Így fest majd az Európai Unió a francia elnökség alatt
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István és Kovács Attila projektvezető tartott háttérbeszélgetést Európa jövőjét illetően, amelyre rendkívül nagy hatást gyakorol majd az Európai Unió Tanácsának francia soros elnöksége, a magyar országgyűlési választások kimenetele, valamint a francia elnökválasztás.Kovács István elmondta, 2022. január 1-én Franciaország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A jelenlegi tanácsi triót a francia, a cseh és a svéd elnökség alkotja. A francia elnökség prioritásait a következő jelmondat fejezi ki: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése”. Emmanuel Macron francia elnök december 9-i, a francia elnökség prioritásait ismertető beszéde szerint az elnökség tevékenységeinek középpontjában az alábbi három fő terület áll majd:
1) az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit;
2) egy új európai növekedési modell kialakítása
3) egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.
Mint említette, a tanács elnöksége azon szempontból is jelentős, hogy ők határozzák majd meg, mely kérdések kerüljenek napirendre, így a a 7-es cikk szerinti, Magyarország elleni eljárást is napirendre fogják tűzni idén júniusban. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a hazánkkal szembeni eljárás mára teljesen kifulladt.
Két, az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó tagállami választás is 2022 első felére esik.
Az elemző szerint a hazai országgyűlési választások és a franciaországi elnökválasztás kimenetele határozza meg, hogy milyen irányt vesz az európai integráció jövője: egy föderalista, Brüsszelből irányított Európai Unió létrehozásának irányába, vagy egy szuverenista, a nemzeti érdekeket és értékeket előtérbe helyező, demokratikus felhatalmazással rendelkező tagállami vezetők által irányított EU irányába mozdul el a közösség.
Ez a fő kérdése a francia elnökség ideje alatt, 2022 áprilisában véget érő Európa jövőjéről szóló konferenciának is.
A magyarországi parlamenti választások kapcsán az idei év első hónapjaiban kiemelt figyelem övezi majd az uniós intézmények beavatkozási kísérleteit. Ebbe a körbe sorolható a Helyreállítási Alap elfogadásának késleltetése az Európai Bizottság részéről, az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági klauzuláról hozott döntése, valamint az ennek nyomán esetlegesen megindítandó jogállamisági eljárás hazánkkal szemben. Az Európai Bizottság európai demokráciáról szóló cselekvési terve, valamint az Európai Parlament különféle, hazánkkal szembeni politikai akciói szintén ebbe a sorba illeszkednek – fejtette ki.
A Helyreállítási Alappal kapcsolatban úgy vélte, bár a magyar gazdaságnak sikerült kilábalnia a koronavírus okozta válsághelyzetből, sőt, a világjárványt megelőző évhez képest túl is szárnyalta azt, ehhez az Európai Unió egy centtel sem járult hozzá. A gazdasági fellendülés csakis a magyar kormány éleslátásának, gyors és hatékony lépéseinek volt köszönhető, amelyeket a vírus okozta válsághelyzet ellen megtett.
Kovács István szerint a nemrég megalakult német kormány erősen föderalista vonalat képvisel, migrációbarát, túlhangsúlyozott zöldpolitikával. Ehhez csatlakozik a holland kormány, s ha Franciaországban is a föderalista elnökség lesz, az egyenes utat jelent majd az Európai Egyesült Államok rémképéhez.
Kovács Attila elmondta, az országgyűlési választások kapcsán fontos megemlíteni a gyermekvédelmi népszavazást is, amelynek hatalmas jelentősége van abból a szempontból, hogy a francia elnökség egy egységes, Európán belüli családi jogállást szorgalmaz.
A francia álláspont a következő: ami család egy tagállamban, az legyen család a többi tagállamban is.
Nem kérdés, hogy a hazai ellenzék pedig Brüsszel oldalán áll, ha csak az európai minimálbér kérdését nézzük. Bár megtévesztő, de az európai minimálbér az egyik legkártékonyabb eszköze lenne annak, hogy Magyarország szuverenitásába beleszóljanak, ezen kívül, csekély összeggel ugyan, de csökkenne is a jelenlegi minimálbér értékéhez viszonyítva.
Az elemzők végül a francia elnökválasztással kapcsolatban azt is kiemelték, a közvélemény-kutatások jelenlegi adatai szerint a választások első fordulójában Macron 25, Le Pen 17, Pécresse 16, Zemmour 13 százaléknyi szavazatot kapna. Bár az kitűnik, hogy Macron nyerne a kutatások jelenlegi állása szerint, ezek a számok azonban a választásokig könnyedén felcserélődhetnek.
Az Alapjogokért Központ elemzését IDE kattintva tekintheti meg.
