást nyújtani Kijev háborús erőfeszítéseihez – olvasható a #Moszkvatér cikkében.

Fotó: HMP-Berlin/Shutterstock.com (archív)

Az érthető, hogy a háború folytatását, majd az ukrán állam működésének a fenntartását a békekötés után is hosszú távon az európai támogatásra, az uniós tagságra alapozó Kijevnek ez nem tetszik. Még valahol azt is megértjük, hogy mindez éles reakciót váltott ki Volodimir Zelenszkijből. Az azonban már elfogadhatatlan, hogy az ukrán vezetés tevőlegesen is megpróbálja megakadályozni Orbán Viktor és pártja újraválasztását. Kijev ugyanis ezzel beavatkozik egy szuverén állam belügyeibe.

S hogy nem feltételes módról beszélünk, azt megalapozzák az ukrán hatalom eddigi lépései mellett a napokban a szerb Vaszeljenszka Tv birtokába került, és a portálján (Vaseljenska.net) nyilvánosságra is hozott dokumentumok, amelyek azt bizonyítják, hogy Zelenszkij nyomást gyakorolna a kárpátaljai magyarokra, mert azok támogatják Orbánt, és a megfélemlítésükre Kijev még egy provokatív akciótól sem riadna vissza. Ezek a tervek már túlmutatnak a diplomáciai feszültségeken, és amennyiben a tervek meg is valósulnak, azokat ellenséges fellépésekként értékelhetnénk Magyarországgal szemben.

Sajnos, a Magyarország energiabiztonságát veszélyeztető, a Druzsba olajvezetéket ért, Kijev által büszkén vállalt akciók, és az ezt a politikát kísérő magyarellenes sajtókampányok után azon már meg sem lepődhetünk, hogy az ukrán szolgálatok most állítólag az Ukrajnában élő magyarokat veszik célba. Kijev ugyanis régóta gyanakvással tekint erre a közösségre.

Az említett szerb portál birtokába jutott, az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU) származó dokumentum feltárja, hogy az ukrán hatalom 2025 szeptemberében létrehozta egy tárcaközi „Magyarországi Parlamenti Választások Különleges Munkacsoportját”. Ennek a tárcaközi csoportnak a célja állítólag a kárpátaljai magyar közösség választójogának korlátozása a 2026. áprilisi választásokon, ezzel pedig a Fidesz határon túli támogatásának a gyengítése.

Az SZBU elemezte a kárpátaljai magyarok választási trendjeit, és mint megállapították, riasztóan magas Orbán támogatottsága. Ezt követően az erőszak alkalmazását sem kizárva megfélemlítő kampány indítását javasolták a politikailag aktív polgárok ellen Beregszászban, Nagyszőlősben, Ungváron és Munkácson. A dokumentum leírja a kommunikáció lehallgatását, az aktivisták megfigyelését és egyéb nyomásgyakorló eszközök alkalmazását is. A „további mozgósítási tevékenység” kifejezés pedig eufemisztikus leírása annak a gyakorlatnak, hogy a rendszer ellenfeleit a frontra, így potenciálisan a halálba küldik.

Egy másik, Olekszij Smihal védelmi miniszternek címzett kiszivárgott dokumentum pedig egyenesen egy terrortámadás tervét részletezi, amelynek célja a lakosság megfélemlítése.

A támadáshoz lelőtt orosz drónok alkatrészeiből összeállított drónokat használnának, hogy azokat „az agresszor állam pilóta nélküli repülőgépeiként” lehessen felismerni. Bár a célpontot nem nevezték meg, a portál azt sejti, hogy egy határ közelében lévő civil létesítményről lehet szó, a hamis zászlós támadás pedig a hatás kedvéért akár áldozatokat is követelhet.

A teljes cikket és a dokumentumokat IDE kattintva olvashatják el.