Így alázd a magyarodat

„Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre!” – írta az egyre vitatottabb megítélésű Esterházy Péter író, publicista az Így gondozd a magyarodat! című, nagy vihart kavaró írásában, amely mai napig politikafilozófiai iránytűként szolgál a baloldal számára. Kutyából nem lesz szalonna, a balliberális értelmiség és az általuk befolyásolt politikusok mindmáig nem képesek szakítani régi beidegződésükkel, a belvárosi szalonok értelmiségi gőgjével.

Márki-Zay színre lépésével új fejezet nyitott a magyar politikában. Korábban is hangzottak el szerencsétlen, a választókat beskatulyázó vagy épp ízléstelen kijelentések politikusoktól, olyan azonban, hogy valaki a választók széles rétegeinek sértegetésére építse a kampányát, még nem fordult elő. A „Hogyan alázzuk a magyarokat?” című baloldali verseny különdíjasa decemberben például arról beszélt, az ellenzék azért bukta el a 2018-as választást, mert nem világosították fel a „falusi, egyszerű tudatlan embereket arról, hogy ki hozza be a migránsokat”.

Márki-Zay a téma kapcsán egy másik, a közösségi oldalán közzétett videójában közölte: fontos, hogy az utolsó faluban is „mindenkinek kinyíljon [értsd: kigyúljon – a szerk.] a lámpa a fejében” „…ha ezt nem juttatjuk el mindenkihez, akkor még mindig rendkívül sok szerencsétlen, megtévesztett, tájékozatlan vagy ostoba ember emiatt fog a Fideszre szavazni.”

Mint ismeretes, Márki-Zay azzal vádolja a kormányt, hogy 2019-ben több mint 50 ezer migránst telepített be Magyarországra, holott a hazánkba érkezett úgynevezett külföldiek döntő többsége valójában külhoni magyar, így őket is sikerült jó érzékkel lemigránsoznia.

De hogy a lúd legyen kövér, nem kért elnézést a vidékiektől, sőt még rá is tett egy lapáttal. December 12-i videójában úgy fogalmazott: „Hogyha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, akkor valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni.”

Később egy kitöltött keresztrejtvényről értekezett, amelyet egy „vidéki Fidesz-sza­vazó” küldött neki. A csatolt levél vélhetően hibás helyesírásából arra következtetett, hogy csakis nő küldhette. Bár az, hogy hímsoviniszta nézeteket hangoztat, nem újdonság: korábban Dobrev Klára és az ellenzéki előválasztás kapcsán ugyanis azt nyilatkozta, hogy „női mivolta létére Magyarországon ebben a versenyben ő volt a legsikeresebb politikus”.

De hogy a vidékiek továbbra is érezzék a törődést, nemrég került elő egy marcali fórumon készült decemberi felvétel, amelyen Márki-Zay arról beszél, hogy egy aktivistája megpróbálta megváltoztatni néhány vidéki ember politikai gondolkodását, de csak kevés volt köztük, aki nem volt agymosott vagy már reggel tíz órakor részeg. Január 23-i Facebook-bejelentkezésében pedig, a fogyatékos szót pejoratív értelemben használva, „fogyatékos fideszes propagandistákat” emlegetett. Botrányos kijelentése nyomán az Autisták Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és a Siketvakok Országos Egyesülete felszólította Márki-Zay Pétert, hogy haladéktalanul kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A sort hosszasan lehetne folytatni: a rezsicsökkentést támogatókat „sötétben tartott, trágyával etetett gombákhoz” hasonlította, az LMBTQ-propaganda miatt aggódó szülőket elmeháborodottnak nevezte, egy alkalommal pedig a nyugdíjasokkal kapcsolatban tett kegyeletsértő kijelentést, mondván, a baloldalnak minden korábbinál nagyobb esélye lehet nyerni az idei országgyűlési választásokon, mert az idős választópolgárokat „megtizedelte” a koronavírus-járvány, köreikben pedig hagyományosan magasabb a jobboldal támogatottsága.

Bár nemrég két, korábban baloldali újságíró, Simon András és Péterfi Judit is csatlakozott Márki-Zay kampánycsapatához, hogy kordában tartsák az elszabadult hajóágyúként viselkedő miniszterelnök-jelöltet, az elmúlt hetek nyilatkozataiból úgy tűnik, nem jártak sikerrel.

Hogy mindezen kijelentések miként segítik az ellenzék kampányát, arra egyértelmű választ adnak a közvélemény-kutatások. A Századvég decemberben készült felmérése szerint októberben, az előválasztás második fordulója idején a választók 42, decemberben azonban már csak 36 százaléka volt kedvező véleménnyel Márki-Zayról.

Mint minden politikai erő, úgy a baloldal szellemi munícióit is az értelmisége adja. Lássunk néhány példát, hogy miként tekint a belvárosi szalonok értelmisége az ország többi 98 százalékára.

Vajda Mihály filozófus 2018-ban megjelent, botrányos önéletrajzi kötetében azt írta, hogy a magyar társadalom tagjainak többségére a „jobbágymentalitás jellemző”, majd szembeállította a „budapesti zsidó értelmiséget” a Fidesz „sok százezer parasztjával”. Az egykoron SZDSZ-es Bruck Gábor pedig a Népszava hasábjain értekezett arról, hogy a Fidesz-szavazók agya az agy fejlődésének három stádiumából megragadt az elsőnél, a „primitív hüllőagynál” avagy „krokodilagynál”.

Tavalyelőtt Gulyás Balázs, Magyar Hang munkatársa beszélt arról az ATV-ben, hogy „tanulatlan, vidéki idős emberek képezik a Fidesz táborát”, Bruck András író-publicista pedig a múlt héten írt arról Facebook-oldalán, hogy a magyarok százezrei évek óta kizárólag egy civilek által készített és terjesztett újságból, a Nyomtass te is! egy-egy példányából szerezhetnek tudomást alapvető dolgokról. Érvelése szerint ugyanis a hírek nem jutnak el a magyar falvak egy részébe, „ahol a Fidesz valóságtól elzárt alattvalóinak a többsége él” – figyelmen kívül hagyva a KSH adatait, miszerint már 2020-ban is a magyar háztartások 88 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, 79 százalékuk pedig napi rendszerességgel használta is.

Márki-Zaynak röpke fél év alatt sikerült megsértenie annyi választópolgárt, amennyit összehozni a bukott SZDSZ-nek több mint húszévnyi munkájába került.